2016. június 10., péntek

SZÁZADVÉG-AKTÁK II. - TARTOTTAK AZ INTERNETCENZÚRA BEVEZETÉSÉTŐL, DE AZÉRT MEGCSINÁLTÁK

A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: TASZ
2016.06.09.


Az internetcenzúra bevezetését nem övezte különösebb társadalmi vita, annak kiterjesztése kapcsán pedig már szakmai vita sem igazán alakult ki. Sőt, talán sokan még mindig nem tudják, hogy a hazai internetszolgáltatók blokkolni kötelesek a KEHTA adatbázisban szereplő weboldalakat.

A KEHTA adatbázisa nem nyilvános, ami persze érthető is, mivel, ha az lenne, akkor mindenki megismerné azt, amiről nem tudhat. Akik nyomon követték a hozzáférhetetlenné tétellel kapcsolatos eljárás expanzióját, azok közül sokan a kezdetektől fogva úgy gondolták, hogy az információszabadság, mint alapjog korlátozása olyan módon történik, ami ráadásul nem is hatékony. A Századvég 2012. december 20-i dátummal összeállított Médiapolitikai és Médiapiaci elemzése azonban megmagyarázza, hogy miért van szükség a technikailag könnyedén megkerülhető tiltásra.
 
Az eljárás - dióhéjban - arról szól, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén, mint gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény vagy terrorcselekmény fennforgása esetén a bíróság a jogerős ítéletig blokkolni köteles egy adott weboldalhoz való hozzáférést. Emellett más esetekben is blokkolhat, vagyis más bűncselekményeknél van további mérlegelési jogköre is.  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal is blokkolja a szerencsejátékról szóló törvény alapján a tiltott szerencsejáték-szervezők weboldalait, márpedig mindenki tudja, hogy Magyarországon ki szervezhet szerencsejátékot, és kik nem. A NAV és a bíróságok által összerakott URL-listát a KEHTA tartalmazza, a két eljárás tehát teljesen más jogszabályon alapul, de az eljárás eredménye lényegét tekintve azonos. A KEHTA-t pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kezeli, illetve a hozzáférhetetlenné tétel technikai megoldást is ők felügyelik...
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.