2016. január 10., vasárnap

HIÁBAVALÓ AZ ORVOSOK LÁZADÁSA?

HVG ITTHON
Szerző: Gáti Júlia
2016.01.10.


Egyre több orvoscsoport lázad a hálapénz ellen, bár momentán az tartja össze az egészségügy omladozó építményét. Az évi 20–70 milliárd forintra becsült hálapénz igen egyenlőtlenül oszlik el az orvosok között. Mivel a zsebbe tett összegek után többnyire nem adóznak, és járulékot sem vonnak le belőlük, kiváltásukra legalább a borítékba tett pénzek duplájára volna szükség,

Hetek alatt keresztül lehetne vinni, hogy a parlamenti szavazógépezet megtiltsa a hálapénz adását és elfogadását, akár visszamenőleges hatállyal is. Az eredmény azonban alighanem drámai lenne: még többen mennének külföldre dolgozni, s a ma is létező pénzszerző kerülő utak kialakítása egyre inkább kényszerré válna. Hiszen a sztárorvosokhoz már ma is jobbára csak a magánpraxisukon keresztül lehet eljutni, ezt pedig csupán a fizetőképes betegek engedhetik meg maguknak.

A hálapénz tünet, egy rosszul működő, beteg rendszer kompenzációs mechanizmusa, így kiiktatása egyetlen tollvonással beláthatatlan következményekkel járna – fejtegette egy hozzászóló az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport oldalán. Hozzátette, hogy a hálapénz megmérgezi a beteg-orvos kapcsolatot, megalázó, torzító hatású, átláthatatlan, rossz – ennek ellenére nem ez az egészségügy legfőbb betegsége...

ITT OLVASHATÓ

1 megjegyzés:

  1. Tíz év múlva a magyar lakosság felének nem lesz orvosi alapellátása, vagyis nem lesz háziorvos, akihez, ha baj van, elmehetne. Ez a jövőkép nem valamely ballib törpepárt agyszüleménye, hanem a lehető legilletékesebb helyről, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik munkaanyagából származik, és persze közel sem oly vészjósló, mint első hallomásra gondolnánk. Először is, ha jobban megnézzük, azt jelenti, hogy az ország felének az egészségügyi ellátása tíz év múltán is biztosítva lesz. Másodszor: nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy Seholfalva népét senki nem fogja gyógyítani, hanem csupán arról, hogy a gyógyító munka nem naponta zajlik, hanem mondjuk csütörtök esténként. Majd járni fognak az orvosok faluról falura, ahogy a száguldó plébánosok templomról templomra járnak. Ha a pap képes arra, hogy egy vasárnap három-négy faluban három-négy misét celebráljon, akkor az orvos is képes lehet ugyanennyi helyen betegeket gyógyítani. Egyébként pedig ahhoz kell fordulni, aki épp ott van. Ha az orvos bukkan fel, akkor hozzá, ha a pap jön, akkor a paphoz. Írva vagyon: „Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében.” (Jak 5.14–16)

    Vagyis ha megbetegszünk, vegyük föl az utolsó kenetet, aztán jöjjön, aminek jönnie kell...

    Váncsa István: Kutyaszar (Hócipő)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.