PARK- ÉS MÉDIAISMERET - A VÁROSLIGETI KÜZDELEMRŐL

MANDINER BLOG
Szerző: Lányi András
2016.07.15.

 

Niklas Luhmannak sajna, igaza van: a média olyan zárt rendszer, amelybe a külvilágból érkező értelmetlen zörej – a néhai valóság, ha tetszenek rá emlékezni – nem hatolhat be addig, amíg a rendszer át nem kódolta a műsor logikája szerint. Lenni annyi, mint közvetítve lenni, márpedig a hazai média számára ez idő szerint csak az létezik,
- ami „baloldaliként” vagy „jobboldaliként” besorolható,
- ami derék fickók (a mieink) vagy undorító férgek (a túloldaliak) történeteként eladható,
- és amivel már foglalkozott a média (hiszen a médiumok kizárólag egymásra reflektálnak).

 

Megértük tehát, hogy a Városliget szimbolikus politikai tér lett (György Péter) – bizony isten, eddig azt hittem, közpark. Megértettük, hogy Ligetvédők veszedelmes anarcho-kommunisták, akik titokban az osztályellenség elnyomására és a sajtosmetélt betiltására készülnek (Stumpf András). Szerencsére nemcsak hogy elzavarták őket, de már el is érték, amit akartak, mert a Zrt illetékese (Sághi Attila) közölte, egyetlen egészséges fát se vágnak ki többé. Bár igazság szerint nem lehet tudni, hogy mit akarnak, talán maguk se tudják, az elvakult Orbán-gyűlöleten kívül (Zsuppán András és mások).

 

Lebuktunk, minden kiderült, kár is tagadni. Semmi jelentősége annak, hogy hány cikkben, tanulmánykötetben, konferencián és tüntetésen mondtuk el, mit szeretnénk: a Liget felújítását parkként, a Kádár-kori romok helyére szánt épület-monstrumok nélkül. Mert a légszomjtól fuldokló főváros közepén erre volna szükség. Mert a magyar zenének van már háza elég. Mert a Nemzeti Galéria jó helyen van a Várban. Mert a kultúra pénzén nem új épületeket kellene felhúzni, s főleg nem egy közpark kellős közepén. Múzeumnak való műemlék-épület pedig akad a városban épp elég. Mert a Városligetet az elviselhetetlenségig túlterhelné az új létesítményekkel járó forgalom...

 

ITT OLVASHATÓ