Szerző: Hegyi Heni
2015.12.27.
Közeledik az év vége, és egyre távolodnak a párizsi merénylettel kapcsolatos híradások. A nyugati médiában sorra jelennek meg az információk újabb, az ISIS-hez köthető kisebb-nagyobb terrorakciókról. Nem készült azonban még olyan elemzés, ami egységesen mutatta volna be a történteket és a helyzet jelenlegi állását.
Az Iszlám Állam sikere
Az ISIS, vagy IÁ vezetője Abu Bakr Al-Bagdadhi (Ibrahim Kalifa) 2014. június 29-én kiáltotta ki saját magát kalifának, az iraki határon túli terjeszkedések nagy része ezek után kezdődött. Az ISIS mindeddig a Közel Keleten és Egyiptomban tudott tartós sikereket elérni, főként a helyi ellentétekre való rátelepedéssel. Irakban például először szunnita területeken szereztek maguknak támogatottságot, mivel a hadsereg nagyrészt síita tagokból állt. Kezdetben a környező területeken is ezt a konfliktust használták ki – közvetlen területi terjeszkedés határait ezzel el is érték. Erős hívószót jelentett azonban az iszlám világban az, hogy kilencven év után újraéledt a kalifátus intézménye.
Az első kalifa, azaz világi hatalommal is felruházott vallási vezető Mohamed próféta („Isten küldötte”, arabul raszúl Allah) volt, akinek halála után nem volt kire szállnia az egyházi főhatalomnak. Mivel élete utolsó éveiben Abu Bakrt bízta meg az ima vezetésével, ezért a pozícióra később őt jelölték ki – az ő nevét vette át az ISIS jelenlegi vezetője. Abu I-Abbász az asz-Szaffáh (vérontó) nevet viselő kalifa idejében a korábbi, Omajjád dinasztiát kiirtották és később, az Abbászida korban Bagdad lett a Kalifátus székhelye. Ettől a korszaktól vált szokássá az uralkodói melléknevek használata is, mint például al-Manszúr (Isten által győzelemre segített). Az Oszmán Birodalom hódításainak következtében a kalifátus a szultánra szállt át, és egy ideig a két hatalom egymással összeforrva hagyományozódott az uralkodói dinasztia tagjaira. VI. Mehmed után szétvált a két ág, hiszen szultánt nem választottak, a kalifa rangot viszont unokatestvére, II. Abdul-Medzsid kapta meg. Ezzel ő lett a százegyedik kalifa, címét 1924-ig viselte.
Az iszlámnak két fő ideológiáját követik szerte a világban: egyik a szunnita hagyomány (90%), a másik pedig a síita (10-13%). Ezen kívül léteznek kisebb tábort magukba olvasztó ideológiai irányok is: ilyen például a háridzsiták hagyománya. A szunniták a „bevett szokás és a közösség követői”, akik a próféta cselekedeteit és szokásait követik – a síiták ezzel szemben azt vallják, hogy a próféta halála után a hagyomány átszállt politikai utódjaira. Az ő ideológiájukat osztja például a libanoni Hezbollah nevű szervezet is, mely az országban jelentős politikai erőt képvisel, de az USA, Kanada és Izrael terrorszervezetként tartja számon. A szunniták a Hezbollah (és a hozzá hasonló szervezetek tevékenységét) ellenállási mozgalomként értelmezik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.