2016. november 19., szombat

NEM A SZOLIDARÍTÁS FOGY, HANEM A PÉNZ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2016.11.19.


„Egye kevésbé bízunk egymásban, így aztán nem is segítünk másokon” címmel jelent meg egy cikk a hvg.hu-n. Tegnap is olvastam egy hasonló cikket, már nem tudom hol. Mindkét cikk lényegében arról szól, hogy bizalmatlanná válik, eltompul a társadalom. Fogy a segíteni akarás, nem törődünk már az elesettekkel. Sokan úgy gondoljuk, hogy mindenki oldja meg a maga baját.

Miközben bizonyára ez is benne van a történetben, én sokkal súlyosabb okokat látok a háttérben. Igaz, hogy önmagában az is eléggé drámai, amikor az emberekből kipusztul a szolidaritás, de szerintem itt nem erről van szó. Akiben nincsen késztetés arra, hogy segítsen a nála nehezebb helyzetben lévőkön, a kiszolgáltatottakon, abban nem volt meg eddig sem. Mindenkinek szíve joga a döntés és szíve joga azt gondolni, hogy nem az ő feladata segíteni másokon.

Ha összességében kevesebb a segítő szándék, kevesebb az adomány, annak szerintem az az elsődleges oka, hogy miközben a rászorulók száma nem csökken, azoknak az aránya a társadalmon belül fogy, akik képesek és akarnak segíteni. Egyszerűbben: fogy az erő. Anyagilag, fizikailag, mentálisan. Azok, akik segítettek eddig is, sok esetben maguk is átkerülnek arra az oldalra, ahol már nekik lenne szükségük segítségre.

Tapasztalataim szerint döntően nem a jómódú emberek érzékenyek a mások bajaira, hanem azok, akik maguk is a határon billegnek. Nem a tehetős család mond le egy hétvégi wellnesses habzsidőzsi áráról, hogy a nincsteleneknek adja. A kevés pénzt szigorúan beosztó család mond le az ablakcseréről, a konyha kifestéséről, vagy egy új kávéfőzőről (jó lesz még a kotyogó egy évig), hogy a nála is nehezebb körülmények között élő társain segíthessen.

Nem a szolidaritás fogy, hanem a pénz. Sokaknak már nincsen miből adni. A középréteg egyre gyorsuló ütemben csúszik le, szegényedik el. A helyükbe benyomuló újgazdagok sok esetben nem találkoznak a valódi szegénységgel és nem is hiszik el, hogy létezik ilyen. Az ő környezetükben nincs nyomorgó ember, ők is boldogulnak, egyre jobban megy. Ezért úgy gondolják, hogy ezt más is megtehetné, csak éppen lusta, nemtörődöm, inkább másoktól várja a segítséget. Tőle aztán várhatja, neki sem adott soha, senki, semmit ingyen, ő sem ad...

ITT OLVASHATÓ

PARETO ORBÁNIÁBAN

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2016.11.19.


A Világgazdaság egyik híre után heves vágyat kezdtem érezni a lakás feltúrására. Azzal a címmel közöltek ugyanis egy írást, hogy „Rengeteg készpénzt halmoznak fel a családok”. Márpedig eddig nem észleltem ilyen tüneteket a környezetemben. Így a legfőbb ideje lenne megkeresni a felhalmozódott kézpénzt. Mármint akkor, ha nem statisztikai maszatolásról lenne szó.

Mely statisztika kapcsán eszembe jutott az ősöreg klasszikus a lépegető eszkavátor és az infláció kapcsolatáról. Fiatalabbaknak a lényeg: az átlagos infláció csökkenhet úgy is, hogy a lépegető földmunkagép fele annyiba kerül, de a sarki boltban csak száraz kenyérre telik. Így lehet ez a felhalmozott pénzekkel is. Már csak azért is, mert alig valószínűsíthetők az ételért sorban állók tömegeinek zsebében lapuló milliók. Inkább látszanak a sorok, az elszegényedett milliók létét illusztrálni. De azért valahol nyilván ott halmozódnak a pénzügyi tartalékok is. Mert a számok makacs dolgoknak tűnnek. Még egy első pislantásra inkább viccnek, illetve gúnyiratnak tűnő karcolat kapcsán is. Mert második pillantásra azért megtalálható az a pár kulcsmondat, ami alapján szépen visszafejthető a valóság. De legalább egy enyhe körvonala a valós állapotoknak.

Ez például: „A vagyon tizede nagyjából 50 ezer privátbanki ügyfél számláján lehet, miközben a különféle megtakarításokkal kapcsolatos felmérések szerint a lakosság döntő része nem vagy alig rendelkezik spórolt pénzzel”. Mely megállapítás a mindennapok tapasztalásának egyfajta esszenciája. Jelezve, hogy a vagyonfelhalmozás a társadalom legfelső ötvenezrénél a legjelentősebb. Azoknál is, akikről nem szólnak a napi hírek. S akik körében valószínűleg tisztességes üzletemberek sora is megtalálható. Önmagában tehát ez nem feltétlenül ok arra, hogy bárki rájuk haragudjon. Már csak azért sem, mert akkor semmivel nem lesz jobb, mint a miniszterelnök a maga általánosított ellenségképeivel. Amelyekkel tele a padlás, és a kormányközeli média. Mely hasonlóság elkerülése azért persze nem ok az elgondolkodás mellőzésére.

A lakosság arányában az a fél százezer vagyonbirtokló ugyanis egy hajszálvékony réteget jelent. Ami azt jelenti, hogy amennyiben a vagyonosodási piramison lefele ballagunk, akkor csúcshoz közel elég kis lépések mentén is jelentős arányban szélesedhet a felhalmozás mértéke. Azt sugallva, hogy nagyon közel járhatunk a hétköznapokban is gyakran emlegetett 80:20-as szabályhoz. Amelyről néhányan még azt is tudni szokták, hogy Pareto-elvként ismert. Esetünkben azt jelezve, hogy egy nem is túl óvatos becsléssel: a társadalmi vagyonfelhalmozás négyötöde a társadalom mintegy ötödénél valósul meg. A maradék nyolcvan százalék meg megszívta. Rossz helyre született, illetve rossz szakmát választott. Egyébként az említett Pareto-elv kapcsán érdemes felidézni azt is, hogy Vilfredo Pareto közgazdászként alkotta meg, több, mint egy évszázada azt a matematikai megközelítést, amely éppen az egyenlőtlen vagyoneloszlás leírását szolgálta...


ITT OLVASHATÓ

FÜLIG JIMMY ÉS PISZKOS FRED CSEPELEN, A NAGY LEVINBEN FOG HINTÁZNI

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: csú
2016.11.19.


Régóta tervezi Kő Boldizsár grafikus, és mi is nagyon várjuk, hogy legyen Budapesten egy olyan játszótér, amelyet felnőttek is használhatnak, és ha már sokirányú képzőművész fejében fogan meg az ötlet, akkor ne konvencionális játékelemekből álljon, hanem a több mint tizenöt éve a nevével fémjelzett mesekertek faragott, mozgatható szobraiból. Az így születő új kert játékait Rejtő Jenő figurái ihlették, és Csepelen lesz kiállítva december elejétől.

