2016. szeptember 2., péntek

EZEKNEK MÁR NEM PUSZTÁN A POLITIKAI HATALOM KELL, EZEK RABSZOLGATARTÓI CÍMEKRE PÁLYÁZNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2016.09.02.


Kénytelen vagyok tudomásul venni, hogy a menetrend szerinti pénteki igehirdetés ma elmaradt. Ennek bizonyára oka és célja van, de sejteni vélem, hogy nem az Orbán Sajátláb Ráhel bahreinozásának nyilvánosságre kerülése miatti feszengés terén keresendő a magyarázat. Mivel hetedik éve nincs bőr, ami lesülhetne arról az ábrázatról, elképzelhető, hogy a törzsfőnöknek egyszerűen nem volt kedve felkelni és betrappolni a közpénzmédiába.

Bárhogy is van, tegnap este óta tudjuk, hogy Orbán pereputtyából többen is feltűnnek abban az ügyben, amelyben a Magyar Nemzeti Kifizetőház Kereskedőház 5 millió darab 425 ml-es vákuumzárású csemegekukorica konzerven és 1,5 millió darab 720 ml-es magozott meggykonzerven üldögélve várja, hogy a (GE)CIDER Alma Kft. kifizesse a zálogba helyezett értékes portéka ellenértékét, azaz 3,2 milliárd forintot.
A sztoriról négy nappal ezelőtt írtuk meg, amit gondolunk, és noha már akkor is elfogadhatatlan, oltári disznóságnak tűnt az egész, immár az is kiderült az Orbán család Lévai ága sunnyog a konzervek mögött. Ha nem fizet a pereputty, akkor Szijjártó majd árulja a kukoricát az utcasarkon.
A 444 kiderítette és ez a lényeg: a CIDER Alma cégcsoportban több cégben is üzlettárs egy bizonyos Ökrös Imre, aki Lévai Gizella élettársa (szép kis keresztény családmodell, mondhatom). Lévai Gizella márpedig Lévai Anikó testvére, aki pedig Orbán Viktor felesége. Ráadásul Gizellánk egyik fia, Szeghalmi Ádám (aki az összes Orbán leszármazott unokatestvére) mindeközben cégvezetője a Cider Alma Drogida Hungarónak, és további cégekben is érdekelt.

Feltűnik még a történetben Szeghalmi Balázs is, aki Ádám testvére és hogy, hogy nem, a Magyar Nemzeti Kereskedőház izmiri kirendeltségét vezeti. Ennek a kirendeltségnek – mint a térségben egyébként a többi kereskedőháznak is – az az Adnan Polat török üzletember a tulajdonosa, aki Orbán Viktor kebelbarátja, és aki 1 milliárd forintot kap a kereskedőházak üzemeltetéséért. Ő áttételesen Tiborcz SzinténSajátláb István üzlettársa a kastélyfelújításokban.


És hogy a Família Kft., vagyis az Orbán Hungária Zrt. állami üzleteinek képe nehogy hiányos legyen, az MNKH körül Tiborcz rokonai is megjelennek: például egy Bertha Péter nevű egyén, akinek cégével a MNKH több országban is partneri viszonyba került, és aki nagyanyja révén vérrokona Tiborcznak.

Azt hiszem, ez az állami pénzeken élősködő, megszámlálhatatlan tagot számláló, minden irányba, mindenhova magát beevő nagycsalád, amelynek pályafutása egy erdőszéli putriban kezdődött, maga sem gondolta volna (szevasz, Győző!), hogy ilyen sikeres lesz a pénisz vigasztalanabb oldalán álló magyar nemzet átverése. Amit itt látunk, és amit nem látunk, de el tudjuk képzelni, mind ugyanabba az irányba mutat: ahonnan nem MészárosŐstehetség Lölö valamelyik messziről bűzlő ügylete folyik ki a küszöb alatt, ott a háttérben csendben meghúzódó Lévai Anikó fél rokonsága lakmározik az ország megfáradt testéből. Lassan kijelenthetjük, hogy nincs olyan cég szerte e hazában, amely közpénzekkel lenne kapcsolatba hozható és ne valamelyik hetedízigleni dinasztia-tag ölébe hullana a sok jóság...

ITT OLVASHATÓ

AHOGY ELKÖLTÖTTÉK A BUDAPESTI OLIMPIA ELSŐ HÉTMILLIÁRDJÁT, AZT BIZONYÍTJA, HOGY MOST KÉNE ABBAHAGYNI AZ EGÉSZET

444.HU
Szerző: haszanz
2016.09.02.


Ha a 2024-es olimpiai pályázat lebonyolítóin múlna, az adófizetőknek az égvilágon semmi fogalmuk sem lenne arról, hogy mennyit és miért költöttek eddig arra, hogy Budapest legyen a házigazda.

Minden olimpiát körülleng a korrupció, átláthatatlanul és sokkal több pénzt költenek a játékokra, mint azt előzetesen tervezték, súlyosan eladósítva a házigazdát. Ahhoz képest, hogy a pályázatról csak jövő szeptemberben döntenek, a magyar szervezők már elköltöttek legalább hétmilliárd forintot, de alsó hangon is 19 milliárd forintba kerül majd csak az, hogy pályázunk.

Ahogy elköltötték az első milliárdokat, az semmi biztatót nem jelent a jövőre nézve. Kezdődött azzal, hogy magát az 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt sem akarták nyilvánosságra hozni. A fővárosi közgyűlés tagjai is csak egy százoldalas, nagyon optimista vezetői összefoglaló alapján döntöttek arról, hogy Budapest vágjon bele a pályázatba.

Hosszú ideig ködösítettek a tanulmányról, pedig az adatvédelmi hivatal szerint az egyételműen közérdekű adat. Miután a sajtóban elkezdett kiszivárogni, majd az Átlátszó kirakta az egészet, a Magyar Olimpia Bizottság nyilvánosságra hozta a teljes tanulmányt. Eddigre már Budapest és a MOB benyújtotta a szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a 2024-es pályázatra.

Mindezt úgy, hogy valójában a szélesebb közvéleménynek esélye sem volt véleményt nyilvánítani a magyar költségvetés következő évtizedét meghatározó projektről...

ITT OLVASHATÓ

KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS TÁVOZIK A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓBÓL - ALKALMATLAN A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Kerék-Bárczy Szabolcs
20126.09.01.


...A NER legyőzéséhez és a demokrácia helyreállításához legalább száz mandátumot kell szerezni 2018-ban. Ehhez a demokratáknak hatvannál több egyéni körzetet kell meghódítaniuk. Ugyanakkor:

1. 2014-hez képest arányaiban és méretében nem változott e pártok támogatottsága. A demokraták ma sem jutnának kormányra.
2. A Fidesznek nincsen abszolút értelemben többsége a társadalomban.
3. Ötszázezer-egymillió új szavazó megszerzésére van szükségük a demokratáknak a győzelemhez.
4. Ehhez túl kell lépni a hagyományos bal-jobb hívószavakon, mert az emberek ma már nem ezek mentén élik (köz)életüket, s a köztük lévő törésvonalakat már régen nem e felosztás alapján határozzák meg sem itt, sem máshol a nyugati világban.
5. 2018-ban egyszerre kell az egyéni körzetekre (vagyis ott a legjobb jelöltek kiválasztására és segítésére) összpontosítani és megtalálni Orbán Viktor legalkalmasabb kihívóját is.

Összegezve: habár a demokratikus változást akarók ma többségben vannak, és Orbánék legyőzhetők úgy, hogy ne a Jobbik vagy a Fidesz–Jobbik legyen a váltóerő, a szervezett demokrata ellenzék erre jelenlegi formájában alkalmatlan. Talán ezért van az, hogy ma nem lehet egyetlen olyan demokratikus elkötelezettségű politikussal és értelmiségivel sem találkozni, aki őszinte vélemény kifejtésére alkalmas közegben reálisnak tartaná a 2018-as győzelmet. Jellemző példa, hogy saját pártom, a DK elnökségében többször elhangzott három állítás a jövőre vonatkozóan:

1. A Fidesz legyőzhető,
2. a DK lesz a legnagyobb ellenzéki erő, valamint – ezzel egy időben –
3. nem ismerünk olyan forgatókönyvet, hogy a DK 15-20 képviselőnél többet küldjön a következő parlamentbe. Ez így, együtt, maga az abszurditás.

A demokraták ma kettős hitelességi és bizalmi válsággal küzdenek. Nem bízik bennük a polgárok kritikus többsége – és egymásban sem bíznak. A civilek pedig nem adhatnak választ a politika válságára, már csak per definitionem sem. (A demokráciafelfogásunk épp a lényegét veszítené el, ha a fék-ellensúly válna a közhatalom birtokosává. Erre ma szemmel láthatóan nem is törekszik egyetlen civilszervezet sem.) A krízist a megtépázott politikai osztálynak kell feloldania úgy, hogy küzdelméhez megnyeri a civilek és a polgárok bizalmát.

