Szerző: Wien74
2016.10.10.
„Zelk Zoltán gyermekkorom legszebb meséinek, verseinek szerzője. Tőlem ugyan lekommunistázhatták, akkoriban ezt úgysem értettem. Csak annyi számított, hogy nekem, rólam szóljon a történet. Szerintem ezzel nem voltam egyedül.
Megunhatatlan a Három nyulak meséje, de a Nem érem el a kilincset című verset is kismilliószor elszavaltam már. Azt azért nem gondoltam volna, hogy most, jó pár évtized elteltével újra rábukkanok egy nekem szóló mesére (a teljes mese itt olvasható.)
Mert bizony világgá ment a porszem. Jelen esetben én. Megelégelte a sok kakaskodást, összecsomagolta a családját és új életet kezdett. Sokak szerint könnyűt és egyszerűt.
Nyilván, hisz mi sem egyszerűbb, mint hogy anya, apa, egy kiskamasz és egy nagykamasz a feje tetejére állít mindent és országot vált. De sokszor megkaptam! „Ugyan, neked ott könnyű!” vagy a másik kedvencem: „Akkora fizetésből úri dolgod van”.
Itt és most szeretném elejét venni a fenti okoskodásoknak, inkább adok némi támpontot a piszkálódó otthon maradóknak, hátha elfogadható magyarázatokkal tudok szolgálni. Bár kétlem, mert ugye kis hazánkban mindenki mindent jobban tud, így ezt is, teljesen mindegy, hogy a kritizáló járt-e (vagy uram bocsá’ élt-e) a nyaralós egy hetén kívül más országban.
Ki lehet próbálni
Jöjjön hát az első tipp: ki lehet ám próbálni! Irigykedés és beszólogatás helyett. Nem kell hozzá sok: egy kis bátorság, akaraterő, vállalkozó-kedv, nyitottságra való hajlam, alkalmazkodó-készség és nem kevés indulótőke.
Ja, némi nyelvtudás sem árt. És persze egy, de családosként inkább kettő munkahely. Minden megvan? Akkor indul a mandula! Meg a költöztetős autó. Máris lehet megtapasztalni ezt a laza életet! Dobozok a furgonban, batyu a háton és nyakunkon a tavaszi szünet. Idegenben...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.