Egészen új gondolkodást hozott a hazai játszótérkultúrába Kő Boldizsár grafikus, amikor a Millenáris Parkban az ezredforduló környékén megépítette a Zöld Péter játszóteret, és ezzel a népmesei figurákat a gyerekek mindennapjaivá tette. Azóta már több mint tucatnyi fából faragott mesekertet hozott létre országszerte, ezek között a legnagyobb a visegrádi, történelmi játszópark, amely – akár egy nagy mesekönyv Mátyás királyról – játék közben a gyerekeket a Mátyás-mítosz megannyi fejezetébe vezeti.

A csepeli Nagy Levin étterem tulajdonosa, Szlama Ferenc gondolta elsőként úgy, hogy a vendéglátóhely kertjében olyan játszóelemeket állít ki, amelyek a felnőtteknek is kikapcsolódást jelentenek, de közben a kicsik is élvezhetik. A Rejtő Jenő által megírt figurák szolgáltak alapul a most alakuló kerthez: maga a szivarozó Levin, nagy szakácskanállal a kezében, körhintaként testesül meg, az elveszett cirkáló mint billegő hajó válik élvezhetővé, és készül egy hinta is, amely párhuzamos mozgatással Fülig Jimmy és Piszkos Fred szkanderpárbaját mutatja be. „A hintázás élménye szerintem kötelező kellene hogy legyen a felnőttek számára: olyan meditatív mozgás, amely pozitív energiákat szabadít fel az emberben. Keleten bevált egyébként ez a fajta meditáció, nagyon magas bambuszállványokra helyezett hintába ülve, finom ingó mozgással más dimenzióba kerülhet a használója” – mondja a művész...

ITT OLVASHATÓ

A LEGTÖBBEN OROSZORSZÁGOT TARTJÁK HAZÁNKRA VESZÉLYESNEK

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gépnarancs
2016.11.19.


Obamában és az EU-ban bízunk, Donald Trump megválasztott amerikai elnökben viszont nem.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11 és 15 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta egyes külföldi politikusokkal és intézményekkel kapcsolatos attitűdöket. A megkérdezettek leginkább Barack Obama, leköszönő USA elnökben bíznak, míg legkevésbé Donald Trump megválasztott elnökben. A válaszadók több mint fele az EU-t tekinti hazánk természetes szövetségesének, ám minden hetedik válaszadó szerint a “saját utunkat” kellene járnunk. A legtöbb megkérdezett szerint Oroszország jelent hazánkra leginkább veszélyt, míg legkevésbé az Egyesült Államok. Ugyanannyian gondolják hazánk számára előnyösnek azt, hogy Donald Trump lett az USA elnöke, mint ahányan Hillary Clinton győzelmét gondolták volna, azonban másfélszer többen nem örülnek Trump győzelmének, mint ahányan örülnek neki.

A megkérdezettek leginkább Barack Obama, leköszönő USA elnökben bíznak (55 százalák), míg legkevésbe Donald Trump megválasztott elnökben (21 százalék). Inkább bíznak még a válaszadók az Európai Unióban (46 százalék, 44 ellenében), azonban a Vlagyimir Putyin orosz elnökben, és Angela Merkel német kancellárban már nem bízik a válaszadók többsége (47 és 61 százalék).

Az egyes külföldi szereplőkben eltérő társadalmi csoportok bíznak: Barack Obamába, az EU-ba és Angela Merkelbe leginkább az MSZP szavazók helyezik bizalmukat (65, 73 és 47 százalék), míg a Fidesz és a Jobbik szavazók Putyinba (45 és 54 százalék), a Fidesz szavazók pedig Trumpba (36 százalék). Barack Obamában legkevésbé a Fidesz és Jobbik szavazók bíznak (30, és 25 százalék), csak úgy, mint az EU-ban (57 és 54 százalék) és Angela Merkelben (76 és 73 százalék). Putyinban viszont az MSZP szavazók és a bizonytalanok nem bíznak (53 és 49 százalék), illetve Donald Trumpban sem (66 és 46 százalék)...


ITT OLVASHATÓ

PAKTUM

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOG
Szerző: Tarski
2016.11.19.


Napi hír az, hogy a Fidesz megegyezett az LMP-vel abban, hogy kik töltsék be a négy megüresedett alkotmánybírói pozíciót. Óriási felháborodást keltett ez az ellenzéki pártok között, főleg az MSZP és a DK soraiban. Talán nem is írnék már erről, mert kissé lerágott csonttá kezd válni ez a téma, de úgy gondolom, hogy egészen másként kell nézni ezt a problémát, mint ahogyan a sok mocskolódó, főleg a DK-hoz közel álló forrásokból származó írások ezt teszik.

Azzal érdemes kezdeni, hogy az alkotmánybíróság közismerten a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik legfontosabb szervezete. Az Ab. az egyetlen olyan hazai jogi fórum, amelyik vizsgálhatja a parlament által hozott törvények alkotmányosságát. Vagyis azt, hogy azok mennyiben felelnek meg a hatályos alkotmány betűjének és szellemének. Ha az új törvény ennek nem felel meg, akkor azt megsemmisítheti. Hasonló felhatalmazása van az EB-nek is, amelyik szintén vizsgálhatja a meghozott jogszabályok törvényességét és ha az nem egyezik a Lisszaboni Szerződésben foglaltakkal, akkor azt felfüggesztheti. Ez utóbbi nagyon fontos tényező, mert ez mutatja azt, hogy a hazai Ab. hogy úgy mondjam csupán a másodhegedűs szerepét töltheti be az Unión belül. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy ennek nyomán ne lenne szükség az Ab.-ra, mert az alaptörvényünk még a fentieken kívül több más feladattal is megbízta ezt a szervezetet. De fontos látnunk azt, hogy az Ab. nélkül is létezhetne a fékek és ellensúlyok hatékony rendszere, létezhetne jogbiztonság is, ha az Uniót tekintjük értelmezési tartománynak.

A lényeg itt most azonban az, hogy még mindig fontos szerepe van annak, hogy kiket választanak meg alkotmánybírónak, mert ha az Unió nem veszi észre, akkor ez a testület a hatalom elvárásainak megfelelően átengedheti az egyébként alkotmányellenes törvényeket és azok hatályba léphetnek. Ezért van jelentősége annak, hogy a hatalom kiket jelöl oda és a parlament kiket választ meg. Ha ugyanis olyan alkotmánybírók vannak ott többségben, akik korábban a Fideszt szolgálták ki, akkor jó esély van arra, hogy a Fidesz szája íze szerint fognak bíráskodni. Ez pedig minden további nélkül megtehető, hiszen erre a jogszabály általános volta ad kézenfekvő lehetőséget. A törvény, és ilyen jellegű az alkotmány is, mindig egy halmazra ír elő normát és deliktum esetére kényszert. Ezért a törvény konkrét elemzése során lehetőség van arra, hogy egy adott tényállást a törvény értelmezési tartományának halmazába sorolják-e, vagy sem. Ezért jöhet létre ugyanazon törvény értelmezése során két, vagy több gyökeresen eltérő következtetés. Minél nagyobb gyakorlattal rendelkezik az alkotmánybíró, annál nagyobb lehetőség van arra, hogy ezt megtegye. Magyarán: ha egy politikai hatalomnak éppen egy X értelmezésre van szüksége, akkor azt egy alattvalónak tekinthető alkotmánybíróság szállítani tudja. S a Fidesz volt elég okos ahhoz, hogy ezt átlátván az Ab.-t már korábban teletömte Fideszhez hű jogászokkal
...