A 2014-es összefogás bebizonyította, hogy elégtelen a válság legyőzésére és a hídépítésre. Csakhogy ma lényegében ugyanazok a szereplők vannak porondon, mint akkoriban. Így két év múlva nagyjából azok a győzelmet kizáró alkuhelyzetek kerülnének előtérbe, mint egy ciklussal korábban, változatlan szimpátiákkal, ellenszenvekkel és ambíciókkal. Ez patthelyzet. A mai demokrata oldal támogatottsága a jelenlegi körülmények között lényegesen, tehát a választási győzelemhez szükséges mértékig nem növelhető. A törekvés, hogy ezen az oldalon legyőzzük egymást, legalább három, a hazára nézve végzetes hatással jár:

1. Nem hoz több választót.
2. Tovább mélyíti a szakadékot az együttműködésre kényszerülő felek közt.
3. Bebetonozza a szűk szavazótáborba az így küzdő feleket, és ezáltal éppen a parlamenti többséghez szükséges közép polgárait idegeníti el véglegesen. Minden vita, pozícióharc és szavazatrablás tehát tovább növeli a kettős bizalmi és hitelességi válságot, s így egyre távolabb visz bennünket a győzelemtől. Ma mégis javarészt ezzel foglalkoznak a baloldal pártjai és vezetőik...


ITT OLVASHATÓ

MIÉRT HAGYTUK, HOGY ÍGY LEGYEN?

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr.Szüdi János
2016.09.02.


Az arisztokrácia bukásával a világ átalakult, a politikában és a gazdaságban megjelent a szabad verseny. Mi lett ennek a következménye? Azok kerültek hatalomra, akik a versenyre voltak alkalmasak, nem pedig a pozícióra. Van két különleges embertípus: az egyik a pszichopata, a másik a szociopata. A pszichopata nem érez semmiféle megbánást, nincs bűntudata, nincs lelkiismeret furdalása. A szociopata nem képes az együttérzésre, képtelen magát valaki más helyébe képzelni, és felvenni a nézőpontját. Egy versenyben, amely nem minden ízében teljesen a nyilvánosság előtt zajlik, ez a két embertípus óriási előnyben van mindenki mással szemben. [Duncan Shelley]



Miért hagytuk, hogy így legyen?

Az a szerencse, hogy a közpénzen működő, olimpiai híreket sugárzó televíziók egymás mellé hangolását kérés nélkül elvégezte a műsorszolgáltató. Így, aki éber és kellően gyorsak a reflexei, idejében váltani tud, amikor váratlanul feltűnik az egyperces hírműsor, illetve a kormányzati “tudta” szócskával indított kérdés, majd megjelenik a felhívás a Brüsszelnek szóló üzenet elkészítésében való részvételre. Normális viszonyok között azok nézik az adóforintokból finanszírozott csatornákat, akik egyetértenek azzal, hogy hazánkat szögesdróttal vegyék körül, és még a gólyáknak is igazolniuk kelljen, hogy nem gazdasági okokból fészkelnek a kémények tetején. Az olimpia azonban kitűnő alkalom arra, hogy az ország szinte minden lakosát bevonják a kormányzati kvíz játékba. Nem menekülhet, aki látni szeretné, mi folyik Rióban. Érdemes volt két állami sportcsatornát létrehozni. Érdemes volt állami monopóliummá nyilvánítani minden kurrens sportesemény közvetítését. Így biztosítható a megfelelő nézettség. Ez jó lehetőséget teremt ahhoz, hogy a legváratlanabb pillanatban pattanjon a néző elé a harci pózba merevített ifjú, akinek szerepe a bemutatkozás és köszönés, majd az elköszönés a percnyi műsoridő elején, végén. Nem véletlen: a díszlet egy óra, amelynek számlapját komótosan körbejárja a mutató, igazolva, mi minden belefér hatvan másodpercbe, ha gondos kezek fabrikálják a műsort. Jön körítésül: beszámoló a Sziget Fesztiválról, az ország egyre javuló gazdasági teljesítményéről, a munkanélküliségi ráta kedvező alakulásáról. Ezek közé csomagolva a lényeg: a terrorizmus és a migráció kapcsolatáról, a brüsszeli tehetetlenségről, az orbáni adminisztráció nemzetmentő tetteiről. Csupa bosszantó dolog azok számára, akiknek az igazság nem hit kérdése. Nekik szükségük van még a türelemre. Az elköszönő hírnököt követi a kormányzati kérdés, amelyre nem vár választ senki. Majd a kormányzati figyelemfelhívás az október 2-i programra. Hol van a magánélethez való jog, amelyet kivont karddal óvnak a taláros alkotmánybírók, ha a helyzet megkívánja? A sportközvetítés magáncélú élvezete nem kaphat védelmet! Sőt! Az államnak az az érdeke, hogy közlendőivel szabadon mászkáljon ki és be a szobák ajtaján, a nyitott ablakokon át, a sporteredményekre kíváncsi füleken keresztül az agyakba. A hatalom lerázhatatlan. Nincs menekvés. Nem lehet elbújni. Bevált gyakorlat: sokszor kell mondani, akkor sokan, egyre többen elhiszik, úgy van, ahogy a hatalom sulykolja. Nem számítanak, akik meggyőzhetetlenül mást gondolnak. Ők szenvedjenek, amíg a másodpercmutató körbeér, ameddig a hirdetések leperegnek...

ITT OLVASHATÓ

KÉTFARKÚ FEGYVER - AVAGY MIT ÉRDEMES ELVICCELNIE ÉS MIT NEM EGY POLITIKUSNAK?

MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON BLOG
Szerző: Madlovics Bálint
2016.09.02.


Vajon az ellenzéki pártok számára követhető-e a Kutya Párt taktikája?

Ismét belép a napi politikai térbe a Kétfarkú Kutya Párt. Persze, mióta a viccpártot szűk két éve hosszas jogi huzavona után bejegyezték a bíróságon, de jure része a hazai politikai palettának, működése viszont főleg inkább civil tevékenységekben: különféle közterület-ápoló akciókban és humoros internetes mémek gyártásában merül ki az „örök élet és ingyen sör” obligát ígérete mellett. A kormány menekültellenes kampányaira azonban – tavaly is, most is – reagáltak: mikroadományokból 30 millió forint körüli összeget gyűjtöttek össze, amelyből ellen-plakátkampányt indítanak a „kormányzati gyűlöletkeltéssel” szemben.

A Kutya Párt azzal, hogy a politizáló közélet homlokterében álló témához nyúl, közelebb kerül és összevethetővé is válik a többi ellenzéki párttal, illetve azok teljesítményével. A kétfarkúak ellen-plakátkampánya tavaly jóformán az egyetlen ellenzéki politikai cselekvésként értelmezhető válasz volt a kormányzat migrációval kapcsolatos állásfoglalásaira. Idén pedig, bár végre már a többi ellenzéki párt is ringbe száll és kampányhadjáratot indít az októberi népszavazás ürügyén, az előzetes adatok tanúsága szerint a Kétfarkú Kutya Párt többet fordít majd náluk erre a célra.
 
Ezek alapján az emberben könnyen kialakulhat az a kép, miszerint egy viccpárt végzi el a „komoly” ellenzéki pártok munkáját. Kovács Gergely, a kétfarkúak elnöke ennek kapcsán egy interjúban meg is jegyezte: „Nem bánnám, ha az ellenzéki pártok csinálnák (…) az ellenkampányt. Nagyon úgy tűnik, hogy ők ezt nem csinálják, vagy nem alkalmasak, vagy nem képesek rá.”...
 

AMIT A NÉPSZAVAZÁSHOZ TUDNOD KELL: MIRŐL SZAVAZUNK? - 1. RÉSZ

GÉPNARANCS - BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Amnesty International
2016.09.02.


Az Amnesty International Magyarország szembeszáll a kormány idegenellenes kampányával és igyekszik eloszlatni a tévhiteket a menekültekről. Az október 2-i népszavazás előtt minden héten egy újabb témát jár körbe a blogján, hogy jobban megértsük, kikről vagy miről is kéne döntenünk egy hónap múlva.




„AKARJA-E, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL IS ELŐÍRHASSA NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGRA TÖRTÉNŐ KÖTELEZŐ BETELEPÍTÉSÉT?”

MIÉRT AKAR IDE EMBEREKET „BETELEPÍTENI” AZ UNIÓ?

Már maga a kérdés is félrevezető, mert betelepítésről szó sincs. Jelenleg egy „kvóta” van érvényben az Európai Unióban. Tavaly az Európai Unió Tanácsa (az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, amelynek az uniós országok adott területért felelős miniszterei a tagjai) elfogadott egy átmeneti intézkedést, amely alapján összesen 160 ezer szír, eritreai és iraki menedékérőt helyeztek volna át a menekültválság által akkor leginkább érintett három EU-s ország – Görögország, Olaszország és Magyarország – területéről más uniós országokba, hogy ezekben az országokban bírálják el a menedékkérelmeket.

