Szerző: Vida Ágnes
2015.12.15.
A nyár közepén érkezett a felkérés: adjak elő egy női konferencián. Európában vagy az Egyesült Államokban rengeteg ilyet szerveznek, de ez most különleges volt, hiszen egy olyan országban szervezték, ami nem igazán jár élen a nők jogaiért és egyenlőségéért való küzdelemben: Iránban.
Női konferencia abban az országban, ahol még ma is előfordul, hogy nőket köveznek meg vagy vetnek börtönbe csak azért, mert nem illő öltözetet viselnek? Ráadásul női vállalkozásokról, munkahelyekről szóló? Egyáltalán: lehet vállalkozni nőként egy olyan országban, ahol a nők nem válhatnak el az őket bántalmazó házastársuktól és ahol egyedülálló nőként gyakorlatilag munkát sem kaphat az ember? Nem először a nők alapvető jogaival kéne kezdeni? - gondolja ezt az országot belülről nem ismerő laikus és gondoltam én is, amíg el nem utaztam Iránba és meg nem ismerkedtem a helyiekkel...
Már az isztambuli repülőtéren az átszálláskor kíváncsi voltam rá, kik szállnak fel az Iránba tartó gépre: rengeteg volt közöttük a nő és sehol egy kendő...Sokan már leszálláskor felkapták a kendőt, volt, aki teljesen át is öltözködött, néhány miniszoknyás tinilány pedig a repülőtéren a mellékhelyiségbe szaladt be gyorsan átöltözni. Iránban nem kötelező a csador, nem kell az arcot takarni, de nyilvános helyen kendőt kell hordani és legalább combközépig érő hosszúujjú felsőt. Ennek persze sokféle változata van, a nők nagyon változatosan variálják: a legtöbben színes átlátszó kaftánt vagy hosszú blézert viselnek. A frizurájukhoz is vannak trükkjeik, speciális csatok, amiknek a révén jobban néz ki a kendő alatt a haj.
Mivel az irániak nagyon kedvesek és nyitottak, szívesen és őszintén beszélgettek velünk az országuk szokásairól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.