ITT OLVASHATÓ 

VÁLTSON-E MAGYARORSZÁG IDŐZÓNÁT?

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2016.11.19.


A parlament gazdasági bizottsága támogatta a jobbik javaslatát arról, hogy Magyarország lépjen át a kelet-európai (UTC+2) időzónába és törölje el a nyári időszámítást. You went full retard, Hungary. Never go full retard.
 
Gondoltam, összeszedem a jó és a rossz érveket a témával kapcsolatban, mert még mindig adok némi baszást annak, hogy mi történik Magyarországon, de egyrészt igazából már nem, másrészt meg a jó érveket már összeszedték ebben a cikkben, tessék elolvasni, a rossz érveket meg nem akarom reklámozni.
 
Nem mintha számítana. Már rég nincs helye az érvelésnek, a gondolkodásnak, az utánanézésnek, a tanulásnak. Azt, hogy Magyarország átlép-e a kelet-európai időzónába vagy sem, Orbán Viktor fogja eldönteni olyan szempontok alapján, amikre gondolni sem merek.
 
Így hát diktálom az eredményt, aztán lesz, ami lesz.
 
A válasz az első kérdésre: Magyarország helye csillagászatilag, gazdaságilag és kulturálisan is a közép-európai időzónában van. A válasz a második kérdésre: a nyári időszámítás előnyei felülmúlják a hátrányait. Deal with it, Hungary.
 

ÉS MINDEGY, HÁNY OLVASÓT VESZÍTÜNK EZZEL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Forgács Erzsébet
2016.11.18.


Statisztika is bizonyítja, mégsem akartam elhinni. Nem létezik, hogy ennyire beképzelt, gyűlölködő nép lennénk. A kormány tehet róla – mondanám örömmel – de nem így van. Uszítani csak azt lehet, aki egyébként is, önmagától is hajlamos az ilyesmire. Ez itt és most a közösségi oldalunkon felbukkanó egyik kommentről jutott eszembe. Nem először fordult elő és félek, hogy nem is utoljára. Takarítjuk, amint észrevesszük, de attól még a jelenség nem szűnik meg, legfeljebb nem annyira látható. Itt. Máshol igen.

Nem először és nem utoljára használja egy (sajnos nem ugyanaz az egy) olvasó érvként azt, hogy Orbán cigány. Ezért korrupt, most éppen ezért nincs ujjlenyomata neki sem. Mert cigány.

Én pedig azt kérdezem mindenkitől, akinek a számára ez egy érv: és akkor mi a jó isten van, ha cigány? Vagy mi lenne, ha cigány lenne? Az mit magyaráz meg? Miért? Miféle elferdült gondolkodás az, hogy valaki azért olyan, amilyen, mert cigány, mert zsidó, mert meleg, mert arab, mert szőke, vagy nagy a füle? Akkor mi a jó büdös franc van?

Egy elméletileg liberális, többé-kevésbé baloldali olvasóközönség – vagy ha az nem is, de legalább (reményeink szerint) nyitott, tájékozott, érdeklődő ember – hogy képes érvként felhozni valakinek a származását, vagy bármi olyan tulajdonságát, ami vele született? Mit gondolhat önmagáról az ilyen ember?

Hogy ő különb, jobb, okosabb? Mert? Miért? Mert magyarnak született egy arabbal szemben? Férfinak született egy nővel szemben? Nőnek egy férfival szemben? Mert ő fiatal? Vagy idős? Alacsony, esetleg magas? Mit tett azért bárki is, hogy ő magyar, heteroszexuális legyen? Ez valami dicsőség? Dolgozott érte? Ő érte el, kemény munkával?

Szánalmasnak tartom, ha valaki olyasmire büszke, aminek a meglétéhez kutya köze nincs. És a másikat azért nézi le, mert az más, mint ő. Mit szólna egy büszke magyar, ha egy cigány ember azt ordítaná az arcába: te tolvaj vagy, bűnöző vagy, idióta vagy, mert magyar vagy? Marhára fel lenne háborodva? Valószínűleg igen.

Mi lenne, ha egy meleg ember ócsárolná a heteroszexuálisokat és undorítónak tartaná őket? Belegondolt már valaki is a gyorsan és könnyen megbélyegzők közül, hogy mi lenne, ha egy reggel Indiában ébredne? Vagy egy arab országban. Ott, ahol az arcába ordíthatnák a vádat: te fehér vagy, te keresztény vagy! Milyen lenne vádként szembesülni azzal, amire most olyan veszettül büszke?

Miért nem próbáljuk elfogadni egymást olyannak, amilyenek vagyunk? Miféle torz gondolkodás kell ahhoz, hogy ne az adott ember tettei, hanem a származása, szexuális beállítottsága, vagy bármi született tulajdonsága alapján döntsük el, hogy jó ember, vagy nem jó ember. A rendőrgyilkos tudomásom szerint hófehér, fajmagyar, heteroszexuális férfi volt. Az a család, amelyik halálra éheztette a gyerekét, szintén. Fehér, magyar, talán keresztény heteroszexuális férfiak verik agyon a feleségüket ebben az országban. Minden héten egy nő hal bele a családon belüli erőszakba. Fehér, keresztény, heteroszexuális házaspárok verik agyon a gyereküket. A legritkább esetben cigány emberek
...

ITT OLVASHATÓ

RENDSZERKRITIKUS TÖMEG - LÉGY MAGAD A VÁLTOZÁS!

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Vendég
2016.11.19.


November 5-én ismét a világ több száz városában, köztük Budapesten is utcára vonultunk az Anonymous hacktivista közösség akciónapján. Nem, az Anonymous nem „hackercsoport”, hiszen nem csak hackerekből áll – az egyszerűség kedvéért nevezzük mozgalomnak. A cél: felhívni a figyelmet a közbeszédből kimaradó rendszerszintű problémákra, alternatív megközelítésekre és saját felelősségünkre...

...Mára a rendszerkritikus mozgalmak által fölvetett témák
megkerülhetetlenek a nyugati közbeszédben. Bár e témáknak a mainstreambe betörő képviselői (Sziriza, Podemos, 5 Csillag Mozgalom, Jeremy Corbyn, Bernie Sanders, Jill Stein stb.) egyelőre fennakadtak az elitek ellenállásán, illetve intézményeiken, de a folyamat nem áll meg, hanem ahogy mindig, új mederben zajlik tovább. Például rendkívül reményteli az az Európa-szerte egyre erősödő civil együttműködés, ami – legalább egy ideig – sikeresen akasztotta meg a szabadrablási szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP, CETA) úthengerét. Több országban is az utóbbi idők legnagyobb megmozdulásait valósították meg, éppen a demokratikus vívmányok védelmében szállva szembe a brüsszeli és a nagyvállalati elittel – fokozódó idegengyűlölet ide vagy oda, például Németországban is ez az ügy vitte, illetve viszi utcára a legnagyobb tömegeket.

