AMI A MAGYAR KÓRHÁZAKBAN TÖRTÉNIK, AZT CSAK BŰNNEK LEHET NEVEZNI

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.08.15.

A magyar állam nem a bőkezűségéről híres, ha az egészségügyről van szó. Márpedig, minthogy ez egy állami szolgáltatás, bőven az egyik legfontosabb dolga az lenne a kormánynak, hogy az intézményeit, köztük a kórházakat ne hagyja lerohadni. Miért? Mert belehalunk ebbe a felelőtlenségbe, azért.

Havonta 3-4 milliárd forinttal nő a magyar kórházak adósságállománya, ha így haladunk tovább, év végére a 70 milliárdot is elérheti a végösszeg.

A kórházi adósságállomány minden év végén elér egy horribilis összeget. Nincs ebben semmi meglepő, ha belegondolunk, hogy nincs ki fizesse a beszállítókat, nincs aki rendezze a számlákat. De miért is nincs? Hisz a magyar kormánynak épp ez lenne a feladata. Mégsem tűnik úgy, hogy nagyon zavartatnák magukat.

A megoldást jelenleg többek közt a kancellária-rendszer bevezetésétől várják – ez ugye az egyetemeknél egyszer már „bevált”, amikor az intézmények nyakára államilag kiválasztott szakértőket ültettek, hogy megfogják a pénzt. Most ugyanezt tervezik a kórházakkal is. De gazdálkodhat ugyan bármilyen okosan egy felülről kinevezett kancellár – a nem elégből nem lehet eleget csinálni.

Mert hogy a kórházak finanszírozására egész egyszerűen nem elég az a pénz, amit a magyar állam a költségvetésből erre az ágazatra fordít: 2013-ban a KSH adatai szerint ez az összeg a GDP 7,3 százaléka volt, jelentősen elmaradva az EU-s átlagtól, ami közel 9 százalék. Az idei költségvetésben viszont már a GDP 9,6 százaléka volt az egészségügyre elkülönítve, ami még mindig kevesebb, mint amennyit a kormányzat saját maga fenntartására akart fordítani (az EU országaiban ez rendre fordítva van azért). És ahogy látjuk, még mindig messze van attól, hogy elég legyen.

Hogy mennyire rossz gazda az állam, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egészségügyben halmozták fel az állam által fenntartott intézmények össztartozásának több mint háromnegyedét. A bírósági, rendvédelmi, oktatási és a szociális területen kifizetetlen számlák a teljes adósságállománynak mindössze a 23,9 százalékát teszik ki, a többit az egészségügyben kell keresni...

ITT OLVASHATÓ