Szerző: TASZ
2016.11.17.
Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyiva:
1. Írd bele az Infotörvénybe az átfogó és tételes adatigénylés tilalmát! (2013)
2013-ra a parlament megelégelte, hogy oknyomozó újságírók vizsgálni kezdték az állami szervek esetleges „pazarló” közpénzköltéseit, ezért a törvénybe iktatták, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodását csak az arra hivatott állami ellenőrző szervek ellenőrizhetik. Tehát mindenki nyugodtan alhat, mert az ügybuzgalmáról jól ismert KEHI és például a pártfinanszírozást meglehetősen óvatosan ellenőrző Állami Számvevőszék elvégzi a munka dandárját – mégpedig az állampolgárok szeme elől eltakarva.
2. Ágyazz meg a TAO-mutyinak! (2014)
Már 2014 végén látni lehetett, hogy valami készül a sportfinanszírozás háza táján. Ekkor a sporttörvény módosításával a parlament lehetővé tette néhány sportági szakszövetségnek, hogy a TAO alanyoktól adókedvezménnyel jutalmazott támogatásban részesüljön, ám közérdekű adatigényléseket megúszhassa a támogatások összesítéséről szóló mutatók publikálásával. Magyarul az állam adóbevételről mondott le egyes kiemelt látvány-csapatsport szakszövetségek javára úgy, hogy a kieső közpénz pontos útja és részletei titokban maradhattak. A támogatásban részesített szövetségek kiválasztása végig átláthatatlan, politikai összefonódásokkal terhelt folyamat eredménye volt - az egyes szakszövetségek élén szinte kivétel nélkül aktív politikai szereplőkkel.
3. Mérj átfogó csapást az adatigénylésre! (2015)
2015 nyarára a sikerrel érvényesített közérdekű adatigénylések miatti hatalmi frusztráció egy újabb Infotörvény-módosítást eredményezett. Az igazságügyi miniszter javaslata a bíróságok előtt elbukott adatkezelői érveket kötelező jogi szabályokká gyúrta. Az elfogadott javaslat lehetővé tette, hogy az adatigényléseket már arra hivatkozva is elutasíthassák, hogy a kért adat egy olyan jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, amit talán meg sem hoznak, mert maga a döntéshozatali eljárás sem indult még meg. Szerzői jogokra hivatkozva pedig hasonlóan szürreális módon korlátozták például a méregdrága tanulmányok megismerési jogát – elkerülve egy újabb Századvég-fiaskó bekövetkezését. A módosító-csomag leghajmeresztőbb eleme azonban kétség kívül az a rendelkezés volt, amely az adatkezelők számára lehetővé tette, hogy a másolás és postázás költségei mellett magáért az igény teljesítéséért is fizetséget kérjenek. A gránitszilárdságúra toldozott Alaptörvénnyel is ellentétes jogszabálymódosítás azt célozta, hogy elvegye az adatigényléstől az emberek kedvét. Hogy a siker biztos legyen, pontos szabályozás híján több mint egy éven át szabad mérlegelés tárgya volt az adatokért fizetendő költségtérítés összege is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.