Itthon a mainstreamben még nem látszik ez a perspektíva, de tehetünk róla, hogy változzon a helyzet. Hisszük, hogy ennek kulcsa a (köz)tudatosság és az együttműködés kritikus szintjének elérése. Éppen ezért november 5-én kiemelt hangsúlyt fektettünk az alulról szerveződő csoportok, egyének közötti együttműködésre: több vendégfelszólaló kapott lehetőséget a menet során, hogy ismertesse az általa képviselt ügyet, illetve gondolatait. A szervezők, az Anonymous mozgalom három hazai csoportja mellett szerepet vállalt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője, Puzsér Róbert médiahacker, az Eleven Emlékmű és a 42 közösségek képviselői, a Klu(b)éla közösségi tér csapata és a Ligetvédők is.

Ahogy Puzsér
fogalmazott, NEM kell mindenben egyetértenünk! A nagytőke zsebre vágta, majd berántotta a politikát maga és a társadalom közé, lökhárítónak. Létrehozták azt a helyzetet, amelyben a valódi kérdés már nem az, hogy jobb vagy bal, hanem a kint vagy bent.

Ha vissza akarjuk venni a politikát, ha azt akarjuk, hogy valóban rólunk szóljon és minket képviseljen, elengedhetetlen, hogy képesek legyünk együttműködni azokkal, akikkel ebben a célban egyet tudunk érteni. Az összes többin ráérünk akkor vitatkozni, miután ezt megoldottuk.

Hogy mire elég, ha két-háromszáz rendszerkritikus demonstrál Budapesten, dacolva az esővel egy globális akciónapon? Reméljük, arra igen, hogy felhívja a figyelmet: ha ennél többet akarunk, együttműködésre van szükség.


Célozzuk meg, és érjük el a tudatosság és az együttműködés kritikus tömegét!
Szemléletváltásra, alapvető megújulásra, új rendszerváltásra van szükség!
Mi magunk vagyunk, akikre mindig is vártunk. Legyünk hát mi magunk a Változás!

Anonymous – Rendszerhiba Akciócsoport

(A cikk 2016. november 11-én íródott)

ITT OLVASHATÓ

ALAPFOKÚ SZEMINÁRIUM

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2016.11.19.


Mottó:
Ha ugyanolyan érzelmi töltettel követelné a nép a demokráciát Magyarországon, mint az Úszószövetségen belül, a Fidesz és Orbán már régen csak egy rossz emlék lenne. Igaz, az életünkhöz nem értünk annyira, mint az úszáshoz...


1. A demokrácia nem azt jelenti, hogy kizárólag neked lehet igazad.
2. Azt sem jelenti, hogy azt csinálsz, amit akarsz, mert a világon rajtad kívül élnek még néhányan - ellenben a vélemény szabad.
3. A demokrácia nem ismeretek nélküli hőbörgés, jelszó vagy közhelygyűjtemény, hanem maga a mindennapi viselkedés.
4. Bizonyos döntéseknél a többségi álláspont érvényrejuttatását jelenti, de nem minden többségi vélemény demokratikus.
5. Azt sem jelenti, hogy okvetlenül a többségnek van igaza - lásd a világot, melyet négy teknősbéka tart a hátán, mint tudjuk... (Rosszul, mert négy elefánt tartja egy teknősön állva...)
6. A demokrácia a többség tagjait se menti fel a gondolkodás kötelezettsége alól...

...
ITT OLVASHATÓ





A ZENEAKADÉMIÁN LESZ KOCSIS ZOLTÁN BÚCSÚZTATÁSA NOVEMBER 19-ÉN

ZENEAKADÉMIA HONLAPJA
Szerző: lfze.hu
2016.11.15.


A zongoraművész, karmester, zeneszerző tisztelői szombaton 8 és 12 óra között róhatják le kegyeletüket egy szál fehér rózsával vagy kardvirággal a Zeneakadémia aulájában.

 2016. november 19-én, szombaton délelőtt 8-12 óra között a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri főépületének földszinti előcsarnokában róhatja le a nagyközönség kegyeletét Kocsis Zoltán koporsója előtt. A helyszín megközelítése a Liszt Ferenc tér felől, a főbejárat melletti oldakapun keresztül lehetséges.

Tizenhárom órától kezdődik a zártkörű hivatalos búcsúztatás, melynek keretében beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Kurtág György zeneszerző, Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Mocsári Károly zongoraművész, Perényi Miklós csellóművész, valamint Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója. A búcsúztatást az épület előtt, a Liszt Ferenc téren elhelyezett óriáskivetítőn, illetve a Duna TV-n élő adásban lehet majd követni.

A kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója hosszas betegség után, 64 éves korában hunyt el november 6-án. Nagy halottjáról a Zeneakadémia másnap
emlékezett meg.

Kocsis Zoltánt Magyarország Kormánya, Budapest Főváros, a Nemzeti Filharmonikusok és a Liszt Ferenc Zeneakadémia saját halottjának tekinti, a búcsúztatás szervezője az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Örökség Intézete.
 

GYŰLÖLET GEBINBE'

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: rezeda
2016.11.19.


Most, hogy már termőre fordult pártunk és kormányunk tudatmódosítási buzgalma, és kiderült, hogy az alattvalók nem csak a migráncsokat utálják, hanem jelentős számban erdélyi véreinket is, eljött az összegzés ideje. A jól elkülöníthető csoportok, akik romlásba taszítják a nemzetet, ezért tőlük óvakodni, rájuk vicsorogni hazafias kötelesség, a következők: menekültek, hajléktalanok, zsidók, buzik, cigányok, dologtalanok, az ingyenélő nyugdíjas horda, valamint a komcsik. Mindösszesen hétmillió egyed. És a románok, természetszerűleg. (Szóljatok, ha valaki kimaradt.)

A gyűlöletkör bezárult, úgymond, mindenki utál mindenkit. Ez nem újdonság, mert ahogyan az amerikai választások eredménye is jelzi, a hülyeséggel spékelt gonoszság nem nemzet-specifikus, sokkal inkább az emberi faj jellemzője. Nincs a Földön, de talán az egész Univerzumban sem – ha, és megengedőleg – még egy ilyen organizmus, amely önként és kéjjel öl, nem csak parancsra, ugye. Az állatvilág más vidékein nem azért gyilkolásznak a népek, mert a zebrának rosszul áll a szeme, hanem, mert az oroszlán éhes.

Ha már az oroszlánoknál tartunk. A múltkor volt szerencsém a Natgeón bambulni (még nem darálta le a Vajna-művek), hogy az állatok királya milyen emberséges, illetve hát, a fentiekből fakadóan mennyire állatságos bír lenni. Volt a falkában egy sérült példány, aki már a hamut is mamunak mondta, és képtelen volt önerőből még enni is. A haverja pedig, amikor leterítettek valami antilopot – aki nem Rogán volt -, nem állt neki zabálni, ahogyan gondolhatnánk, hanem tartotta neki a kaját, hogy a szerencsétlen hozzá férhessen a lágy részekhez.

