2016. április 8., péntek

VAN-E ORBÁNNAK SKIZOFRÉN HAJLAMA?

ÖREG HARCOS BLOGJA
Szerző: Öreg Harcos
2016.04.08.


Orbán Viktor nagyon fél, zárkózott és leplezni próbálja saját érzelmeit, legalábbis Dr. Varga Zoltán pszichológus szerint, aki a Vasárnapi Híreknek nyilatkozott "Sancho Panza királyságáról". Mivel szeretnénk minél többet megtudni arról az emberről, aki hat éve vezeti az országot, aki saját maga mesélte el, hogy verte az apja és mindig volt egy kis skizofrén hajlama, ezért egyfajta autodidakta grafológustanoncként ránéztünk egy kézírásra, amit neki tulajdonítanak

Vági Gábor és Jávor István 1988-89 magasságában készített egy dokumentumfilmet a Fekete Doboz Alapítvány-nak, amelyben a fiatal és őszinte Orbán Viktor szó szerint ezt mondta: "Sosem voltam elragadtatva magamtól. Mindig volt egy kicsi skizofrén hajlamom, képes voltam teljesen kívülről szemlélni magamat. Képes voltam teljesen kívülről szemlélni magamat, és mindig is elég kegyetlen voltam és vagyok is magammal szemben. Időnként megállok és megnézem mit csináltam, és ha kiderül, hogy ehhez nincsen készség, akkor nem erőltetem a dolgot."

Ezt a videót hozta szóba Dr. Varga Zoltán pszichológus is, amikor a Vasárnapi Hírek készített vele egy interjút, ebből idézünk:  Ha valaki a jövőbe lát, legfeljebb azt tartotta volna szinte bizonyosnak, hogy mint mindenkit, őt is megrontja majd a hatalom. Az idősebbek összerezzenhettek, amikor egy ismeretlen, és semmiért nem felelős fiúcska ordított fejhangon az orosz kolosszus arcába, hogy takarodj haza, mert akármennyire is repedezett a Szovjetunió, még emlékeztünk Berlinre, Budapestre, Prágára, amikor az ilyen szívesen hallott, de veszedelmes kiabálásra az „oroszok” elég éles hangon válaszoltak. De ő a tudatlanság bátorságával kiállt százezer ember elé és kiabálta, hogy ruszkik, haza. Ez ma hőstettnek tűnik a történelem fénytörésében, de akkor és ott ostobaság volt. Sok mindenről árulkodik az a ’89 táján készült felvétel is, amelyen ez a megnyerő, kedves fiatalember arról beszél, hogy az apja verte, sőt rúgta is őt. Tudja, a szülők nagyon ritkán rúgják a gyerekeiket. Sok vert, pofozott gyerekkel foglalkoztam pszichológusként negyven év alatt, de egyet sem rúgtak a szülei. „Nagyon utáltam akkor az öregemet” – mondja, és elneveti magát. Ez a nevetés jellegzetes. A nehezen síró ember nevetése, ami elfedi a szégyellt sírást. Sok ilyet láttam férfiaktól. Ha most látom szigorkodó arccal, meg a kamerára tekintettel nevetve, őszintén megsajnálom ezt a nehéz sorsú embert, akit ma sokan irigyelnek. Mert nem kerülheti el azt a pillanatot, amikor a valóság arcába ordítja, mit is művelt azzal a lehetőséggel, ami alkalmas időben a kezébe került. (...) Én azt hiszem, hogy ő nagyon fél. Ahogy valószínűleg minden zsarnok fél. Egyre nő a hatalomtól, miközben egyre többen tudják, hogy ez színjáték. A világ valóban professzionális, valódi hatalommal rendelkező emberei összesúgnak mögötte, ha meglátják. Emberünk ezt mélyen elrejtve maga is sejti. Sokszor a viselkedésén is látható ez. A zakóját gombolja, a nyakkendőjét igazgatja. Körbepillantgat. Különféle helyzethez illőnek, alkalmasnak gondolt arcokat vág. Dermedt mereven valamilyennek képzelt, csinált arckifejezéssel áll például az Obama házaspár között. Juncker elég idétlenül képes viselkedni, de mindenkit ő se legyint pofon, nem üdvözölné salut dictateurrel Putyint. Hát még „Angélát”. Vele lehet ezt tenni. Talán azt gondolja, majd a várban megnyugodhat. Derék dolog lehet Alcsútról felkapaszkodni a királyi várba. Bátor dolog. Horthy felesége egykoron így óvta férjét: Ne költözzünk a várba, Miklós! Az ablakon fognak kidobálni bennünket...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.