Azért ebből a három országból, mert a tavaly nyári-őszi menekültválság során ebbe a három uniós országba érkeztek a legtöbben, itt adták be a legtöbb kérelmet, az országok pedig képtelenek voltak megfelelő módon feldolgozni és elbírálni a kérelmeket. A cél tehát az volt, hogy a többi országot is bevonják a kérelmek elbírálásába, így tehermentesítsék Olaszországot, Görögországot és Magyarországot. Szóval betelepíteni senki sem akartak, csak azt kérték a tagállamoktól, hogy bírálják el a kérelmeket.

Magyarország területéről 54 ezer embert helyeztek volna át, de a magyar kormány ezt elutasította, így a ránk eső részt végül arányosan felosztották a másik két ország között.
HÁNY EMBERRŐL VAN SZÓ?

A népesség, a GDP, a munkanélküliségi arány és az előző 5 év menedékkérelmei alapján kiszámolt kvóta szerint Magyarországnak 1294 embert kellene áthelyeznie (vagyis elbírálni a kérelmeiket) jövő év októberéig. Egyébként minden fogadó ország 6 ezer eurós (kb. 1,9 millió forint) támogatást kap menedékkérőnként.

MEGSZAVAZTUK?
Nem, Szlovákia és Magyarország nemmel szavazott, de a minősített többséggel (a tagállamok 55%-a a javaslat mellett szavaz és a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%-át képviselik) elfogadott döntés ránk nézve is kötelező érvényű. Hazánk vitatja a döntés jogszerűségét, ezért az Európai Bírósághoz fordult, de egyelőre a bíróság még nem döntött az ügyben.

A TÖBBIEK BEFOGADTÁK EZT A 160 EZER EMBERT?
Nos, sajnos elég lassan halad a dolog. Eddig 3056 ember helyeztek át más uniós országokba (2213-át Görögországból és 843-at Olaszországból).

JOGA VAN AZ EU-NAK BETELEPÍTENI IDE EMBEREKET?

ITT OLVASHATÓ

TUDTA, HOGY ÖTÖDÉVEL CSÖKKENTEK A BERUHÁZÁSOK MAGYARORSZÁGON?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: Trombitás Alfréd
2016.09.02.


Hiába cicomázza olykor az adatokat a KSH, még a hivatalos magyar statisztika szerint is tény, hogy az év első felében nagyjából ötödével csökkent a beruházások mértéke. Ennek oka elsősorban az, hogy igen erősen lelassult az EU-s források lehívása, amiről nem az uniós intézmények tehetnek, és nem is az új költségvetési ciklus csikorgós beindulása indokolja a magyar gazdaság leblokkolását. Az igazi bűnös a magyar kormány, amely olyan érzéketlenül nyúlt bele az uniós pénzek kezelésébe, hogy lényegében harakirit követett el a kormányzati ciklus felénél.

Az idei év második negyedévében, azaz április és június között a beruházások volumene 20,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez csak egyetlen adat a sok közül, melyek egyértelműen jelzik, a magyar gazdaság igen erősen függ az uniós forrásoktól, a kizárólag állami forrásból finanszírozott beruházások pedig messze nem képesek emelkedő pályán tartani a nemzeti összterméket. Különösen az építőiparban volt igen jelentős (37 százalékos) a visszaesés, ami azért riasztó adat, mert elvileg itt vannak még tartalékok a magyar gazdaságban.

No, de miért is akadoznak az uniós pénzek kifizetései, melyek megolajoznák a magyar gazdaság szekerének rozsdásodó tengelyét? Kevesen emlékeznek már arra a kormányzati döntésre, amikor az uniós támogatási adminisztrációt bonyolító Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget 2013-ban lényegében szétverték, a pályázatok bonyolításban rutint szerzett, a szaktudásukat a gyors és hatékony ügyintézés érdekében maximálisan kihasználó munkatársak tömegét vagy elbocsátották, vagy a jogutód Miniszterelnökségre irányították, ahol azóta is igyekeznek újraosztani a feladatokat...

ITT OLVASHATÓ

KURVÁNAK ÁLLNI ÉS SZŰZNEK MARADNI EGYSZERRE NEM LEHET

KOLOZSVÁRI SZALONNA - DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2016.09.02.


...Nem mondhatom, hogy a legnagyobb meglepetésemre, de így állunk: egy hónappal az október 2-ai kvótanépszavazásnak csúfolt bohóckodás előtt az MSZP eldöntötte, hogy a Fidesz kérésére színt vall. Járulékos haszonként pedig teljesen összezavarja azt a néhány szavazóját, aki stabilan maradt neki. Molnár Gyula felmentett nem bűnöző, egykor fideszes nehézfiúkkal üzletelő főnixmadár elment Brüsszelbe fontos dolgokról tárgyalni fontos emberekkel és a következőkre jutott:

Riporter: Eddig azt mondták, hogy nincs is ilyen, nincs is kötelező betelepítési kvóta, nincs mit támogatni.
 
Molnár Gyula: Igen, hát igazából azt mondjuk, hogy az a népszavazási kérdés, ami fel van téve, annak tulajdonképpen nincs semmi alapja. De azt mondtuk, hogyha bármikor mégis igaz lenne az a felvetés, amit a Fidesz-kormány mond, akkor mi készen állunk arra, hogy bármilyen módon, akár parlamenti szavazással, kinyilvánítsuk azt, hogy nem tartjuk ezt a probléma megoldásának. Tehát valójában erről van szó. Tehát világossá tettük azt, amit az elmúlt hetekben nekünk kérdésként feltettek, hogy valljunk színt. Színt vallottunk. Továbbra sem gondoljuk valóságosnak ezt a népszavazást, de hogyha ez a kérdés fölvetődik, akkor mi készen állunk arra, hogy megtámogassuk a kormányt.
 
Riporter: Ezt mondja a Fidesz is (…) egyre kevésbé látom a különbséget.
 
Molnár Gyula: Nézze, nagyon mást mondunk, mert azt mondom, hogyha valaki feltesz egy ilyen típusú kérdést, mint ahogy most tulajdonképpen megtörténik, akkor az nagyon-nagyon nehéz helyzetet teremt, mert nem tudjuk, hogy mire fogják ezt a szavazatot később használni. Most ez a kérdés nincs feltéve, mégis szavazunk róla, akkor lehet, hogy később azt fogják mondani, hogy mi valójában mi erre gondoltunk? Tehát amikor azt mondjuk, hogy nincs jelentősége, nincs jogi következménye ennek a népszavazásnak, akkor pont teljesen ellentétes álláspontot mondunk: nincs ma szükség arra, hogy ezt megcsináljuk, ne erre költsük ezt az 5-7 milliárdot, mi lenne ha a határokon dolgozó katonákra költenénk ezt. Nyilván gyökeresen más az álláspontunk.
 
Riporter: Bocsánat, a határokon dolgozó katonákat mondott? Megerősítenék a határőrizetet? Ez is új elem.
 
Molnár Gyula: Nem, én a következőt mondom. Akik ott vannak, és úgy látjuk, hogy méltatlan körülmények között dolgoznak, azok ebből az 5-7 milliárdból (nem tudjuk pontosan, mennyibe fog kerülni a népszavazás), de mi készen állnánk arra egy parlamenti döntéssel adott esetben nekik többletlehetőséget biztosítsunk. Van hova költeni akár azon a területen is, ami a menekültügy, azt a pénzt. Itt Brüsszelben többségében azt a kérdést tették fel nekem, hogy mi a megoldás, mi történik a népszavazás másnapján? Miért gondolja azt a magyar kormány – kérdezik tőlem, nyilván nem nekem kell erre válaszolni -, hogy mennyiben oldja meg ezt a menekültkérdést? Mi lesz az a pillanat, amikor valóban odaül az asztalhoz a magyar kormány és arról beszél, hogy hogy lehet ezt a kérdést kezelni, nem pedig kerítést húz és nem pedig olyanokat cselekszik, hogy megpróbálja hergelni az embereket. Tulajdonképpen ilyen szempontból, jogilag következmény nélküli döntés.
 
Riporter: A magyar kormány időben látta, hogy a migráció milyen valós problémát jelent, az EU késlekedett – ezt egy háttérbeszélgetésen mondta ma ön, ha jól tudom. Tehát Magyarország jól lépett, az EU meg rosszul? Ez is új elem. 
 
