2016. október 13., csütörtök

SAJTÓSZABADSÁG

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Rátesi Margit
2016.10.13.


A Népszabadság bedöntése alkalmából ismét sok-sok szó esik a sajtószabadságról. De a mintha a megszólalók többsége fordítva ülne azon a lovon. Sokan a munkatársak jövőjét féltik: nem ok nélkül, hiszen ez a pálya sose volt biztonságos játszótér. A szerkesztőség néhány tagját személyesen, többeket csak írásaikból ismerve, úgy remélem, nem értik félre az alábbiakat.

Ahogyan az egészségügy vagy az oktatás nem azért van, hogy az orvosoknak, tanároknak legyen hol dolgozniuk, úgy a sajtószabadság sem elsősorban az újságírók érdeke. Az, hogy a CÖF-CÖKA alapvetően félreérti a helyzetet, nem újdonság – bár a soraikban feszítő főszerkesztők, lapigazgatók igazán szólhattak volna közönségüknek. A nevezetes izé (mozgalom, faliújság, agitka?) ugyanis közleményébe a következőt volt képes beleírni: a sajtószabadság márpedig sértetlen, mert „…minden olvasó megtalálhatja a világnézetének megfelelő véleményeket.”

Azon most nem polemizálnék, hogy ezek szerint a „civilek” újságok lapjairól szerzik be önálló véleményüket.

Az viszont talán megér egy kérdést: ugyan minek az alapján alakíthatja ki ma egy magyar állampolgár hazája helyzetéről szóló véleményét? Bár tudjuk, hogy ez gyakran nem így van, azért tételezzük föl: megalapozott, körültekintő álláspontot normális ember a tények ismeretében alakít ki.

A tényekről pedig az átlagember leginkább a köznyilvánosságból – újságból, rádióból, tévéből, vagyis a sajtóból – szerezhet tudomást. A sajtó szabadságának tehát csak egy kis része a véleménynyilvánítás szabadsága. Arról már ne is beszéljünk, hogy a szakmáját jól művelő újságíró egy közönséges tudósításba is képes a véleményét belefogalmazni.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az újságíró hozzájusson mindazon információkhoz, amelyek a sokoldalú tájékoztatást szolgálhatják. Törvény is van erről, az információszabadságról szóló 2011 évi. CXII. (112) tv. Ebből érdemes szó szerint idézni a 27. paragrafus 3 pontját: „Közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.”

A fenti két mondatból különösebb fáradság nélkül kihüvelyezhető, hogy bármit is mond a jelenleg regnáló kormány „üzleti titokról”, meg „nemzeti(?) érdekről” – ha közpénzről van szó, felhasználásáról a nyilvánosság előtt kell számot adnia...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.