A mi vidékünkön, az emelkedett „latin-görög kultúránkban” – by’ N. Szilárd rezsihuszár – a bádogbános arra szólítja fel az ezer éves kereszténység szellemében az ájtatos „híveket”, hogy ne etessék a hajléktalant. Akárha az állatkertben, és valóban, mert a homelessekről az is kiderült, hogy büdösek, odaszarnak, és át kell lépdelni rajtuk, amikor a jódógos alattvaló Istennek tetszőn naponta a munkába iramlik, ha az arabhorda még hagyott neki matatni valót. Mindez azonban, bármennyire is emelkedett, csupán az alapozása annak, amiről mesélni óhajtanék...

ITT OLVASHATÓ

A BAROMFIÜRÜLÉKKEL BORÍTOTT UDVARRÓL NÉZVE

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: Benedikty Béla
2016.11.18.


Mondtam többször is, címmondatokat olvasok, jobbára az is sok. Most itt van a legújabb.

"Politikusként politikust lehazugozni, az nem valami eredeti, szerintem nincs is sportértéke."

Ezt a falusi futballista mondta.

Mi az, aminek van sportértéke? Komolyan kérdezem, tényleg nem értem, mi a sportérték. Megnéztem a nagy értelmezőszótárban, 39 "sport"-tal kezdődő szó van, a "sportág"-tól a "sportoló"-n át a "sportújság"-ig, a sportérték nincs ott. A magyar nyelv értelmező szótárát annak idején még olyanok szerkesztették és írták, akik tudtak magyarul, ami azt jelenti, hogy az anyanyelvükkel viszonylag jól bánók közül nem egyedül én nem tudom, mi a sportérték.
De megpróbálom értelmezni. Azért érzem magam erre feljogosítottnak, mert a főváros nyolcadik kerületének legsötétebb zugában nőttem fel, prolik és cigányok között, otthon vagyok a primitív emberek nyelvében. Tizenöt éves koromig falun töltöttem a nyarakat, a paraszti mentalitás sem ismeretlen előttem, igaz, ilyen sunyi furkóval, mint amilyen a csúti kövér, nem találkoztam.
Naszóval, mi lehet az a sportérték? Nyilván valami pozitív fogalom, aminek emlegetésével a beszélő jelzi, hogy a maga értékrendjében magasra taksál bizonyos tulajdonságokat, jelenségeket, viselkedés formákat, azaz elismeréssel szól valamiről. A "sportérték" - ha jól értem - valamennyi érték közül a legnagyobb, annak segítségével mérhetők a világ dolgai. A beszélő szellemi képességeinek szintjén. Aminek nincs sportértéke, az nem jó...

ITT OLVASHATÓ

ELÉG VOLT MÁR A DEMOKRÁCIÁBÓL?

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: KAPELLNERZSOLT
2016.11.18.


Kemény évünk volt. 2016 sokak szemében alighanem úgy vonul be a történelembe, mint a demokrácia ámokfutásának éve, mikor a Brexit referendum, a kvótanépszavazás, és az amerikai elnökválasztás együttesen rámutattak arra, hogy a demokratikus intézmények egész egyszerűen kártékonyak, de a legjobb esetben is üresek és haszontalanok. Az internetet rövid úton elárasztották olyan cikkek tömegei, melyek rendületlenül állítják, hogy a demokrácia tudatlan és hozzá nem értő emberek kezébe helyezi a legfontosabb döntéseket, és ezért irracionális és káros. Érdemes mindezek okán rendbe tennünk, miért is vagyunk tulajdonképpen demokraták, és miért kell az idei év tapasztalatai ellenére is annak maradnunk.

A demokrácia az, mikor két farkas és egy bárány dönti el, mi legyen vacsorára. A demokrácia nem csak hogy elkerülhetetlenül a többség, a tömeg rémuralmához vezet, de ráadásul a tudatlan, tanulatlan többség rémuralmához is. A tömeg irracionális, könnyen befolyásolható, és mint ilyen megbízhatatlan. Miért bízzuk tehát a tömegekre a legfontosabb társadalmi-politikai kérdések meghozatalát? Miért kérdezzük meg a nyolc általánost végzett Mari nénit, hogyan s miféle elvek mentén kellene kormányozni az országot, ha Mari néninek nem csak lövése sincs erről, de ráadásul két migránsos plakát után már azt mondja, amit az uralkodó elitek hallani akarnak?

Ezek általános – bár nem túl szofisztikált – felvetések a demokráciával szemben. A hátterükben az a jóval tartalmasabb érvelés áll, miszerint a tömeg, a nép egész egyszerűen nem egy elég jó mechanizmus ahhoz, hogy a megtalálja a megfelelő válaszokat a legégetőbb politikai-társadalmi kérdésekre. Ezekre, lévén összetett és nagy szakértelmet igénylő kérdések, csak hozzáértő emberektől, szakértőktől várhatunk helyes válaszokat. A demokrácia azért értelmetlenség, mert a szakértők helyett a tanulatlan néphez fordul, ilyen módon pedig helytelen válaszokat ad a szóban forgó társadalmi-politikai kérdésekre. Világos.

Mi a probléma ezzel az érveléssel? Egész röviden az, hogy félreértelmezi, miről szól a politika. A politika és a társadalomszervezés általában nem egy kvízműsor, ahol a cél a helyes válaszok megtalálása. A társadalmi problémákat nem helyes dedukció útján oldjuk meg, azok mindenekelőtt nem szakértelmet igényelnek. Miért? Azért, mert a társadalmi-politikai kérdések legnagyobb részt normatív természetűek, arról szólnak, hogy hogyan kellene eljárnunk bizonyos esetekben, hogyan volna helyes, igazságos bizonyos kérdéseket kezelnünk...


ITT OLVASHATÓ

BELL: PHARAON EGY KÖRÖZÖTT BŰNÖZŐ, ÉS EZT ELMONDTÁK A MAGYAROKNAK

444.HU
Szerző: kasnyikm
2016.11.18.


Nagy a kavarás Gaith Pharaon – Orbán új szomszédja, Mészáros Lőrinc luxusyacht-szomszédja, Tiborcz István miniszerelnöki vő kvázi üzlettársa és a seregélyesi falunap vendége, továbbá magyar vízum birtokosa – körül: az amerikaiak a terrorizmus finanszírozása és egyebek miatt 1991 óta körözik a szaúdi üzletembert, Orbán Viktor viszont azt mondta a parlamentben, hogy Pharaon "professzor" körül titkosszolgálati játszma zajlik. Lázár János pedig azt állította, hogy az amerikaiak nem válaszoltak, amikor a magyarok megkeresték őket Pharaon vízumigénylésénél.

Colleen Bell amerikai nagykövet az ATV Szabad Szemmel című műsorában beszélt erről. Azt mondta, "nincs itt semmilyen játszma", Ghaith Pharaon egy körözött bűnöző, és mihamarabb bíróság elé kell állítani.
...
ITT OLVASHATÓ

NEM JUTOTTAK EGYEZSÉGRE AZ UNIÓS ORSZÁGOK BELÜGYMINISZTEREI - NEMZETKÖZI SAJTÓ

KLUBRÁDIÓ 92.9 MHz
Szerző: Szelestey Lajos
2016.11.19.


