2016. október 14., péntek

KÉNYSZERVALLATÁS GYANÚJA A BKV-ÜGYBEN - 4. RÉSZ

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Dr. Kádár Éva
2016.10.14.


A BKV-ügyben végig megfigyelhető volt, hogy a meggyanúsítások után szinte azonnal kiszivárogott az információ a sajtónak. Erről az intenzív média-aktivitásról, annak egyoldalúságát, a gyanúsítottak bűnösségének állandó sugalmazását, a terheltek személyiségi jogainak megsértését nézve megállapítható, hogy egy szervezett, politikai lejárató kampány volt. A BKV-ügyről szóló cikksorozatunk szerzője egy jogász, ez a negyedik, utolsó rész.

Új szakasz vette kezdetét 2010 májusában a BKV-ügy nyomozásában. Egyrészt, mert ekkor történt az eljárás egyik legfontosabb eseménye, a későbbi elsőrendű vádlott, Hagyó Miklós őrizetbe vétele. Másrészt – eljárásjogi szempontból – pedig azért, mert ettől kezdve a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) vette át.

Vezetőláncon a politikus munkatársa

A Hagyó elleni vádak alátámasztása céljából a rendőrség ismét kihallgatta két legközelebbi munkatársát, Lelovics Ottót és Horváth Évát. Lelovics Ottó második kihallgatását, őrizetbe vételét egy megalázó mozzanat előzte meg, amelyről a bírósági tárgyaláson a következőket nyilatkozta (Kecskeméti Törvényszék, 2012. október 30.): “Ezek után 2010. május 14.-én Budapesten, az V. kerületben éppen az autóm parkolójegyét szerettem volna meghosszabbítani, amikor a nyomozó hatóság emberei körbe vettek, majd bevittek ismét kihallgatásra, ahol természetesen ismételten vallomást tettem. (…) Itt szeretném megjegyezni, hogy több mint egy órát álltam a személygépkocsim mellett megbilincselve, vezetőláncon fényes nappal a belváros kellős közepén.”

Ugyanezen a napon vették őrizetbe Hagyó sajtófőnökét, Horváth Évát is. Már a letartóztatás is olyan módon történt, ami pszichikai nyomásgyakorlásnak tekinthető. Horváth Éva védője, Dr. Bárándy Péter perbeszéde (Kecskeméti Törvényszék, 2015. december 18.): “Az elsőrendű vádlott őrizetbe vétele egy jól meghatározható napon történik, akkor, amikor státusváltozás következik be az ő életében. Ez egy adott helyzet. Azonban az, hogy a hatodrendű vádlottat is ugyanezen a napon tartóztatják le, ez már azt gondolom, hogy csupán szakmai indíttatás alapján, nem volt eldönthető. Ugyanezen a 14-én tartóztatják le, és azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy két, már fölvett vallomás után, egy jól előkészített, rajtaütésszerű, és nyilvános helyen történő őrizetbe vétel történik. Nem hiszem, hogy ezt rendőrszakmai, nyomozati motivációkkal lehet magyarázni.”

Májusban összesen csupán három kihallgatás történt, mivel a büntetőeljárás fő célját, Hagyó letartóztatását már sikerült elérni azoknak, akiknek a lejárató kampány politikai előnyt jelentett. Júniusban lelassult a nyomozás, ami mögött szándékosság sejthető. Ennek oka egyrészt a lélektani nyomásgyakorlás szándéka lehetett, másrészt így ezeknek a nyomozati cselekményeknek a sajtómegjelenése szeptemberre, az önkormányzati választások elé volt időzíthető. Azon gyanúsítottak közül, akiket pszichikai nyomásgyakorlásnak vetettek alá, összesen csak három embert hallgattak ki: Horváth Évát, Lelovics Ottót és Mesterházy Ernőt...


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.