A TÁRSADALOM ÚJJÁSZÜLETÉSE - BALOLDAL ÉS MIGRÁCIÓ

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Pap Szilárd István
2016.08.01.

Az utóbbi időben egyre gyakoribbá válik a baloldal migrációval kapcsolatos szótlanságának és tétlenségének kritikája. Ahogy arra Magyar Nemzet hasábjain a napokban Böcskei Balázs politikai elemző rámutatott, a baloldalnak pusztán elvont, morális válaszai vannak (bár itthon az Együttnek és az LMP-nek is volt konkrét intézkedésterve, amely ugyan senkit nem érdekelt), amelyek semmit nem mondanak arról a konkrét helyzetről, amellyel európaiak milliói szembesülnek: nevesül a muszlim bevándorlásról és az emiatt felmerülő politikai, társadalmi kérdésekről. Böcskei szerint az utóbbi időszakban tapasztalható erőszakos bűncselekményekről (nők elleni erőszak, terrorizmus) az európai liberálisok és baloldaliak csak annyit tudnak mondani, hogy „a nem radikális iszlamisták is erőszakolnak nőket (igen, sajnos), nyitnak tüzet ártatlanokra (igen), beazonosíthatatlan lénynek öltöző kistelepülési polgármester is vegzál melegeket”. De a baloldal nem mond sokat a konkrét körülményekről, amelyekben ezek a tragédiák történnek, nem mond sokat az iszlamizmusról, vagy épp a muszlim bevándorlás okozta társadalmi és kulturális szorongásokról.

Kár lenne tagadni, hogy ez az értékelés nagyrészt megállja a helyét. Ez nem jelenti azt, hogy fel kéne adnunk azokat a morális alapvetéseket, amelyek a baloldal sajátjai, nem jelenti azt, hogy felül kéne vizsgálni a meggyőződésünket, miszerint a különböző kultúrájú emberek képesek egy politikai közösséget alkotni, és fel kéne adnunk az elesettek, menekülők iránti felelősségvállalást vagy az igazságosság és szolidaritás eszméibe vetett hitünket. De a politikai morális kérdések nem lóghatnak pusztán a levegőben, akkor érnek valamit, ha azok a konkrét helyzetekből születnek meg, a konkrét helyzetekre adnak választ. Egy politikai ideológiának teljesen fölösleges köldöknéző módon moralizálgatnia, amíg minden egyes morális állításának nincs konkrét gyakorlati párja a társadalomban. Ha pedig ezt szeretnénk elérni, akkor bizony megtörtént esetekről, létező folyamatokról kell beszélnünk, és mindezekről valós gondokkal küzdő emberekkel kell beszélnünk.

A kritikai baloldal volt a modern történelem során az, ami pontosan ezt tette. A felszín helyett mindig mélyebbre próbált nézni, hogy feltárja azokat a szerkezeteket, amelyek az emberek életét befolyásolják. A demokratikus baloldal pedig ennek a tudásnak a tapasztalati bővítését és megosztását is megvalósította a közösségek építése révén, amelyek a tudatos politikai cselekvés alanyaivá tudtak válni. Ezért picit fura azzal a váddal szembesülni, hogy az iszlamizmus vagy épp a kortárs bevándorlás kérdésében nem ezt teszi a baloldal...

ITT OLVASHATÓ