2016. március 12., szombat

SAULKÉNT ÉLNI 3.

TARSKI BLOGJA
Szerző: Tarski
2016.03.12.


A nacionalizmus problémájával meglehetősen sokan foglalkoztak. Jómagam az alábbiakban Ernest Gellner egyik kiváló tanulmányát veszem alapul a vizsgálódásunk során. A nacionalizmus kialakulását a szerző a kultúrák egységesedésével és nemzetállami szintre emelésével magyarázza. Két egymástól különböző történelmi korszakot különböztet meg: a francia forradalom előtti és utáni korszakot. Ennek megfelelően Gellner két gyökeresen különböző társadalomtípust jelöl meg, amelyet a struktúrának és a kultúrának funkcionális különbözősége választ el egymástól.
 
Az első típust agrár-, írni-olvasni tudáson alapuló társadalomnak nevezi. Ezt a francia forradalom előtti időszakot jellemzi, amikor még a társadalom működése a mezőgazdaságon, azaz az élelmiszer megtermelésén és tárolásán alapult. Ekkor még nem jelent meg egy általános eszme, amely szerint a természet megérthető és ennek nyomán gyökeresen új technológiákat lehet kialakítani az élelmiszerek újratermelésében. Ez a szemléletmód a társadalom és a természet stabil partnerségét feltételezte, amikor a természet nem csupán szerény, de állandó élelmiszer ellátást nyújt, hanem mintegy igazolja a társadalmi rendet, tükrözi annak egyes speciális formai elemeit is. A termelékenység növelése nem annak létrehozójának hoz hasznot, hanem a privilegizált helyzetben lévő nemesség számára. Ebben a társadalomban ezért egyre nagyobb törekvés alakult ki arra nézve, hogy ilyen helyzetbe kerüljenek az egyének. Tehát itt magának a társadalmi pozíciónak az elnyerése lehetett az az előny, ami az egyes embereket a meggazdagodás irányába vihette le...
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.