Nem jutottak egyezségre az uniós országok belügyminiszterei, egyelőre távolinak tűnik a kompromisszum a bevándorlás ügyében.

Időnként igen heves vita zajlott Brüsszelben, miután a soros szlovák elnökség előterjesztette javaslatát a közös menedékrendszer megújítására - tudósít a Reuters. A magyarok, a lengyelek és a szlovákok elutasítják a 160 ezer ember áttelepítését előirányzó megállapodást. A másik oldalon a németek, a svédek, olaszok és máltaikat a kötelező kvóták mellett vannak. Szlovákia az ún. tényleges szolidaritás mellett kardoskodik, azaz a keletiek nem fogadnának be menedékkérőket, viszont többet költenének a külső határok védelmére, illetve a kiutasítottak hazaszállítására. Az illetékes uniós biztos ezzel szemben azt mondja, hogy a szolidaritás minden nyelven ugyanazt jelenti, nem szabad engedni, hogy csupán szavakban nyilvánuljon meg, és nem lehet magukra hagyni a terhek javarészét viselő olaszokat és a görögöket ezzel a súlyos gonddal.

Bloomberg

A hírügynökség új összefüggésbe helyezi az unió digitális biztosának vitatott budapesti látogatását: arra utal, hogy a májusi út az oroszok burkolt befolyásával függ össze. Úgy ítéli meg, hogy az ügyben az orosz kapcsolatot és a Kreml hasznát cseppet sem lehet félvállról venni. Merthogy Oettinger annak a Klaus Mangoldnak a magán repülőgépét vette igénybe, aki sokkal inkább Moszkva-barát, mint Trump bármelyik tanácsadója, akit az orosz érdekek képviselőjeként mutattak be a nyilvánosság előtt. A cikk idézi a 444.hu értesülését, miszerint Orbán Viktor azért kívánt találkozni a német uniós politikussal, mert Paks 2-ről akart tárgyalni vele. Úgy tűnik, hogy előzőleg Oettinger, még az energia ügyek gazdájaként zöld jelzést adott a beruházáshoz. Egyébként pedig Mangold benne ül annak a Rothschild Banknak a felügyelő bizottságában, amely szeptemberben kedvező véleményt adott a magyar kormánynak a bővítésről. Ugyanakkor nem világos, az uniós biztosnak miért volt annyira fontos a vezető nélküli autókról tartott budapesti konferencia, hogy még a jó hírét is kockára tette érte, amikor egy ismert orosz lobbista gépén érkezett. A Bizottság semmi kivetnivalót nem talált a történtekben, ám az is tény, hogy a testület Paks kapcsán éppen most zárta le az újabb kötelezettségszegési eljárást. Folyamatban van ugyan egy másik felülvizsgálat az állami támogatások ügyében, de az már nem olyan vészes. Úgy tűnik, hogy Brüsszel csendben egy sor kompromisszumot tesz Európában az orosz energiaérdekeknek. A szakértők azzal foglalkoznak, hogy Moszkva miként támogatja a földrészen a szélsőjobbos erőket, viszont a Kreml számára fontos kérdések a színfalak mögött rendeződnek a technokratákkal. Putyin és emberei nem nyilvánosan boltolnak és ebből a szempontból igencsak fontos az a másfél óra, amit Oettinger a repülőgépen együtt töltött Mangolddal.

Spiegel

A brüsszeli Bizottság és Magyarország is védelmébe vette Oettingert, ám az út körül maradtak kérdőjelek. Annál is inkább, mert a vezető brüsszeli tisztségviselők tavaly óta chartergépekkel repülhetnek. Az európai zöldek szerint ugyanakkor aznap több menetrendszerű járatot is igénybe lehetett volna venni. Arról nem beszélve, hogy a politikus egyáltalán találkozhatott-e Mandolddal, aki Kreml-közeli, de nincs bejegyezve Brüsszelben orosz lobbistaként, miközben Oroszország tiszteletbeli konzulja Baden-Württembergben, Oettinger szűkebb hazájában. Az sem világos, mi volt az a digitális téma, amit a biztosnak ilyen sürgősen meg kellett tárgyalnia Orbán Viktorral. Hivatalos részről cáfolták, hogy kettejük között szó esett volna Paksról. Viszont meglepő, hogy az EU éppen most szüntette be a kötelezettségszegési eljárást a bővítés ügyében, ám a hírt csak jól elbújtatva hozta nyilvánosságra. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a történet azért jár személyi következményekkel Oettinger számára, mert a jelek szerint Juncker már nem akarja a Bizottság alelnökének kinevezni...


ITT OLVASHATÓ

UNIÓS BOTRÁNY LETT, HOGY A KORMÁNY MAGÁNGÉPPEL REPTETETT EU-BIZTOST

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: mutyimondo
2016.11.18.


Heti Top 5 – Átlátszó:

Rogán különös esete egy fogorvossal és svájci cégekkel  
Paprikás hangulat,
újabb front nyílt a Hosszú-Gyárfás háborúban  
Kiszámoltuk
a kvótakampány teljes állami költségét: 17 milliárd forintot vertünk el  
Szöges drót
és fegyveres őrök védik, mi az? Hát persze, hogy tanösvény  
Hiába az uniós
támogatások, ha a pályázatíró rutinos pénzégető
 
Heti Top 5 – magyar sajtó:
 
Rogán táskás emberének nyomait sem lehet teljesen eltűntetni (Index)
Uniós botrány lett, hogy a kormány magángéppel röptetett EU-biztost (444)
Orbán körének kedvez a turizmus fellendítése 
(24)
A TV2-n keresztül agyunkba mászna a Paksi Atomerőmű (Forbes)
Katedrális néven nyit luxuséttermet a püspök Szegeden (
Délmagyar)
 

ÜLJENEK BELE A KEREKESSZÉKBE EGY NAPRA GONDOLATBAN

A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: TASZ
2016.11.18.


Mióta eszem tudom, intézetben, intézményben, otthonban éltem. Csak a név változott. És a hely. És az, hogy hazavittek-e, vagy nem, látogattak-e, vagy sem.

Nem vagyok egyszerű eset. Hatalmas hátránnyal indultam, nem tudok beszélni, nem tudok járni. Valamikor tudtam – járókeret segítségével – de a műtétem, és az azt követő rehabilitáció nem lett tökéletes. Kerekesszékben ülök. Közben felnőttem. Nem egyszerű mozgatni, segédeszköz nélkül tortúra a WC használat, a fürdetés.
Olyan, hogy intim szféra, na azt a fogalmat csak hírből ismerem. Harminc éves leszek. Nem volt gyerekkorom, fiatalkorom. Nem volt kamaszkorom. Szeretném, ha legalább felnőttkorom lehetne.
A félreértések elkerülése végett - nem „egyedül” akarok élni. Nem betelepítve egy lakásotthonba, ahol a lakótársaimról nem dönthetek, lehet, hogy megközelítőleg sem fér össze az érdeklődési körünk, értékítéletünk. Dönteni szeretnék abban, hogy kivel élek, hová megyek, mit vásárolok, mit ennék. Senki sem szeretné, hogy véletlenszerűen válasszák ki a lakótársát, életének szerves részét, különösen akkor nem, ha egy lakáson, esetleg egy szobán kell megosztozniuk-élethossziglan. A többségi társadalom erről dönthet. Én is szeretnék...
 
