2016. március 5., szombat

MIGRÁCIÓ: MIT TANULHATUNK A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSÁBÓL?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: KETTŐS MÉRCE
2016.03.05.


A 2015-ben Európát elérő menekülthullám kapcsán egyre többször találkozunk azzal az összevetéssel, amely a mai helyzetet az i.sz. IV-VI. század „népvándorlásnak” nevezett migrációs hullámával hasonlítja össze. Jellemzően a Római Birodalom bukásával példálózva próbálnak a befogadási politika veszélyei mellett érvelni. Ebben a cikkben amellett érvelek, hogy ez az azonosítás egyfelől nagyrészt meghaladott tudományos állásponton alapul, másfelől pedig implicit módon egy erős értékválasztást, a birodalmi gondolat melletti elköteleződést feltételez. Éppen ezért a progresszív oldal válasza nem merülhet ki abban, hogy pusztán eseménytörténeti kritikával él és a tévedéseket korrigálja, hanem hogy az értékválasztás feletti kontrollt megőrizze, azt explicit módon vita tárgyává kell, hogy tegye, és a birodalmi gondolat helyébe más értékeket tegyen.

Novemberben Mark Rutte, Hollandia konzervatív-liberális miniszterelnöke kijelentette, hogy az Európai Unió a Római Birodalomhoz hasonlóan össze fog omlani, ha nem erősíti meg a határai védelmét. Hasonlóan, Niall Ferguson (Harvard), Mary Beard (Cambridge), illetve Alexander Demandt (Freie Universität) azt állították, hogy releváns hasonlóság található a „népvándorlás kora” és napjaink válsága között, illetve hogy a helyes út a központi hatalom és a határok védelmének megerősítése. Ezek közül két okból érdemes Demandt állításait röviden áttekinteni. Egyrészt, mert minden olyan, a Római Birodalom hanyatlásával kapcsolatos toposzt megmozgat, amely napjainkban a közbeszédben megtalálható; másrészt pedig azért, mert az egyetlen a felsoroltak közül, aki későantikvitás-kutató, aki akadémiai szinten vizsgálta a késő antikvitás és a Római Birodalom bukásának történetét eseménytörténeti, társadalmi és kulturális szempontokból...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.