Szerző: Hakapeszi Miki
2016.11.01.
Alapvetően tök mindegy, hogy milyen jelzőt biggyesztenek az okosok a kiépülőfélben levő rendszerre, az orbáni autokrácia, a haveri kapitalizmus elképesztő károkat okoz. Az is tök mindegy, hogy a főnök valóban azt hiszi, hogy amit művel, az végső soron jó az országának is, vagy pontosan tisztában van a rombolással, amely csak járulékos veszteség az egyetlen fontos tényező, a hosszú távú hatalommegtartás mellett.
Viktor a második ciklusban megmutatta, mi a cél. A demokratikus intézményrendszer leépítése, az állam erejének saját hatalmi célok szolgálatába állítása csak a módszer, a cél a javak döntő hányadának átcsoportosítása baráti kezekbe, a kritikus hangok elnémítása, a teljes klientúrarendszer kiépítése, a megingathatatlan hatalomgyakorlás biztosítása. Nagyot haladt ezen az úton és félő, hogy ha kap egy harmadik ciklust, a folyamat sokkal nehezebben lesz visszafordítható, mint ha valami csoda folytán 2018-ban kap pocakos csodacsatár egy baszott nagy sallert.
Ma is csak a társadalom nagyjából negyede támogatja, de durván a fele utálja, amit Orbán művel. Mégis, komolyan vehető ellenfél híján hatalmas a bizonytalanok és a beleszarók tábora. Egyre kisebb az esély arra, hogy kívülről érkezzen egy olyan új kihívó, aki esélyes lehet 2018-ban. Miközben egyre égetőbb, hogy ha nem sikerül megbuktatni másfél év múlva, a károk jóvátehetetlenné válnak, az optimális megoldás, egy friss, új erő feltűnése és megerősödése irreálisnak látszik. De akkor hogy is bukhat meg Viktor?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.