Molnár Gyula: Egy háttérbeszélgetés mindig sajátos, hogyha ebből már konkrét nyilatkozatok lesznek. Én több tárgyaláson elmondtam azt, és ezt nem is szeretném véka alá rejteni: hogyha ugyanilyen precízen elemezték volna a helyzetet 1, másfél évvel ezelőtt, hogyha nem gondolták volna, hogy ez a probléma könnyedébben kezelhető, ha elfogadták volna azt a helyzetet, amit mi nyilvánvalóan frontvonalban lévő országként jobban érzékeltünk, hogy ez a következő évek-évtizedek legkomolyabb kihívása lesz az Európai Unió számára, akkor lehet, hogy néhány döntést meg lehetett volna korábban hozni. Tehát szerintem nem kell ezt eretnek dolognak tekinteni, hogyha egy ellenzéki képviselő Brüsszelben megvédi a kormányt és bizonyos szempontból megfogalmaz kritikákat.
 
Riporter: Nem, nem, erről szó nincsen. Csak ez egy elég nagy lépés onnan kezdve, hogy a migráció egy Fidesz által kreált álprobléma, ami korábban volt az MSZP által megfogalmazott álláspont.
 
Molnár Gyula: Jó, én ezt most nem tudom cáfolni, azt mondom, hogy 2015 májusa óta igyekszik az MSZP, az MSZP frakciója elsősorban ebben elég egyértelműen fogalmazni, én pedig úgy gondolom – gyakorlatilag kettő hónapja vagyok pártelnök -, hogy én nagyon világosan próbálom ezt a három dolgot megfogalmazni. Tehát egyik az, hogy feleslegesnek tartjuk jogi értelemben, kockázatosnak Európa szempontjából, de egyébként ha ez a kérdés majd, bármikor fel fog vetődni, akkor mi készen állunk arra, hogy mi is támogassuk a kormányt a kötelező kvótaellenes harcában.

Gyulánk a teljesség kedvéért magyarázkodik is: véletlenül se gondoljon bárki arra, hogy az MSZP azért ment Brüsszelbe, hogy a Magyarország elleni szankciókat forszírozza, mert nem. Nos, azért gondoltam fontosnak a mondanivalót teljes egészében idetenni, mert az MSZP elnöke úgy érezte, hogy kiragadott mondatok alapján értelmezte a sajtó a mondanivalóját...

ITT OLVASHATÓ

INFANTILIZÁLÓDÁS

HUPPA BLOG
Szerző: Konok Péter
2016.09.02.


...Mikor 1968-ban a yippik Pigasust, a disznót indították az amerikai elnökválasztáson, hogy végre egy igazi disznó legyen az Egyesült Államok elnöke, az aktus komoly ellenzéki körökben is megdöbbenést keltett. A yippik ezzel, úgymond, a demokratikus berendezkedésből is gúnyt űztek, akciójuk zavaró, idétlen és oda nem illő volt. Micsoda disznóság! – méltatlankodtak.
Mikor az összesereglett hippik kiáltozva vonultak végig New York utcáin, nagy, színes békemenetben, és azt kiabálták, hogy “a háborúnak vége!”, az elnöknek külön nyilatkozatban kellett bejelentenie, hogy a háború, hálisten, folytatódik, van még elég napalm, van még elég pénz, ember, befektetői akarat. Mérvadó háborúellenes körök az akciót felelőtlennek ítélték, és azon morfondíroztak, hogy komoly kérdésekben illetlenség az efféle öncélú ripacskodás. Egyenesen árt a háborúellenes mozgalom reputációjának – mondták.


Mikor a yippik egydollárosokat szórtak a Wall Streeti-i tőzsde karzatáról az alkuszok közé, akik a földön hemperegve, egymást cibálva igyekeztek összeszedni a pénzt, ami talán a napi kávéjukra sem lett volna elég, tekintélyes antikapitalisták úgy vélekedtek, hogy az ilyen feltűnősködés sértés a komoly, tudományos kapitalizmuskritikára, és általában véve is, a yippiknek illene már felnőniük. A pénz olyan ellenfél, amit tisztelni kell – állították.

Mikor a yippik hangadói kifestve, bohócnak öltözve, az amerikai zászlót panyókára vetve, nyakukban műanyag géppisztollyal jelentek meg saját tárgyalásukon, a progresszív mozgalmak józan napszámosai a független törvénykezés és az amerikai jogállamiság méltatlan sérelmén morogtak, és értetlenségüket fejezték ki, hogy mit akarnak vajon elérni ezek a fiatalok, akik – szemmel láthatóan – azt sem tudják jódolgukban, hogy mit csináljanak.

Mikor a Szinópéi Diogenész, a hajléktalanszagú cinikus oldalba pisálta az athéni Agóra egyik bódéját, a derék polgárok felháborodásukban majdnem agyonverték. Megcsúfolta, mondták, a polisz közösségét. Aztán siettek, hogy üdvözöljék a makedón hódítókat. Azok legalább néha mosakszanak – mondták...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÖSSZEFOGÁS ELSÖPRŐ EREJE

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2016.09.02.


Levél Tekervényes Zsoltnak,
a Magyar Összefogás Párt elnökének


Tisztelt Elnök úr!

A Magyar Egyetértés Párt (MEP) nevében bátran kijelenthetem, hogy hatalmas megtiszteltetésnek vettük az Önök részéről, hogy a későbbiekben megvalósítandó választási összefogás ügyében megkerestek minket. Kétségtelen, hogy mind az Önök nagyra becsült pártja, mind az MEP vezetősége és tagsága arra tette fel az életét, hogy önzetlenül szolgálja hazánk és polgárainak érdekeit.

Meggyőződésem, hogy ebben semmiféle önző, hátsó szándék nem vezet sem bennünket, sem pedig önöket. A győzelemhez mindkét párt erejére szükségünk lesz. Az egymás elleni nemtelen támadásokkal és teljesen meddő vitákkal csak csökkentjük rendkívül biztató esélyeinket. Önöknek is el kell ismerniük, ez bizony nem vezethet semmi jóra. A siker érdekében mindenféle ellenségeskedést haladéktalanul félre kell tennünk.

Közös célunk, a jelenleg kormánynak csúfolt rablóbanda végleges eltávolítása a hazai közéletből. Ez természetesen csak közös összefogással lehetséges, mely elsősorban nem a pártjaink, hanem mindenekelőtt az ország jövője szempontjából fontos. Elnök úr! Az utolsó percekben vagyunk ahhoz, hogy tehessünk valamit.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy kifejezzük mélységes aggodalmunkat és csalódottságunkat, mivel úgy érezzük önök eddig ezt nem vették kellőképpen komolyan. Nevetséges és visszataszító tevékenységük a fenti cél elérésének szempontjából nézve teljesen feleslegesnek, sőt rendkívül károsnak bizonyult. Ha őszintén, józanul megvizsgálják saját eddigi próbálkozásaikat, ezt Önöknek is be kell látniuk. Döntsék el már végre, hogy kinek az oldalán állnak és mit akarnak?

Megjegyzésünket természetesen semmiképpen se vegyék sértésnek. Baráti és egyenes kritikánkban kizárólag a jobbító szándék vezet bennünket.

Mindenképpen el kell mondanunk azt is, a pártjuk vezetőségének összetétele komoly aggodalomra ad okot. Mi a magunk részéről akár még az ördöggel és pokol egyéb fajzataival is hajlandók lennénk összefogni a haza megmentése érdekében, de válogatott gazemberek gyülekezetével soha. Ha az elnök úr komolyan gondolja ezt az összefogást, akkor ezeket a feslett erkölcsű, rovott múltú egyéneket haladéktalanul távolítsa el a pártjából. Higgye el, nagy veszteség nem fogja önöket érni. Csupán korrupt, jellemtelen fickókról van szó.

Pártjuk belső ügyeibe természetesen semmiképpen sem szeretnénk beleavatkozni, de kissé alaposabban megvizsgálhatnák azt, miféle jellemtelen alakokat tisztelnek meg a bizalmukkal. Az általuk elkövetett gaztettek kiderítésében természetesen számíthatnak pártunk önzetlen segítségére.

Tisztelt elnök úr! Érdeklődéssel áttanulmányoztuk a pártjuk programját. Kezdeti lelkes érdeklődésünk később mélységes döbbenetbe és csalódottságba csapott át. Ezt a 352 oldalas dokumentumot még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetjük egy tisztességes párt programjának, csupán valamiféle otromba tréfának. Talán annak is szánták?

Amit Önök innen-onnan szorgalmas munkával összeollóztak, mindössze egy szánalmas fércmunka. Meglehetősen hitvány alakok lehettek azok, akik ilyesmit egyáltalán kiadtak a kezük közül. Mindenféle teljesen felesleges dolgot belegyömöszöltek, de az ország gazdasági fejlődését szolgáló alapvető intézkedésekkel még érintőlegesen sem foglalkoztak.

