2016. november 26., szombat

AZ ÜGYÉSZSÉG NEM ZÁROLTA A QUAESTOR ÉRTÉKES INGATLANPROJEKTJÉT, A LEENDŐ OLIMPIAI FALUT

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: Csikász Brigitta
2016.11.25.


Nem teljesítette a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor-károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vegye. A vádhatóság szerint túlzás a projekt értékét több százmilliárd forintra becsülni, másrészt úgymond nem számítanak arra, hogy a végelszámoló áron alul fog túladni rajta.


Furcsa módon nem az ügyészség, hanem a Quaestor-ügy vádlottjai kezdeményezték, hogy a hatóság bűnügyi zár alá vegyen olyan ingatlanokat, amelyeket eddig kihagytak a sorból a büntetőeljárás során, noha az már másfél éve tart. Tarsoly Csaba a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, hogy „egy koncepciós per áldozata, melynek célja, hogy a Quaestor százmilliárd forintot érő, megmaradt vagyonát bizonyos körök széthordhassák”.

A Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását 2015. április 22-én rendelte el a bíróság. A vád szerint az ügyben összesen 200 milliárd forint kár érte a Quaestortól kötvényt vásárló 32 ezer ügyfelet; mindezt állampapírok elsikkasztásával, majd nem létező kötvények eladásával követték el, valamint egy piramisjátékot is szerveztek. A vádhatóság öt vádpontban összesen 5 458 rendbeli csalást és sikkasztást ró Tarsoly Csaba és tíz vádlott-társa terhére. Mint a sajtóban megjelent, a kárösszegből 87 milliárd forintot térített meg a Befektető-védelmi Alap.

A vádlottak azonban úgy vélik, a fennmaradó összeg rendezésére is lenne megoldás, ha a hatóság nem hagyott volna ki a zár alá vételből olyan vagyonelemeket, mint például a Duna City-projekt ingatlanjai. A Fővárosi Törvényszéken zajló tárgyaláson a vádlottak közül többen meg is jegyezték, furcsának tartják az ügyészség ezirányú feledékenységét, ami más büntetőeljárásokban egyáltalán nem szokott megmutatkozni.

„Noha a Vagyon Visszaszerzési Hivatal az értékek egy részére a zárolásokat elvégezte, de az általam kért vagyonelemekre, így például a Trassetre, a Quaestor Bank Zrt.-re, a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt.-re, a Duna City-projektre, a hotelekre nem, mely értékek nagy része töredékáron már kiárusításra került. Ilyen volt a már értékesített Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt., vagy a mátrai Life-style Hotel. A Duna City-projekt a tudomásom szerint még fellelhető, amely többek között a tervezett budapesti olimpia kapcsán, annak olimpiai falu elhelyezésére vonatkozóan is jelentőséggel bír” – mindezt az eljárás másodrendű vádlottja, Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír volt vezérigazgatója mondta el a bíróságon tett vallomásában.

A Quaestor második embere összehasonlításképp felhozta a Kopaszi-gát közparkja melletti 500  ezer négyzetméteres területen megvalósuló BudaPart néven futó fejlesztést, amelynek az értéke 200 milliárd forintra rúg, és amelynél szerinte a Duna City-projekt nagyobb jelentőségű lehet. Annak a területe ugyanis 560 ezer négyzetméter, az olimpiai célok pedig csak növelik a beruházás értékét...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.