De nem is álszociális rendszerben élnék, ha választhatnék…
 
Tisztában vagyok vele, hogy kell nekem a védelem, a segítség. De VÉDELEM és SEGÍTSÉG, nem pedig a jelenlegi ellátórendszer, ahol azon múlik az ellátásom, a velem való törődés, hogy éppen ki van szolgálatban, és milyen a hangulata. Vagy éppen az, hogy hány szakember is jut húsz, ötven sérült emberre. Egy? Kettő? Mit ír a törvény?
Hogyan láthatnak el engem? Futószalagon? Ébresztő, reggeli, ebéd, délután, fürdetés, alvás? Irányított szabadidő, lakodalmas rockzene hallgatása, karácsonyi, húsvéti szeretetroham, csokinyuszik, télapók, angyalkák??  
Képzeljék el azt, hogy a lakásukba beköltöztetnek még két másik családot… azok közül egy metált, kettő operát, kettő pedig lakodalmast hallgat. Egyik új családtag nem szeret fürödni. Egy lop. Az ételt, amit ehetünk, központilag meghatározzák, nem lehet sósabb, édesebb, más, mint mindenki másé. Egy hűtő van. Egy fürdőszoba. (Sokszor egy törölköző is…) Egy WC… Reggel mindenki ötkor kel, este mindenki hétkor fekszik. Egy nagy szoba van, egy étkező. Tudnának így élni?
...

SCHIFFER MÉG EGYSZER UTOLJÁRA KISEGÍTI A FIDESZT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2016.11.18.


Viszont utóda, Hadházy Ákos viszi el a balhét amiatt, hogy az LMP segít fenntartani az Alkotmánybíróságon a masszív jobboldali-kormánypárti többséget.

A négy új jelöltet még a pártpolitikából nyáron távozott Schiffer András tárgyalta le, de Orbán csak most bólintott rájuk, az LMP elnöksége - bízva Schifferben - pedig megerősítette a támogatásukat...



ITT OLVASHATÓ

AKINEK A TORKÁN FENNAKADHAT PHARAON LERÁGOTT CSONTJA

GÉPNARANCS
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Adorján György
2016.11.18.


Ha elolvassuk Pintér Sándor belügyminiszter levelét, amit a szaudi nagykövetnek írt, több kérdés is felmerülhet.

Pintér Sándor belügyminiszter levele, amit a szaudi nagykövetnek írt, és amely felkerült az Együtt honlapjára, részletesen tartalmaz minden olyan információt, amit ma hivatalosan erről a figuráról tudni lehet. Ha figyelmesen olvassuk ezt a levelet, akkor több kérdés is felmerülhet, az abban foglalt adatok alapján. Először is, Tasnádi belügyi államtitkár szeptember 27-én milyen okból és előzmények után folytatott megbeszélést a szaudi nagykövettel és mi volt annak a tárgya.

A hivatkozott ujjlenyomat azonosítás milyen felvételek alapján történt az AH-nál, az FBI által megküldötteket Pharaontól hol és mikor felvettekkel egyeztették, azaz milyen módon kerültek azok az AH-hoz.

Az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőházzal mikor és milyen körülmények között mikor és milyen kapcsolat keletkezett és az milyen okból szakították meg.

Pharaon magyarországi érdekeltségeinek létrehozásában (ingatlanvásárlások, gazdasági társaságok alapítása, vásárlása, stb.) kik azok a magyar állampolgárságú személyek, akik közreműködtek.

És persze, azért van még egy-két apróság a már említetteken túlmenően is. A belügyérrel szemben a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke, a birkózó szövetség vezetője is szőnyegre lépett és az alábbiakat állította: „Mind az FBI-jal, mind a CIA-jel együttműködik a magyar szolgálat, sőt az Interpolon keresztül is információk érkeztek, és ma az az információ, hogy ez a Pharaon nem az a Pharaon”. A turmixolás pedig folytatódik. A bizottság szocialista elnöke szerint „Amilyen választ most kaptunk, az nagyon nehezen értelmezhető. Fogalmazzunk úgy, hogy nem voltak sem megnyugtatók, sem kielégítők a válaszok” A jobbikos Mirkóczki pedig így összegezte a helyzetet: „A magyar biztonsági rendszer finoman fogalmazva is hagy kivetnivalót maga után, hiszen évekig lehet ilyen bizonytalan eredettel és háttérrel idáig jutni, közvetlen az ország első emberéig. Óriási nemzetbiztonsági kockázat”...

ITT OLVASHATÓ

MEDGYESSY VISSZATÉRT A KORMÁNYZÁSBA

MODER MAGYARORSZÁG MOZGALOM BLOGJA
Szerző: Bokros Lajos
2016.11.18.


Ezt a benyomást kelti az a gazdaságpolitikai ámokfutás, amibe az Orbán-kormány belekezdett. Egyrészt szereptévesztés: a kormány jelentős béremelésre akarja kényszeríteni a magánvállalkozókat, ami leplezetlen neokommunista, akarnoki hozzáállás. Mi köze van a kormánynak a versenyszféra béreihez? Majd önérdekből emelnek ők, ha a munkaerő iránti kereslet ezt kikényszeríti és a termelékenység növekedése lehetővé teszi. (Ez utóbbi egyébként nem nő; beruházások híján nem is nőhet.)
 
Másrészt ravasz csalás, hiszen pontosan azért alacsonyak hazánkban a bérek, mert a neokommunista kormány folyamatosan leértékeli a magyar munkaerőt azáltal, hogy rendre rontja a forint árfolyamát.
 
Úgy tűnik fel, mintha a „jó kormány” harcolna a munkavállalók érdekeiért a gonosz tőkések ellen, akik saját profitjukat a szegény magyar munkás kiéheztetésével akarják megnövelni...
 

ORBÁN SZESZTESTVÉRE A LIBAÖRZÉSBEN HIRTELEN MINDENHEZ ELKEZDETT ÉRTENI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ, ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2016.11.18.


Messze még április elseje, de szerintem ennél viccesebb hír már addig nem lesz. Már amennyiben képesek vagyunk szívből röhögni a saját kínunkon. Az történt, hogy ötödik szülinapját ünnepli a korrupcióellenes megállapodás. A zsúron jelen volt Pintér Sándor olajozott és száz évre titkosított múltú belügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnöke, másodállásban Szájer József felesége, Hajnal Péter, a Kúria tanácselnöke (Darák Péter nem ért rá), Lajtár István, Polt Péter helyettese. Ott volt továbbá Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke és Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Ezek fogtak össze, hogy harcoljanak a korrupció ellen. Ha lenne hozzá kedvem, vinnyogva röhögnék. Ilyen hihetetlen cinizmus a világon nincs, vagy ha mégis van, az egy másik univerzumban található. Emberek! Miről beszélünk?