Elnök úr! Őszintén kérdezzük Önöktől. Miként képzelik el hazánk útburkolati jeleinek elengedhetetlen reformját? Pártunk meg van róla győződve arról, hogy ennek végrehajtása immár halaszthatatlanná vált. A mi, jeles szakértők bevonásával összeállított programunk 930 oldalas, amely, ezt Ön is beláthatja, jóval több, mint az Önök nyamvadt, 352 oldalas irománya. Alaposan kidolgozott programunkban 220 oldalon foglalkozunk az útburkolati jelek problémájának megoldásával. A kérdéssel kapcsolatosan többféle alternatív tervezetet is kidolgoztunk, melyben természetesen más országok tapasztalatait is figyelembe vettük. Komolyan gondolják Önök, hogy a vasúti átjárók átalakítása elegendő lenne az ország problémáinak kezelésére? Ez meglehetősen nevetséges és naiv feltételezés. Ezért teljesen felesleges volt a MÖP-öt megalapítaniuk, mely pártot természetesen mélységesen tiszteljük és őszinte jóindulattal viseltetünk iránta. Tevékenységük végzése szempontjából azonban bőségesen elegendő lett volna, ha valamiféle egyesültbe tömörülnek. Minek ehhez egy egész párt?

Remélem érveink meggyőzték Önöket arról, hogy pártjuk tévúton jár. Csupán részletkérdésekről van csupán szó, de ezek elől nem térhetünk ki könnyelműen. Meggyőződésünk, ha az általunk felvázolt problémák korrekcióját hajlandóak végre elvégezni, semmi sem áll a két nemes szándékú párt összefogásának útjában. A programjukat hajítsák ki nyugodtan a szemétbe, a felelősöket példásan büntessék meg, és írjanak helyette egy komolyan vehetőt. Ennek elkészítésében számíthatnak pártunk önzetlen segítségére.

Őszinte tisztelettel:

Beglovich Ede
a Magyar Egyetértés Párt
elnöke


Levél Beglovich Edének
a Magyar Egyetértés Párt elnökének
...

ITT OLVASHATÓ

TANKÖNYV A SOROK KÖZÉ SZOKTATÁSHOZ

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2016.09.01.


Ha április lenne, és elseje, akkor kicsit komolyabban tűnne tréfának, hogy a történelemkönyvet teleszórták aktuálpolitikai tudnivalóval. A Kiskunhír képei alapján Orbán Viktor például igen komoly pozitív fényezést kapott. Míg más jelenkori politikusok inkább a még indultak közé sorolódott, kis korommal bekenve, ha lehet. Mégsem április van, hanem szeptember. Az új tanév kezdete.

Azért mégis nehéz elhinni, hogy tényleg ilyen a történelemkönyv. Már csak azért is, mert hazánkban nem igazán volt ez divatban még a rendszerváltás előtt sem. Bár, lehet, hogy az emlékeim fakultak meg az elmúlt számos évtizedben. Azért nekem úgy rémli, hogy volt a tananyagban lenini alapfogalmak gyűjteménye, hős szovjet katonák serege, de nem volt megemlékezés például Kádár Jánosról. Amiből két dolog is következik, ha az emlékeim valósak. Az egyik az, hogy Kádár János nem igényelte a tananyagi megemlékezést. Még akkor sem, ha rendszeresen felavatták kisdobosnak vagy úttörőnek. A másik pedig nyilvánvalóan az, hogy a környezetében serte-pertélőkben volt elég tartás az ilyen mélyre való benyalás elkerülésére. Ilyen szempontból az egy minőségi diktatúra volt az orbanizmushoz képest. S persze van egy harmadik probléma is ezzel a hírrel.

Nevezetesen az, hogy amennyiben később kacsának bizonyulna, akkor is elmondható az, ami akár egy súlyos ítélettel is felér. Az, hogy Orbán rendszerében egyre inkább hihető a bevonulása a tankönyvekben. Az is, hogy személyesen igényli ezt a fajta orbanista agymosást. De az is simán hihető, hogy a környezetében mára már csak azok maradtak, akik a beosztottak láncolatán át is kitapossák ezt a farpofa-feszítést a tankönyvek íróiból. Ahogy az illusztrátorokból is, akiktől nyilván elvárás volt valami olyan képanyag, amivel a Keletinél kényszerből feltorlódott menekült-hullámot lehetett illusztrálni. Elvégre a gyűlölködést nem lehet elég korán tanítani kezdeni. Még akkor is, ha ez csak rejtett tantervként jelenik meg a képek nyomán. Akként, hogy „na de mi nem ilyenek vagyunk ám”. Ahogy olyanok sem különben, mint a Planetárium elleni hősies támadásba lendülő ultrák. Akikről nyilván szintén van pár elrettentő kép a történelemkönyvben. Ha az említett cikk nem is hoz ilyeneket...


ITT OLVASHATÓ

JUDZSA VANG RAPSZODIÁJA

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: Benedikty Béla
2016.09.02.


Ennyi undormány után hallgassanak zenét. Sok nagy zongorista van a világon. Bizonyára található abban némi elfogultság, hogy már elég hosszú ideje Judzsa Vangot tartom a legnagyobbnak - fel szoktam tenni magamnak a kérdést, akkor is ő lenne az első számú az én kedveltségi listámon, ha nem olyan volna a külseje, amilyen.
 
Nehéz kérdés. De eddig is tudtam majdnem tárgyilagosan válaszolni, igen, akkor is, most nem írom le az érveimet, nem erről van szó. Annyit jegyzek csak meg, hogy az ő Beethovenje, Lisztje, Prokofjevje mindenkiétől különbözik. Úgy értem, van saját elképzelése arról, amit a zeneszerző megírt, és mindig azt játssza, amit a mű neki mond...
 

LÁZÁR JÁNOS, TE MINDENKIT KRETÉNNEK NÉZŐ KELET-EURÓPAI NAGYOTMONDÓ

KOLOZSVÁRI SZALONNA - DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H.A.
2016.09.01.


...A kreténeknek nézett magyarok zöme számára teljesen világos immár, hogy az Orbánok magánúton jártak ott, ahol ők soha nem fognak, és nyilván a saját maguk nyaralását és (olaj)bizniszeit keresték ott. Bahreinig elrepülni három napra nyaralni baromság, üzletelésileg viszont pont elég. A marhák meg elégedjenek meh osszák be a magyarázatot: a Vendéglős Sajátláb és a Közbeszerzésügyi Partiállat akkora nagy durranás, hogy a lábuk előtt hever egy egész olajbirodalom, igazán nem nagy ügy egy kávét meginni a kormány bármelyik tagjával. De lehetőleg az energiaügyi miniszterrel, mert az fél egészség.

Ahelyett, hogy legalább egyszer belátnátok, hogy túltoltátok, hogy tényleg Tiborcz magánügyeit nem kéne ennyire nyilvánvalóan intézni, még cifrázzátok, hozzátesztek. Ahelyett, hogy elmondanátok, hogy van egy idióta tiszteletbeki konzulotok Bahreinben, akinek egy évig nem tűnt fel, hogy az arabok keleties túlzásokba estek és ilyen sajnálatos helyzetbe hozták Sajátláb Hercegnőt, amikor kiderül a dolog, inkább sértegetitek a másik felet és kamu-magyarázatokkal vagdalkozva nektek áll feljebb. Szóval a keletiek ilyen hazudozásra hajlamos népségek, bezzeg mi magyarok, Lázár-Orbán-Tiborcz.

Te arrogáns mindenes! Te is tudod, hogy semmi keresnivalójuk nem lehetett volna ott konzulostól, csokoládéstól. Váljon egészségükre a kávé is! De hogy egy szolga (továbbra is ez a miniszter szó jelentése), akinek a fácánvadászatait és európai luxuskörútjait (kizárólag magánjellegűeket, amikhez senkinek semmi köze, csak ha már a bíróság is közbeszól) a magyar adófizetők dobják össze, ilyen rezzenéstelen arroganciával szarik rendszeresen az adófizetők arcába, az tényleg minden határon túl megy.

Nincs a világnak olyan szeglete, ahol bárki egy ilyen közönséges nőszeméllyel dicsekedni akarna. Ilyen vastag bőr, ami Lázár pofáját borítja, egy igen erős mezőnyben is teljesítménynek számít. Ezek soha semmivel nem foglalkoznak, ami kínos, ami bűzlik, ami kimagyarázhatatlan. De mindig kimagyarázzák és magasról leszarják, hogy normális embernek kifordul tőlük a bele.

Lázár! Hogy Orbán Ráhellel dicsekszik a bahreini akármilyen miniszter, az körülbelül azzal egyenértékű, hogy én meg Kiszel Tündét tartom a legtehetségesebb magyar lovagkereszt-várományosnak. Ennél lejjebb már te sem süllyedhetsz, pedig hétről-hétre egyre kínosabb hallgatni az agymenéseidet. De ezek szerint te sem adod fel, amíg le nem érsz a magmáig.

ITT OLVASHATÓ

UTAZ BAHREIN, TALÁLKOZ MINISZTER...

MOST & ITT BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2016.09.01.


