2016. augusztus 17., szerda

VIKTOR, HOGY HÍVJÁL NYUGODTAN TELEFONON, DE SZEMÉLYESEN NE NAGYON GYERE MIFELÉNK MOSTANÁBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA - DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2016.08.17.


Kedves Viktor!

Régen írtam neked, de hát faluhelyen tavasztól őszig sok a tennivaló. Most beszorultam az eső miatt, van időm írni. Amúgy is eltörött a kapám nyele, a Józsi most faragja bele az újat, addig ráérek.

Azt írja a rohadtmocskos, balliberális, magyargyalázó terrormédia (ezt majd elmagyarázhatnád, ha erre jársz), hogy hamarosan felhívsz engem telefonon. Hogy menjek el szavazni. Hát megyek én, Viktor barátom, hogyis ne mennék, ha te kéred! De azért csak nyugodtan hívjál fel, legalább beszélgetünk egy kicsit.

Tudod, mióta kiléptem belőled – meg hát a falu is kilépett – azóta itt nagyon jól mennek a dolgok. Nincs is okom semmi panaszra, csupa jó dolog történik mostanában. Ami meg nem jó, azt közös erővel kijavítjuk. Ezt is csak neked köszönhetjük, drága barátom, mert ha te nem vagy, soha nem jut eszünkbe kilépni. Azért persze néha itt is vannak bajok, merthát csak ostoba falusiakkal van körülvéve az ember.

Képzeld el, már egészen szépen fejlődött a falu, kezdtünk megnyugodni, erre nem elment a szép esze a polgármesterünknek? Egyszer csak azt vettük észre, hogy hiába fizettük be azt a pénzt a közös kasszába, amit eddig, csak nincs pénz erre se, meg arra se. Mondtuk a Gyurinak – akkor pont ő volt a polgármester, mert minden évben más vállalja el a posztot – szóval mondtuk ennek a szép gyereknek, hogy hozza már elő a kockás füzetet, amibe beleírja, hogy mire költi a pénzt. Először nem akarta előadni, hogy semmi közünk hozzá, de aztán a Zsombor – tudod, ő a pék a faluban – nyakon legyintette. Hát igen, ezt a demokrácia dolgot kell még egy kicsit tanulnunk. De azért hasznos volt a legyintés, meg hát akit egy pék nyakon ver, az mindjárt jobban felismeri, hogy mi a dolga. Hozta a Gyuri a füzetet, átnéztük, erre kiderült, hogy ő maga – márhogy a Gyuri – nemhogy nem fizet be a közösbe, hanem szedi ki onnan a pénzt.

Nem mondom, hogy nem öntötte el az agyunkat a méreg, de azért kultúremberek vagyunk mi, hiába hogy falusiak vagyunk. Amikor felsegítettük a Gyurit a földről – a tanítónő még be is ragasztotta a homlokát, ahol olyan csúnyán felrepedt – kérdeztük tőle, hogy miért is dézsmálja ő a közvagyont. Azt makogta, hogy hát ő itt a legmagasabb méltóság (jó, ha van 160 centi), őneki több jár. Hát azóta nem ő a polgármester, de azért fontos posztot kapott. Ő tereli ki a patakpartra a libákat, meg este haza...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.