Szerző: Ille István
2016.10.26.
Elhangzott 2016. október 23-án, Budapesten, a Kossuth-téren. A király beszédéhez tökéletes hangtechnika járult, érzékeny mikrofonok, nagy teljesítményű erősítők, hangszórók szolgálták – no meg, verbuvált feltétlen hívek, megszűrten, szervezetten kordonon belül vezényelve. Csak éppen értelmet a beszédébe, na, azt nem lehetett felfedezni. Cserébe a kiváló technika ellenére – amolyan zsebduce módra – rekedten üvöltözte be rajongói fülébe kétségbe ejtő tudatlanságának szózatait.
Gyakorlatilag lekommunistázott mindenkit, aki nem tapsolt neki rajongva – pedig azok, igaz, kordonon kívülre száműzve – többen voltak, akik meg magukat királyhűnek álcázva nagy merészen bejutottak a hívek közé, nem hogy fütyülni, de lélegzetet venni se mertek, mert a hívek – természetesen a szabad véleménynyilvánítás jegyében – vagy leverték a torkukon a sípokat, vagy kiverték a szájukból és laposra taposták, magától értetődően a demokráciát gyakorolva.
Mind1, néhány ezer kommunista ide, vagy oda, Viktornak nem számít...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.