2015. december 29., kedd

VAN MÉG KÉRDÉS?

HVG ONLINE / VÉLEMÉNY
Szerző: Seres László
2015.12.29.


Mindannyian emlékszünk rá, hogy karácsony előtt, épp műsorának felvételei közben tudta meg a Ridikül műsorvezetője, hogy a továbbiakban őrá sem tartanak már igényt, vendégei kisminkelve távoztak a stúdióból. Arra viszont már kevésbé emlékezhetünk, mert valamiért csak egy-két blogbejegyzést vagy Facebook-posztot ért meg, hogy az állami hírügynökség hazarendelte és kirúgta brüsszeli tudósítóját, nagy valószínűséggel azért, mert tudósítóként működött.
Kárpáti János ugyanis még májusban, Strasbourgban a) kérdezett a miniszterelnöktől, b) azt kérdezte tőle: "miniszterelnök úr, a mostani vitában sok néppárti politikus is bírálta az Ön politikáját. Mit gondol, mi ennek az oka?" Az ügyről beszámoló, informáltnak tűnő blog ráadásul úgy tudja, nem ő az egyetlen, "sorban távolítanak el tapasztalt külföldi tudósítókat, profi hírügynökségi újságírókat" az MTI-től. Ahogy repül a jegybank vezető elemzője is, ha a modelljei ütköznek az elvárt valósággal. A NER elvárásokat fogalmaz meg, hírműsorokat szerkeszt, e-mailen utasít szóhasználatra, jelzős szerkezetekre; a NER észt és hirdetést oszt, tankönyvet írat, filozófusokkal és civil szervezetekkel háborúzik, az országot a létezés egy másik dimenziójába helyezi el, oda, ahol akkor jársz jól, ha befogadod a létező világok legjobbikát.
 
Kérdezés? Ilyet nem csinálunk. Aki ilyet csinál, az a másik világ képviselője. A mi világunkban nem hozzuk kínos helyzetbe a kormányfőt azzal, hogy valamit megkérdezünk tőle. Mi megtisztelve érezzük magunkat, hogy Magyarország miniszterelnökének dolgozhatunk. Nem tudom, emlékszik-e Ön az utóbbi öt év Orbán-interjúira, arra, hogy kénytelen volt-e a kormányfő akár egyszer is valódi kérdésekre válaszolni? Olyanokra, amelyek családja meggazdagodását, a saját lábon élést, a trafikügyet, a földügyeket, Mészáros Lőrincet, az egész intézményesített korrupciót, a demokratikus jogállamiság ledózerolását tematizálták volna.
 
De a helyzet még rosszabb: menjünk vissza időben, vegyük az elmúlt tizenöt évet. Mikor engedte meg a Pártközpont utoljára a valódi interjúhelyzetet Orbánnal, az ellenzéki politikussal? Mikor láttuk utoljára, hogy olyan kérdést kap, amit nem a fenekéből tettek volna fel neki? Hogy egy újságíró reagál a válaszra, vitatkozik, és csak azután megy tovább a kérdésekkel? Nem, nem láttunk ilyet, a Fidesz első (második, harmadik, sokadik) emberétől kérdezni csak akkor lehet, ha internalizáltad a mindenkori határokat, ha tudod, hogy lehet ugyan ficánkolni, de nagyon nem éri meg, hogy nem, nem minden fér bele; és mindig tudnod kell, nem, inkább ösztönösen érezned kell, hol van az a pont, amin túl nem lehet lépni...

 
 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.