2016. október 17., hétfő

A SZEGREGÁCIÓ ÉS AZ INTEGRÁCIÓ

TANÍ-TANI ONLINE
Szerző: Nahalka István
2016.10.16.


fogalmának értelmezése kapcsán. Nahalka István írása

"Én meg azt mondom, hogy a szelekció leküzdése nem vet véget a hátrányos helyzetnek, az esélyegyenlőtlenségek kialakulásának."

Fejes József Balázs jó fél évvel ezelőtt
írt a Taní-tani Online-ba egy tanulmányt, amit akkor eléggé el nem ítélhető módon nem olvastam el, de ami most felkeltette az érdeklődésemet, és írásra ösztönzött. Fejes a szegregáció, integráció fogalmak értelmezéséről ír. Mivel ezt magam is megtettem egy-két tanulmányomban, érdekelt, vajon találkozik-e a gondolkodásunk. Úgy találtam, hogy igen is, meg nem is. Leírom miért.

Fejes a szegregáció értelmezésének kétféle válfajáról ír. Azt mondja, hogy nem elég azt mondani, hogy a szegregáció (persze az iskolai szegregációról van szó) hátrányos helyzetű tanulók homogén csoportjainak kialakítását jelenti, hanem azt is meg kell mondani, hogy ezt a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók közötti kapcsolatok, vagy pedig a tanulási eredményesség szempontjából kell-e fontosnak tartanunk. Már itt vitatkoznom kell. Egy jelenség definíciójához nem tartozik hozzá, hogy maga az a jelenség miért fontos a számunkra, illetve, hogy miért elemezzük. Világos, hogy a szegregációt vizsgálhatjuk abból a szempontból, hogy milyen károkat okoz a gyermekek, a fiatalok szocializációjában amiatt, mert gátolja, hogy a különböző társadalmi csoportokhoz tartozók „tanulják egymást”, és megtanuljanak együttműködni. És vizsgálhatjuk a szegregációt abból a szempontból is, hogy van-e, és ha van, akkor milyen a hatása a tanulás eredményességére. Attól, hogy én milyen szempontból vizsgálom, és azt a szempontot mennyire tartom fontosnak, maga a jelenség és értelmezése nem változik.

De bele kell kötnöm a szegregációnak mint jelenségnek az alapértelmezésébe is. Bár ezek természetesen definíciós kérdések, vagyis az ég egy adta világon semmilyen objektív indoka nem lehet senkinek arra, hogy a saját definícióját „igaznak”, a többit „hamisnak” kiáltsa ki, mégis, a meghatározások mint konstrukciók bírnak valamilyen adaptivitással. Az egyik definíció lehet indokoltabb, mint a másik, lehetséges, hogy több dolgot lehet vele magyarázni, az is lehet, hogy a gondolkodásunkat tisztábbá teszi, és számos más előnye lehet az egyik definíciónak a másikhoz képest. Amit Fejes szegregációnak mond, az az én szótáramban a szelekció. A szelekció elválasztás, fizikai elkülönítés, valamilyen szempontból homogén csoportok kialakítása az iskolában. A tanodák például (a Fejes-tanulmány valójában a tanodákról szól) szelektálnak, ahogyan a Gandhi Gimnázium, vagy a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium is. A válogatás, a szelektálás, az elkülönítés fogalma – gondolom – jól érthető. Itt még nem merül fel az a kérdés, hogy egyébként mi történik a szelektált gyerekekkel, hogy ami történik, az nekik és másoknak jó vagy rossz, egyszerűen az elkülönítésről van szó. Számos ilyen elkülönítés azonban diszkriminációval kapcsolódik össze. Gondolom, a diszkrimináció is egy világos fogalom: hátrányos megkülönböztetés, az egyén számára negatívan megítélhető folyamat. Amikor a szelekcióval együtt diszkrimináció történik, az a szegregáció. Hátrányos következményekkel járó módon különítünk el.

Magam is készséggel elismerem, hogy ez a fogalomalkotás is problematikus legalább egy ponton. Ugyanis az is egy nagyon fontos állítás, hogy ha a szelekció nem is jár együtt mindig jól kimutatható, közvetlen diszkriminációval (lásd pl. Gandhi, tanodák), mégis, amennyiben a szelektáltak egyben egy szociokulturális értelemben homogén csoporthoz tartoznak, ugyanazt a kultúrát képviselik, akkor már maga a szelekció is jár káros következményekkel az esetek nagy részében. A szelekció, amennyiben egy homogén társadalmi csoport tagjait érinti, elsősorban a szocializációs folyamatok szempontjából káros. Ha gyerekeknek, fiataloknak korlátozottak a lehetőségeik, hogy az övékétől eltérő társadalmi csoportokhoz tartozókkal találkozzanak, együttműködjenek velük, akkor ezzel hiányt szenvednek, nem tanulnak meg olyasmiket, amik az ő életükben, de a társadalom integráltsága szempontjából is hallatlanul fontos szocializációs eredmények lennének. Fejes erre a hatásra mondja, ha jól értem, hogy kevésbé fontos, a folyamatokat inkább a tanulási eredmények szempontjából érdemes megítélni. Az írás egy pontján azt is mondja, hogy ha eredményeket érnénk el a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását tekintve, akkor az automatikusan megoldaná a különböző társadalmi csoportok közötti kapcsolatokban mutatkozó problémákat is.

Meg kell jegyeznem, hogy adott esetekben a szelektálás pozitív és negatív következményeinek mérlegelése után értelmes, a gyerekek érdekét szolgálja, ha a szelektálás megvalósítása mellett döntünk. Ez az eset valósul meg a Gandhi Gimnázium, vagy a tanodák esetén, és hátrányos nagyon sokak számára (sokszor még a szelektálással jobb helyzetbe hozni kívánt gyerekek számára is) a szelekció, ha csak az elkülönülést szolgálja, és nem eredményez magasabb színvonalú nevelést...


ITT OLVASHATÓ

7 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.