Szerző: PuPu
2016.05.07.
Annyi érdekes dolog vesz körül bennünket, annyi érthetetlen, vagy legalábbis nehezen érthető dolog, hogy az ember azonnal belátja elméje véges természetét a végtelen világegyetemmel szemben, és letesz minden beképzeltségről, nagyravágyásról.
Számomra például maga a csoda, hogy valaki, akinek az egész élete a gátlástalan és határtalan agresszivitásról szól, meglepődjön azon, ha akcióit reakció követi.
Olyan ez, mintha valaki a ló seggét csipkedné, és utána meglepődne, hogy az amúgy kötélidegzetű jószág egy elegáns mozdulattal felrúgja.
Hogy aztán még odaáll adni a sértettet, ehhez meg már igazán pofa kell...
Különösen így van ez, ha az arányok hozzávertőleg a muraközi - kertitörpe arányokra emlékeztetnek erősen.
Hát mit gondolt ez a szerencsétlen zakkant, büntetlenül pofátlankodhat az idők végtelenségéig?
Ugyan.
Bár egy család tagjai vagyunk, de ahol a sok gyerek között akad egy-két beilleszkedésre képtelen, ott azokat előbb-utóbb nevelni kezdik, elsősorban a szülők, aztán a legnagyobbak és a végén még az apraja is beléjük rúg egyet-kettőt.
A probléma csak az, hogy mi fizetjük a gyógyterápia árát, hát nem lehet, hogy nekünk kellene a gyógyászati jellegű seggberúgásokat kiutalni?
Aztán itt van ez a körmendi eset is, ahol nem csak a lóláb lóg ki, hanem maga a ló is.
Ez is csodálatos, hiszen a legostobább jobber (széles mezőny, nagy harc a helyezésekért...) is azonnal átláthatja, hogy itt egyszerű hangulatkeltés folyik, a népet a menekültek ellen akarják hangolni egészen pontosen körülírható körök, akiknek ellenséget kell produkálniuk bármi áron.
Hiszen ez a habarcs, mikor a szarból várat akarnak építeni.
Nincs ellenség, nincs miért elviselni őket, ha van, akkor is csak azért, mert azt az erőt kommunikálják, ami tulajdonképpen nincs is.
Csak a gyűlölet ereje van, melyet mesterségesen szítanak saját pozíciójuk megerősítése végett.
A legszomorúbb az egészben, hogy a Gyűlölködő úgy állítja maga mellé vazallusait, mint a bűnözők szokták a banda új tagjait: a kezébe nyomnak egy fegyvert és lelövetnek valakit, hogy így biztosítsák megingathatatlan hűségét.
Persze pénzt is mellékelnek hozzá, de a lényeg mégiscsak az elköteleződés.
Ha valaki a próbán elbukik, örülhet, ha az életét meg tudja őrizni.
Nem lennék a körmendi rendőrkapitány helyében...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.