Üdvözlöm Önöket Kovács úr, Bahreinben. Remélem, jól utaztak.
- Ööö...ööö...maga kicsoda?
- Én vagyok az itteni tiszteletbeli főkonzul... Vihetem ezt a bőröndöt? Vagy inkább a táskát fogjam?
- Mi csak egyszerű turisták vagyunk,
-Tudom, Kovács úr.
- Magánlátogatásra érkeztünk.
. Ez csak természetes.
. És maga kijött elénk a repülőtérre?
- Mi mindenki elé kimegyünk.
- Biztos, hogy nem tévesztenek össze bennünket valakivel?
- Egészen biztos.
- Mert tényleg nem szeretném, ha utólag ebből valami bajunk származna.
- Minden rendben lesz Kovács úr. Hopp, már itt is vagyunk az autómnál. Szálljanak be, kérem. Hamarosan leteszem Önöket a szállodájukban, pihenjenek, fújják ki magukat. Este 6-kor Önökért megyek.
- Este 6-kor?
- Igen, a miniszter úr fél 7-re várja Önöket.
- Bennünket? Milyen miniszter?
- Bármilyen. Amelyiket Önök óhajtják. Ha rám hallgatnak, én az energetikai minisztert ajánlanám. Közel jár a hetvenhez, és jól beszél angolul.
- De hát mi...
- Kérem, ne szabadkozzanak. Kapnak majd csokoládét. És, tapasztalatból mondom, nagyon finom kávéjuk van.
- Miről fog beszélni velünk a miniszter?
- A gyöngyhalászatról. Minden Magyarországról érkező turistával erről beszélget. És ismertetik Önökkel Bahrein történetét.
- Ismétlem, mi csak egyszerű turisták vagyunk.
- Tudom, Kovács úr. Önök magánlátogatásra érkeztek.
- Néhány napra jöttünk csak.
- Így van. És az Önök magánlátogatásától teljesen függetlenül egy hónap múlva érkezik majd egy MOL-delegáció is.
- És nekünk mi közünk van hozzájuk?
- Az égvilágon semmi Kovács úr. Csak úgy mondtam, hogy addig is, míg megérkezünk a szállodához, valamivel teljen az idő.

ITT OLVASHATÓ

CSELÉDKÉNT KEZEL ÉS ORDÍT VELEM A PÁROM

BEZZEGANYA BLOGJA
Szerző: TÜNDE
2016.09.02.


Folyamatosan azon pörög az agyam, hogy egyedül neveljem-e a most 18 hetes babánkat, vagy vállaljam az apjával való életet és annak minden érzelmi bizonytalanságát? Mindenképp ártok ezzel a gyerekünknek? Gondolkozom, próbálom mindkét élethelyzetbe mélyen beleképzelni magam – hát nem sok eredménnyel.

Nevetségesek kicsinyesen kezdődött a napokban: hazajött a szüleim házába, mivel szinte már itt lakik a kedves, és megkérdezi: „Miben van a hiba?” Rámutat az ágyneműre, nincs beágyazva reggeltől, valahogyan érthetetlen módon eljutunk egy hangos veszekedésig, mialatt igénytelennek titulál. Magyarázom, ő is benne alszik, megteheti, hogy elteszi az ágyneműt. De nem, mert

„Na, de te vagy a nő, ez nem a férfi dolga!” - mondja.

Mindketten dolgozunk, ő előbb megy a munkába, én előbb kelek, hogy mire kinyitja a szemét, friss kávé illata ébressze, és reggeli az útra. Ez mind természetes számomra is, hiszen szerelmes vagyok. Szeretlek, örülök, ha örülsz. Aztán becsukja az ajtót, vigyázz magadra, életem. Majd hazajövök, ő hazajön, készítem is a késői ebédet, hogy a drágám örüljön. Tudok főzni, imádom, hogy ízlik neki a főztöm, szeretem őt. Mellékesen neki semmi dolga nálunk, megértem, ő itt „vendég” lassan fél éve, az ő definíciója szerint.

Nincs olyan nap, hogy ne innen induljon munkába és ne ide érkezzen haza, nyugodtan mondhatom, hogy élettársam. Nem mellékesen a leendő gyermekünk apja. Hogy honnan veszi a bátorságot engem számon kérni és szavakkal lealázni, hangos szóval nekem ugrani, miután ki van szolgálva és a családomat is ellátom – tisztaság és főtt étel, mi egyéb –, megmondom őszintén, fogalmam sincs. Alatta való lettem, legalábbis ő így képzeli.

Kenyérre lehet kenni, amikor szeret, viszont úgy beszél az emberrel, hogy ő már meg sem hallja a lekezelést a hangszínében és a mondandójában, és mikor viszonzásképp számon kérem, hogy jön ő ehhez a stílushoz, lebuziz (nő létemre) bárki előtt, és szinte már kiabál velem. Oké, megértem, rossz napja volt biztosan. Pislogok egyet a helyzettől, rájövök, hogy én ezt rohadtul nem érdemlem és faképnél hagyom. Ekkor már kiabálunk egymással. Aztán olyan erős hangerővel rám ordít, hogy megremeg a testem, és azon gondolkodom, megüt-e vagy „csak” kiabál...
 

A BUDAŐRSI EGÉSZSÉGÜGY... MOST TELT BE A POHÁR

IFL, AZ ŐSZINTE GAZDASÁG BLOG
Szerző: Szarvas Norbert
2016.08.31.


Eddig tartott a türelmem. Budaörsiként három sztorit szeretnék elmesélni, ami velem történt az elmúlt 3 évben. Ezeken kívül még több alkalommal csalódtam a budaörsi Euromed Egészségügyi Központban (magyarul a budaörsiek közellátásként funkcionáló egészségügyi központja), de most nem állok neki felsorolni. Három eset is bőven bemutatja a mai balkáni állapotokat, amik egyébként az egész egészségügyben eluralkodtak:

ITT OLVASHATÓ

JÖNNEK, CSAK JÖNNEK A MAGÁNHADSEREGEK...

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: Perecz S. Gergely
2016.09.02.


Csepelen a Közterület-felügyeletet Borbély Lénárd polgármester magánhadseregének nevezi a nép. Volt honnan mintát venni...

Emlékezünk, hogy a rendszerváltás után az egyik párt már összehozott magának harcolni vágyókból menetelő, bakancsos sereget, ez volt a "gárda". De a szervezet léte ellenállásba ütközött. Más a helyzet, ha a hatalomban lévők szerveznek maguknak fegyveres erőket. A Legerősebb a Terrorelhárítási Központ, amelynek úgy tűnik, legfontosabb feladata Orbánra vigyázni. Aztán a házelnök szervezett magának egy alakulatot, Parlamenti Őrség címen. Persze nem saját zsebéből fizeti sem a fegyverzetet, sem a zsoldot. Ezt megirigyelhette bank elnökünk, aki komoly képzettségű hadfiakból alakított magának szintén magánkatonaságot. Nos, ne csodálkozzunk, ha majd újabbak jönnek. lehet, hogy a fegyverkezés félelmet takar?

ITT OLVASHATÓ

A MATE ÉS A SÜLT BÉLZSÍR ORSZÁGA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Ági
2016.09.02.


Egy ország, amellyel mostohán bánik a turizmus, holott nem feltétlenül ezt érdemli. Uruguay ugyanis sokkal több, mint a címben felsorolt két gasztronómiai különlegesség otthona, mást ne mondjak, a magyar futballt (pontosabban annak múltját) is hatalmas becsben tartják, és ez az ország adta minden idők egyik legnépszerűbb elnökét is – derül ki Ági dél-amerikai kalandozásainak legújabb fejezetéből, melyet szokás szerint érdemes elolvasni és persze végignézni a képeket is:


ITT OLVASHATÓ

ARANYMETSZÉS

HUPPA BLOG
Szerző: Szele Tamás
2016.09.01.


...De miért ragadtam most billentyűzetet, ó Múzsa, mondd, miért?

Isteni Pallasz, azért, mert kezembe került minden interjúk gyöngyszeme, maga a tökéletesség, a leginterjúbb, aminél jobb már nem is lehet.


Tudni kell ugyanis, hogy én speciel utálom az interjút, mint műfajt. Az ember elmegy valakihez, aki hazudik neki egy csomót, úgy teszünk, mintha elhinnénk, ő is úgy tesz, mintha igazat mondana, aztán a végén lesz belőle valami – vagy jobb esetben nem. Azt szokták mondani a kezdők, hogy kérdezni tudni kell. A haladók azt, hogy hagyni kell beszélni az ügyfelet, elmond az mindent, csak közbe ne szóljunk. A mesterek meg már oda se mennek, mert minek? Semmi teteje.

Az interjú kellemesebb vállfaja, mikor e-mailben tesszük fel a kérdéseket, ugyanis ez esetben nem kell odavánszorogni, valamint van írásos bizonyítékunk a bíróság előtt, sokat ér az, kérem, ha úgy fordul a kocka. Hát, ezt követte el a tegnap a Magyar Idők a Kétfarkú Kutya Párttal. Esküszöm, ezek tudnak kérdezni… de lássuk a mailt.

