MIÉRT ILYEN PASSZÍVAK A MAGYAROK?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Vendégszerző: Mikecz Dániel
2016.12.01.

Rebellis magyarok, a szabadságszerető nép. Nemzeti önképünknek fontos eleme, hogy a magyarok hajlandóak fellázadni elnyomóik ellen és harcolnak szabadságukért. A kiállásra, politikai fellépésre való hajlandóságot azonban nem igazolják ez elmúlt évek eseményei. Bár megjelennek időről-időre széles részvételen nyugvó mozgalmak, a tiltakozó politikai részvétel még sem ér el olyan szintet, ami valódi nyomás alá helyezné a kormányokat.

Az korábban is ismert volt a kutatók előtt, hogy Magyarországon elmarad a választásokon túli politikai részvétel a nyugat-európai országokhoz képest, azonban olyan adatok jelentek meg az elmúlt egy hónapban, amelyek pontosítják ezt a képet. Először a Magyar Nemzet írt a Pew Research Center kutatásáról, amely szerint hazánkban 61 százalék gondolja úgy, hogy az átlagos emberek nem sokat tehetnek, hogy hatással legyenek a kormány politikájára. Ez az adat mintegy 20 százalékkal több, mint a kutatásban szereplő másik három európai országban (Görögország, Lengyelország és Olaszország).

A politikai fásultság okaiba enged némi belátást a Závecz Researchnek az Index számára készített közvélemény-kutatása Rogán Antal helikopteres kalandjának fogadtatásáról. A megkérdezettek csupán 30,6 százaléka vélekedett úgy, hogy Rogánnak le kellene mondania az ügy miatt, a 47,8 százalék szerint viszont nem, méghozzá a legnépszerűbb (54 százalék) indoklás szerint azért nem, mert ennél fontosabb ügyek miatt sem mondtak le politikusok.

A politikai tehetetlenség érzéséről árulkodik az a nemzetközi kutatás is, amit a korrupcióról készített a Transparency International. Ezek szerint a válaszadóknak csupán 14 százaléka gondolja azt, hogy a korrupció elleni harcban eredményt érhet el az átlagember. A lehangoló adatoknak nincsen vége: az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja a múlt héten hozta nyilvánosságra a nagymintás nemzetközi European Social Survey kutatás legújabb hullámának eredményeit. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is alacsony a politikai, állami intézményekbe vetett bizalom, valamint a részvétel aránya. A legutóbbi adatfelvételben (2014-15), azonban szerepeltek új kérdések is...

ITT OLVASHATÓ