HAMVÁBANHOLT KIRÁLYKISASSZONY - KARÁCSONYI MESE

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2016.12.21.



Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörűszép királylány. Pontosabban fogalmazva születése és halála közt a lány végig életben volt. Igazából nem is volt gyönyörűszép, csak az udvari etikett miatt mindenki ezt mondta róla. Kifejezetten ronda, undok, rettenetesen gonosz teremtés volt, emiatt utálták is, mint a bűnt. Megszületése után a gyermeket édesanyja Hamvábanholtnak nevezte el, majd belehalt a szülésbe

Eugen királynak – aki vélhetően a leány apja volt, bár emiatt gyakran gyötörték erős kétségek – rengeteg gondot okozott az, hogy miután Hamvábanholt eladósorba került, miként szabaduljon meg végre tőle, azaz miképpen tudná valahogy férjhez adni ezt a békaszerű lényt. Ennyire rút teremtés esetében ez volt nem tűnt túl egyszerű feledatnak.

Őfelsége, nagyjából XII. Eugén kénytelen volt messze földön kihirdetni azt, hogy aki elveszi izé…, szépséges… leányát, az kap mellé egy rendkívül gazdag tartományt. Nemesfém-bányákkal, kövér legelőkkel, dúsan termő szőlőkkel, vadban gazdag erdőkkel, valamint rengeteg rekettyéssel. Ez rögtön lángra is lobbantotta a szerelmes kérők szívét, egyben felkeltette érdeklődésüket a gyorsan ható, nyom nélkül felszívódó mérgek iránt.

A jól hangzó házassági ajánlatra szép számban el is kezdtek a királyi udvarba érkezni a daliás kérők. A király rendkívül meg volt elégedve velük, Hamvábanholt királykisasszony azonban nem. Jó alaposan szemügyre vette a kérőket, kiköpött egyet balra, majd megkérte felséges atyját, hogy nyakaztassa le őket, mivel szeretné úgy is megszemlélni őket. Ennek hallatán király erősen elgondolkozott azon, hogy valamilyen módon, diszkréten megfojtatja Hamvábanholtat, de sajnos az egyetlen törvényes gyermekéről volt szó, akiről legalábbis mindenki azt állította, hogy az.

Nagyon elkeserítette ez az értelmetlen vérfürdő, valamint az ezen okból támadt támadt rengeteg diplomáciai konfliktus. Rövidesen többen megrágalmazták őfelségét azzal, hogy tulajdonképpen az a legfőbb célja, hogy ravasz módon kiirtsa az uralkodó dinasztiákat, illetve egyszerűen csak nagyon hülye.

Egyedül Százszorszép, a derék, szemfüles hóhér örvendezett módfelett a rengeteg tennivalónak. Az elítélteket lenyakazás előtt gondosan levetkőztette őket, így a felesége jól menő belvárosi szalont nyithatott, ahol első osztályú férfiruházatot árult, kiemelt minőségben, felettébb jutányos áron.

Nagyjából úgy XII: Eugén végül megelégelte a dolgot és magához kérette leányát, aki durcás arccal meg is jelnet fenséges személye lőtt. Úristen – gondolta magában a király – tényleg istentelenül randa teremtmény. Pont úgy néz ki, mint egy több hónapos felfekvés.

– Kedves, szépséges kislányom – kezdte zavartan. – Éppen itt lenne az ideje, hogy végre megházasodj és utódokat szülj, atyád legnagyobb örömére. Tudod, ez így szokás. Valahogy biztosítanunk kell dicső dinasztiánk fennmaradását, bár ahogy így elnézlek... Inkább hagyjuk a sokkoló részleteket. A lényeg az, hogy íme szépségesen szép lánnyá cseperedtél. Úgy nagyjából. Kérőd is akad szép számmal, de ha állandóan lecsapatod a fejüket, nem marad alkalmuk arra, hogy megkérjék a kezedet. Az Isten szerelmére, legalább valami próba elé állítsd őket, hogy értelme is legyen a dolognak. Győzzenek le sárkányokat, boszorkányokat, biztosítási ügynököket... Teljesen mindegy, de az mégiscsak hallatlan, hogy idejönnek nekem leánykérőbe, aztán küldhetjük haza őket egy pompás gyászszertartásra. Ez egyáltalán nem túl ildomos cselekedet a részünkről...

ITT OLVASHATÓ