Szerző: mirjam07
2015.12.11.
Sok ember - beleértve a keresztényeket is - azt gondolja, hogy azok az emberek felé kell tiszteletet kimutatnia, akikkel egyetért. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól. A mai világ hívőjeként sok olyan tevékenység van társadalmunkban, amit utálok, és amivel teljességgel nem értek egyet.
De attól még tisztelem az embereket - még akkor is, ha tudom, hogy nem jó a viselkedésük.
Miért? Először is azért, mert nem felejtem el, hogy minden egyes személy legfőképpen Istennek tartozik elszámolással a saját viselkedése, tettei, hozzáállása miatt. Egy nap majd Isten felállítja a ponthatárokat. Mindannyiunknak el kell számolnunk a viselkedésünkkel.
Másodszor, nem én vagyok Isten. Az emberek, akikkel nem értek egyet, nem felém tartoznak elszámolással. Istennek kell elszámolniuk. Nem nekem kell rendőrnek lennem, körbe-körbe futva, azon ügyködve, hogy mindenki, aki nem hívő, úgy viselkedjen, mint egy hívő. Valójában a Biblia azt mondja, hogy az emberek nem tudnak úgy viselkedni, ahogy Isten szeretné, addig, amíg nincsenek Vele kapcsolatban.
A Biblia azt mondja: "Mindenki csak saját magáról fog számot adni Istennek. Tehát ne kritizáljuk, se ne ítéljük el többé egymást!" (Róma 14:12-13a). Nem számít ítélkezésnek, ha elmondod az igazságot az embereknek. Ha valaki tesz valamit, amiről a Biblia azt mondja, hogy nem helyes, nem ítélkezés, ha annak az embernek elmondod, hogy az rossz. Ez csak az igazság elmondása. Ítélkezés az, hogy fogod az igazságot és az emberek fejéhez vágod, majd örülsz, és erkölcsileg felsőbbrendűnek érzed ezért magad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.