„Tisztelt MKKP. tisztelt Kovács Gergely!
Mivel honlapjukon egyéb elérhetőségük nem található, a Magyar Idők szerkesztősége ezúton kéri segítségüket az alábbi kérdések megválaszolásában.
Az MKKP adományokat gyűjt a kvótarefendumról szóló népszavazás kampányára. Sajtóhírek szerint a párt eddig 26 millió forintot kapott.
1. Hányan adományoztak eddig az MKKP kampányára?
2. Hány forint volt a legnagyobb összegű adomány?
3. Érkezett-e adomány egyesülettől, alapítványtól, civil, szakmai, nonprofit, vagy bármilyen más szervezettől?
4. Amennyiben igen, melyiktől hány forint?
5. Helyénvalónak tarják, hogy kampányukban elbagatellizálják az Európát sújtó migránsválságot? – amit pártállástól, az arra adott válaszoktól függetlenül mindenki elismer, és az egyik legnagyobb megoldásra váró feladatnak tart.
6. Mikor és miért döntöttek amellett, hogy a viccesnek szánt üzenetek mellett egyértelműen érvénytelen szavazatok leadására buzdítják a szavazókat?
Mielőbbi válaszukat, lehetőleg 16 óráig várva, köszönettel:
X.Y.”


Hát ebben az X. Y.-ban – leírhatnám a nevét, de nem akarom bántani, veri az Isten őt nélkülem is – egy Egon Erwin Kisch veszett el. És három Karinthy. Most is keresik, mind a négyet, rendőrkutyákkal és szonárral, sehogy sem találják. Így maximum a Lubjankán vagy a Sztálin út 60-ban kérdeznek. Csókolom, az interjú alanyát nem vallatjuk, még egyelőre szabadlábon van! Úgy mellesleg, politikai pártokat és egyéb szervezeteket azért sem kérdezünk a pénzügyeikről, mert 1. nem kötelesek válaszolni, ha nem közpénzről van szó, 2. úgyis marhaságokat fognak mondani.
Hát, ez összejött.
Marhaságokat mondtak, de legalább jó kedvvel és bőséggel.

„Szia,
1. kb 40 millióan küldtek eddig pénzt
2. 71 ft volt a legnagyobb összeg, amit kaptunk
3. igen. a cöf és a fidelitas küldött, de sajnos vissza kellett utalnunk, mert a párttörvény alapján párt csak magyar állampolgároktól (magánszemélyektől) fogadhatunk el pénzt.
4. a cöftől 410 millió jött, a fidelitastól 72 milliárd
5. rossz a kérdés

2003 január 47-én, reggel 5 óra 11 perckor”

Na, erre tessék gombot varrni. Hát, igen, hülye kérdésre törvényszerű a válasz: ím, megvalósult a tartalom és forma egysége. A Kétfarkú Kutya Párt valószínűleg legyőzhetetlen, mert ezek a sótlan pártkatonák el sem tudják képzelni, hogy valaki ne legyen pártkatona, hanem mondjuk letojja az egészet és helyette röhögjön rajta. Én magam tanúsítom, hogy visszaküldték a Fidelitas 72 milliárdját, a megadott időpontban, ott volt még Hódító Robur és Potrien őrmester is, az egész a Bermuda-háromszög fenekén zajlott, melyre a CÖF kedvéért ez alkalommal bugyit húztak.

Csipkéset...

ITT OLVASHATÓ

SZÉLJEGYZET EGY "NEM-IS-ÚGY-TÖRTÉNT" HÍR MARGÓJÁRA

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG BLOG
Vendégszerző: Szánthó K.
2016.09.01.


...A parányi Öbölbeli szigetország (négy nagy és kilenc kis sziget) 765 km2 szárazföldi területén (Összehasonlításul Bahrein területe másfélszer nagyobb Budapest területénél és mindössze négyszer nagyobb Kolozsvár területénél) 1,34 millió lakos él. Természetesen a szárazföldi területhez még szuverén, 12 tengeri mérföld széles övezet csatlakozik. Az olaj és feldolgozott olajtermékek kereskedelméből származik az ország bevételének 86 %-a, ezért nem meglepő, hogy 2015-ben, amikor drámaian lezuhant az olajár az ennek eredményeként keletkezett 4 milliárdos deficit elvitte a GDP 13 %-át.

Kevéssé ismert tény, hogy a Perzsa-öböl térségében itt fedeztek fel először kőolajat 1931-ben, hamarabb, mint Szaud-Arábiában. A Bahrain (Awali néven is ismert) egyetlen szénhidrogénmező több, mint nyolcvan éve termel kőolajat, jelenleg is összesen 124,6 millió hordó nyersolaj vár itt még kitermelésre. (A hordó az olajiparban általánosan használt térfogat mértékegység, átlagos olajfajsúly mellett 0,136 tonna súlynak felel meg.)

A szóban forgó híradásokban említett energiaügyi miniszter a Trade Arabia szakmai portálon is megjelent, eredetileg a Gulf Daily News-nak adott májusi nyilatkozata szerint azonban országa olajkészlete jóval több, 618 millió hordó. Nem tette azonban hozzá, amit pedig szerintünk szükséges lett volna tisztázni. Azt tudniillik, hogy ez a mennyiség az összes, a már bizonyítottan ismert plusz, a még csak tudományos és technikai meggondolás alapján valószínűnek tekintett, továbbá az ugyanilyen alapon feltételezett kőolaj teljes mennyiségét jelentheti.

Valójában viszont ebből mindössze a 124,6 millió hordó a bizonyítottnak tekintett készlet, aminek elhelyezkedését pontosan lehet ismerni és a jelenleg meglevő termelő kutakkal, mezőbeli eszközökkel, az alkalmazott technológiával, olajár előrejelzést figyelembe véve gazdaságosan kitermelhető. Az összes többi, közel 500 millió hordó mennyiségnek egyáltalán a megléte, ennek kitermelhetősége számtalan bizonytalansággal és feltételezéssel terhelt. (A mennyiség érzékeltetésére tegyük hozzá, hogy nagyságrendileg ilyen mennyiségű Románia összes bizonyított kőolajkészlete, természetesen jóval nagyobb számú olajmezőben.) Sajnos, a gázkészleteket illetően már jóval nehezebben magyarázható, hogy nyilvánvalóan irreális adatot közölt ugyanebben az interjúban az energiaügyi miniszter.

Lehet találgatni, bár nem érdemes, hogy a miniszter nyilatkozata összefüggött-e azzal, hogy egy hónappal később új, nem energiaipari, hanem olajipari minisztere lett az országnak. Az azonban tény, hogy ahol a szénhidrogéniparnak ilyen nemzetgazdasági súlya van, ott a számokkal is körültekintően kell bánni. Megtörtént ugyanis már két alkalommal (1987-ben és 2000-ben), hogy a bahreini bizonyított olajkészleteket az állami nyilvántartásban le kellett felezni, szakkifejezéssel „leírni” és ez távolról sem számszaki mutatvány csupán.

Jelenleg a Bahrain (Awali) mezőből 49 000 hordó/nap olajat termel a több, mint 700 termelőkút. A fénykorán már 1970-ben túljutott termelő mezőben a kőolaj 16, egymástól elkülönült mészkő rétegben helyezkedik el és az egyes szintek kőolaja eltérő minőségű is.  A kitermelés fenntartása csak egyre költségesebb un. kihozatal-növelő technológiák alkalmazásával, pl. gázbesajtolással, további fúrások mélyítésével történik. Mindezen műszaki erőfeszítések mellett is a mező termelése már régen leszálló ágban van, mindössze a folyamat sebessége mérsékelhető.

Az ország ismert és bizonyított földgázkészlete jelentősnek mondható, 92 milliárd m3. A földgázzal kapcsolatos műveleteket nagyban támogatja az Awali mezővel szomszédos nagyméretű Khuff gáztároló, ami részben a Bahrain mező gázbesajtolására, részben egyéb energetikai célú felhasználásra biztosít földgázt.

Az Olaj- és Gázipari Hatóság éves jelentése szerint a Bahrain mezőből 2011-ben 15,5 millió hordó, a szaud-arábiai területen levő, de közösen termelt Abu Saafa mezőből 53,9 millió hordó nyersolajt termeltek ki. A hazai és saját jogon kitermelt olajhoz importáltak még Szaud-Arábiából további 79 millió hordó nyersolajat. De miért szükséges ez?

Az import oka a meglevő finomítói kapacitás kihasználása és feldolgozott termékek exportjának folyamatos biztosítása. 1937-ben,  a térségben ugyancsak elsőként létesített sitrahi finomító – többszörös felújítás és technológiai modernizáció után – jelenleg 260 000 hordó per nap kapacitással rendelkezik. (A csúcskapacitás az amerikai Bechtel cég legutóbb végrehajtott fejlesztése nyomán elérheti a 300 000 hordó/nap szintet.) Az itt feldolgozott olaj 80 %-a szaud-arábiai, a finomítóba szállított nyersolajnak csak mintegy hatoda származik a hazai termelésből. Ez a finomító nagyon jelentősen hozzájárul az ország bevételének növeléséhez, a finomított termékek exportjával.

