SOK HŰHÓ SEMMIÉRT

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2016.09.22.

A hazai politika színpadán Shakespeare komédiájának magyar változatát játsszák. Ebben is van szerelem, igaz, csak a hatalom szeretetéről van szó, megtalálható cselszövés, ami főként a politikai pártok által az ellenérdekelt pártok iránt irányul és fellelhető a manipuláció is, ami minden szereplő által mindenki ellen irányul. A szereplői pedig azok a magyar választók, akiket egyáltalán még érdekel a politikai színjáték hazai változata. A komédia külső szemlélőinek, pontosabban elszenvedőinek azonban az egész világ tekinthető, akik ismerik a kis Magyarországot, és annyi jelentőséget is tulajdonítanak annak, hogy arról akár egy apró hírt közöljenek.

A színmű szerzője Orbán Viktor, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, a témája pedig elvileg a migránsok bevándorlásának kérdése, valójában azonban az, hogy mennyire sikerül átvernie a magyar választókat és hány százalékukat állíthat az oldalára egy abszolút értelmetlen és hazug népszavazás során. A komédiában az alapleosztás szerint a jó oldalt a Fidesz képviseli, a rossz oldalt pedig a Jobbik nélküli ellenzék. De azt, hogy most kik képviselik a jó fiúkat, illetve kik a rossz fiúk, igazából nem lehet tudni, hiszen minden attól függ, hogy melyik párt hívője az egyén. A Fidesz szerint ugyanis a migránsok annyira elözönlik majd Európát, hogy annak keresztény alapjait fogja megkérdőjelezni. Ezt pedig úgy állítják be, hogy most már itt a világvége, és ha nem támogatják a dicsőséges Fideszt és természetesen kiváló uralkodónkat, Orbán Viktort, akkor Európa a keresztény jellegét el fogja veszíteni és az iszlám vallás, illetve a saria jogrendje fog uralkodóvá válni. Ezzel szemben az ellenzék egy része úgy véli, hogy kifejezetten hasznos a migránsok megjelenése és minél többet be kell fogadnia Európának, hiszen ezzel kinyilváníthatjuk keresztény humanitásunkat és megszüntethetjük a már-már kezelhetetlen munkaerő hiányt. Ez a komédia alapkonfliktusa és ez szolgál alapul arra nézve, hogy a Fidesz a népszavazás során arra buzdítja a hívőit, hogy nemmel szavazzanak, míg az ellenzék java része a népszavazástól való távolmaradásra hívja fel a hívőinek figyelmét.

Azt persze kevesen veszik észre, hogy ez az alapkonfliktus csupán műprobléma, és csupán azt a célt szolgálja, hogy a hatalom és az ellenzék ismét összemérje a politikai erejét, míg végül mindkét fél szerintük győztesen kerüljön ki ebből a csatából. Sem a kormánynak, sem pedig az ellenzék többségének nincs abszolút igazsága, hiszen a helyes megoldás valahol középütt van és a népszavazással egyik probléma sem oldható meg. Nézzük csak meg a Fidesz állítását, amivel valójában a magyarság genocídiumát jövendöli meg. Az kétségtelen, hogy ha nem keresztény vallású migránsokat fogadunk, akkor felhígulhat Európa keresztény jellege, de ez nem jelentheti egyúttal a teljes megsemmisülését is. A nagy kérdés az, hogy mennyit fogadunk be a migránsok közül, hiszen ez mutathatná meg azt, hogy a keresztény kultúrát milyen mértékben elegyítjük nem keresztény alapú vallással. Erre a kérdésre ma azonban szerintem senki sem tud jó választ adni, tehát a totális elutasítás mindenképpen rossz útra vezet. De itt nem csupán a keresztény kultúráról van szó, sőt, nem elsősorban erről, hanem az EU jogrendjének megőrzési lehetőségéről. Vagyis arról a képességünkről, hogy tudunk-e olyan jogbiztonságot teremteni, ami lehetővé teszi majd a mai Uniós jogrend kivitelezhetőségét és uralkodóvá tételét. Ez pedig nem elsősorban vallási, illetve tágabb értelemben vett kulturális kérdés, hanem hatalomtechnikai kérdés. Ha ugyanis az Unió legfelsőbb vezetői képesekké válnak a kialakult migránsügy kezelésére nem csupán politikai szinten, hanem közrendvédelmi szempontból is, akkor jól limitált létszámmal igenis lehet és célszerű befogadni migránsokat. Még olyan áron is, hogy az ma minden Uniós tagország számára anyagi nehézséget okozhat...

ITT OLVASHATÓ