A bahreini olaj- és gáztermelés erős állami kontroll alatt történik, a közös vállalatok, holding típusú irányítási rendszerek teljes mértékben állami szabályozás szerint működnek. Alapvetően minden kutatási és termelési engedély termelés-megosztási típusú szerződés, ami egy első látásra bonyolult bevétel megosztási rendszer, azonban távolról sem egyedülálló, nagyon sok országban szerkezetét tekintve ez a rendszer működik. Nincs túl széles spektruma a beférkőzési lehetőségeknek a kitermelési szektorba, bár elképzelhető, hogy technológiai transzferrel kombinált szerviz tevékenység fogadókészségre találhat. De a részvétel kidolgozása és megvalósítása nem látszik királyi útnak, nagyon komoly befektetési szándék mellett sem.

Marad hát a szénhidrogén kutatásban történő részvétel lehetősége egy külföldi szakmai befektetőnek. A szárazföldön – lássuk be – ilyen kis ország területén nyolcvanévnyi olajipari kutatást követően vízszintesen már nem sok reális perspektíva maradt. A mélyebb szintek kutatásának lehetőségét és a későbbi kitermelési jogot pedig már amerikai és kanadai cégek évekkel ezelőtt megszerezték a Bahrein mező térségében...

ITT OLVASHATÓ

ÜBERMENSCH

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: rezeda
2016.08.01.


...Ja, a határok. Ezek első számú vezetőnk jóvoltából immár több mint egy éve kapnak kiemelt közfigyelmet híg-, és mélymagyar honfitársaink jóvoltából, mostanában olyannyira, hogy ott a mezőkön és réteken dupla kerítés épül majd az eddigi egysoros helyett. Nem mintha már ezzel a szimplával sem lehetett volna ember alatti sorban tartani az ott tartózkodó nemzetidegen népeket, akik mindent szétkúrnak, fölzabálnak, és még ki tudja mit nem tesznek a sok-sok magyar Völkischer Beobachter szerint.

Hiába, meg köll védeni az ezer éves tiszta, valamint szittya magyar fajt, amely mai felsőbbrendűségének letéteményese a kereszténység, képzettebb honatyák szerint a latin-görög műveltség. Eme kiváltságok oka és indoka a fentebb emlegetett kultúrkör, amelyből a három – föntebb emlegetett – réteg kilóg, akár a hinduizmusban az érinthetetlenek, amely kaszt a félreértések elkerülésére: nagyon alantas, azaz páriaként értelmezhető. Így tán könnyebb fölfogni a róluk való közkeletű gondolkodást.

Nos, hozzájuk képest van a vasárnap misére járó, és talpait egymáshoz érintő magyar Übermensch, már, aki így értékeli, amit az Úr, valamint Orbán Viktor adott néki. A németség használta annak idején a fogalmat, mert úgy vélte, hogy egy nagy-nagy nemzetközi összeesküvés áldozata lett, ez is megvan már nekünk. Ennek a kisebbségi érzésnek a kompenzálására dolgozták ki drága eleink az Übermensch – felsőbbrendű ember – elméletet, mindez pedig olyan tartást és lelkierőt adott számukra, amely képessé tette őket a legelvetemültebb gaztettek elkövetésére is.

Viszont tévedésben tetszenek leledzeni. Az Übermensch – az emberfeletti ember – ugyanis a szifiliszes álmokban ringatózó Nietzsche kulcsfogalma, és az emberfeletti ember nem tévesztendő össze a felsőbbrendű emberrel. Míg a felsőbbrendű – náci – Übermensch neheztelés terméke, aki tétlen és tehetetlen, ezért gyűlöl, és a gyűlölt kisebbrendűségének kikiáltása által érzi magát felsőbbrendűnek. Az emberfeletti Übermensch viszont a múlt embereszményeinek tévedéseit kiküszöbölő új embertípus, egy olyan emberideált testesít meg, amely egyaránt viseli magán az arisztokratikus jegyeket és az ezzel járó nehézségeket. Nietzsche ugyanis a kiválóságot mindig egyfajta áldozatnak tekintette, amit az ember maga hoz meg önként.

Tessenek zongorázni a különbséget, és meghatározni, hol tart kies honunk e sok szenvedést és kiválóságot hozó fogalom, és eszme értelmezésében. Tartok tőle, hogy már megint a rossz oldalon állunk.

ITT OLVASHATÓ

EZT A TANÉVKEZDÉST NEM TESSZÜK ZSEBRE: HOL VAN ITT A MINŐSÉGI OKTATÁS?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2016.09.01.


Két eset lehetséges: ha valaki nincs jelenleg érintve az oktatásban, az elmúlt napokban akár még azt is elhihette, hogy a létező világok legjobbika ma Magyarországon az iskola. A másik tábor - legyen szó tanárról, diákról vagy szülőről - leginkább homlokig szaladt szemöldökkel hallgatta, mit magyaráz a köznek a kormány.

Balog Zoltán nagy lendülettel nyitotta meg az idei tanévet, kulcsszavai Érden, a rakottszoknyás-fehéringes kisdiákok előtt a „versenyképes”, az „értékalapú” és a „minőségi” voltak, miközben az emberi erőforrások minisztere nem fukarkodott az (ön)dicsérettel.
Meglátása szerint szeptemberben olyan tanév kezdődik, amelyben mindenki jól jár, a pedagógusok bére emelkedik, a diákok terhei csökkennek, a családok pedig fellélegezhetnek, mert az iskola jóval kevesebb megterhelést jelent majd számukra.

Figyelemre méltó, hogy az ünnepségen Palkovics László oktatási államtitkár mindezért külön köszönetét fejezte ki a velük szorosan együttműködő Pedagógusok

Szakszervezetének (melynek elnöke, Gallóné is ott feszített a díszes tanévnyitón) és a sztrájkbizottságnak is, hogy építő jellegű meglátásaikkal segítették ezt a nagy munkát, az oktatás átszervezését. És figyelmeztetett mindenkit arra (értsük, ahogy akarjuk), hogy ne rombolják az egymás iránti bizalmat, „az ellenségeskedésnek és az indulatoknak” ugyanis a gyermekek lesznek az elszenvedői.

A Nemzeti Tanévnyitó tehát örömünnep volt, amely már egy új kezdetet is jelent, egy lépés a minőségi oktatás felé.

Akkor talán érdemes, tényleg csak kulcsszavakban megfogalmazni, hogyan is kezdődik ez a tanév:
  • A szakképzési rendszer átszervezésének köszönhetően több százezer diák kezdi meg úgy az új tanévet, hogy fogalma sincs arról, milyen követelményeknek kell megfelelnie.
  • Ennek az átszervezésnek köszönhetően pedagógusok sem tudják, hogy mi az az új, összevont tudományos tantárgy, amit tanítaniuk kéne.
  • Sem azt, hogy mindezt milyen tankönyvből teszik.
  • Vagy hogy egyáltalán hány órájuk lesz, megtarthatják-e állásukat, miután csökken a közismereti tantárgyak óraszáma a szakgimnáziumokban.
  • A szakképzési rendszer szétverésével diákok ezrei kényszerülnek már 14 évesen arra, hogy eldöntsék, milyen szakmát szeretnének megtanulni.
  • Az idén érettségiző szakgimnazistáknak új követelmények alapján kell érettségizniük, amire egy évük lesz csupán felkészülni.
  • Továbbra sincs szabad tankönyvválasztás, az államilag rendelt kísérleti tankönyvek hemzsegnek a hibáktól.
  • Alig két nappal az iskolakezdés előtt az Oktatási Hivatal levélben tudatta az iskolaigazgatókkal, hogy milyen új szabály szerint érvényesíthetik a pedagógusok órakedvezményeit, óriási zűrzavart okozva ezzel az órarendekben.
  • A nyár végén még mindig több iskolában egyáltalán nem volt letisztázva, ki lesz az intézmény új igazgatója – miután a pályázókat meglehetősen vitatható módokon kiszórták a rendszerből.
  • Továbbra is folyik az EU kötelezettségszegési eljárása Magyarország ellen, a roma szegregáció miatt.
  • A nevelést-oktatást segítő dolgozók tervezett „béremelése” valójában nem is béremelés, fizetésük így sem érné el a minimálbért, de nincs is rá keret a költségvetésben.
  • Ja és a legújabb hírek szerint már iskolatej sem lesz az iskolákban, mert nincs rá pénz...
Nos, nagyjából így kezdődik ez a tanév… Van, aki szerint minden rendben van? A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kormány nem állt le a centralizációval az oktatásban, sőt, az önkormányzatoktól immár minden iskolát átvesznek, holott ez a váltás a korábbi években sem hozott sok örömet az átvett intézményeknek...

ITT OLVASHATÓ