Pintér Sanya örömködött a szülinapi partin, hogy mennyire fasza az elektronikus rendszer, mert már nem a rendőr büntet gyorshajtásért az árok partján és így nem lehet korrumpálni ötezer forinttal. Ez az összes elért eredmény, Sanya! Engem a kisrendőr ötezresénél nagyságrendekkel jobban érdekel a te titkosított múltad. De a jelened is érdekel, kezdve a jobbnál jobb állami megbízásokat elnyerő mindenféle biztonsági cégeiddel.

Komolyan, ezek összeültek, előadtak, szemük nem rebbent, a pofájukon sem kapott lángra a felhám, de még csak a plafon sem szakadt a fejükre. Ebban az országban, ahol a Magyar Nemzeti Bank elnöke először szerzett egy polgármesteri széket az asszonypajtásnak, mondván: ömleni fog a lé a településre, mert hát majd a pénzesláda kulcsának őre csak odahat. Ugyanez az elnök – nevezzük Matolcsy Györgynek, mert így hívják – évek óta szeretőt tart, ami az ő dolga. Az viszont nem az ő dolga, hogy ezt a szeretőt évek óta közpénzből fizeti, ahogy a szerető testvérét és kedves szülőanyját is. Ugyanez a Matolcsy György súlyos közpénzeket tol a saját unokatestvérének a bankjába, amely bank aztán finanszírozza Matolcsy György gyerekének üzleti vállalkozását. Drága testvéreim a diliházban! Ez vegytiszta korrupció, édeseim! Civilizált országban száz év börtön...
 

TV2: MINDENT MEGTEHETNEK, ÉS MINDENT MEG IS TESZNEK

24.HU - POSZ ITT
Szerző: Karafiáth Orsolya
2016.11.18.


Komoly félelemmel tölt el, ami  most történik, és aminek gyönyörű példái a TV2 felvillanó reklámjai. Egyesek szerint csak apró kis törvénysértésről van szó, ám szerintem sokkal rémisztőbb ez az egész. Azt példázza, hogy már semmi nem elég, hogy minden fronton támadni kell.

És ha nem boldogulnak a tudattal, simán nekimennek a tudat alattinak is.

Nem elég, hogy szép lassan kivéreztetik és/vagy kinyírják az ellenzéki médiát. Nem elég, hogy közpénzből dorbézolnak és leosztják a kormánybarát lapoknak az állami hirdetéseket, hogy a közszolgálatiság már nem létezik, vicc csupán, a kormánypropaganda szócsövei a médiumok. Nem elég, hogy ocsmány gyűlöletkampányra mennek el milliárdok, nem elég, hogy már tényleg tombol a gyűlölet, és az is migránsozik, aki gyakorlatilag azt sem tudja, mit jelent a szó maga.

Lehet hírt hamisítani napi szinten, lehet ocsmány lejáratókampányt folytatni buzizással, egyebekkel, ha nekik nem tetszik valaki, lehet arra játszani nyíltan, hogy újságírókat hurcolnak meg, csak azért, mert olyan tényeket tárt fel, ami a hatalomnak (gyakorlatilag az egyetlen komolyan vehető megrendelőnek manapság) nem tetszik. Gondolom, arra tippelnek, hogy nem volt még mindig elég hatásos az agymosás, hiszen aki nem gondolkodott, vagy aki eddig is hívő volt, esetleg már annak is sok ez a direkt blabla, hát ideje birtokba venni a nem kontrollálható területeket.

És mintegy hipnotizálni az embereket. Lepszichózni még nagyobb tömeget, totális agymosásra törekedni. Ez a cél...

ITT OLVASHATÓ

MILYEN A MOSTANI MAGYAR MENEKÜLTÜGYI HELYZET? 11 PONTBAN VÁLASZOLUNK

HELSINKI FIGYELŐ BLOG
Szerző: presshelsinki
2016.11.18.


Orbán Viktor kormányfő tavaly májusban megjelölte a szerinte kívánatos államcélt a migrációs politikában: „mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, pedig menjenek haza”. A magyar menekültügyi politikát azóta is ez határozza meg, a hatóságok magatartásának ez a rendezőelve, nem pedig az Alaptörvény szép menekültügyi deklarációja vagy a genfi egyezmény. A menekültügy romjait a kormány és parlamenti többsége idén továbbpusztítja, valamint a mondvacsinált migrációs válsághelyzetet is életben tartja.

Az eredménytelen népszavazás, a kormánynak permanens kampány címén folytatott idegenellenes hisztériakeltése vagy a tökéletesen szükségtelen alkotmánymódosítás blöffjéhez képest jóval kevesebb szó esik a hazai menekültügy valóságáról. Mostani írásunk témája: mi változott tavaly óta a hazai menekültügyben? 11 lényeges, sokszor feltett kérdésre keressük a választ.

1. Hányan érkeznek?

Idén az első tíz hónapban 28 075 külföldi nyújtott be menedékkérelmet Magyarországon. Ez mintegy hatoda a tavaly októberig beadott 176 580 kérelemnek...

Július óta jóval kétezer fő alá csökkent az új kérelmezők havi száma, októberben ez 1198 fő volt. Ennek leginkább az az oka, hogy július 5-étől törvény engedi meg a rendőröknek a határzár mögötti 8 km-es sávban elfogott, a határt szabálytalanul átlépő külföldiek azonnali visszakísérését a „kerítés túloldalára", a gyakorlatban Szerbiába...

2. Honnan jönnek a menedékkérők?

Az év első tíz hónapjában – éppúgy, ahogyan tavaly – a kérelmezők nagy többsége, 68%-a háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett: 17%-uk Szíriából, 38%-uk Afganisztánból, 12%-uk Irakból és 1%-uk Szomáliából...

3. Milyen az érkezők nem és kor szerinti megoszlása?

A többséget még most is főleg fiatal és középkorú férfiak adják. De egyre többen vannak a más demográfiai csoportokhoz tartozók. Pl. az eddigi összes kérelmező 29%-a gyerek volt idén, 22%-a pedig nő...

4. A tranzitzónákon át érkeznek?

Most már onnan kerül be a menedékkérőként regisztráltak többsége. Ezzel együtt sokkal kevesebben vannak, mint ahányukat az eljárás megilletné. A kormány tavaly hivatalosan azt kommunikálta, hogy a déli határzár nem a menedékkérők távoltartását szolgálja: a cél az, hogy a potenciális kérelmezők rendezetten érkezzenek, és mindenképpen regisztrálják őket. A határátkelők helyett ezt a kormány az ún. tranzitzónákkal kívánta megoldani. Ezeken a helyeken döntenek a bevándorlási hatóság emberei a menedékkérelmek elfogadhatóságáról. A Helsinki Bizottság már a törvény-előkészítés során figyelmeztetett: a tranzitzónák nem a menedékkérők rendezett beléptetését szolgálják, hanem résmentesen illeszkednek a fizikai és jogi határzárhoz, valóságos bástyái annak. Sajnos, legrosszabb sejtéseink igazolódtak. A gondokat továbbtetézi, hogy a hatóságok a törvénnyel ellentétesen, azaz önkényesen hétköznaponként 15–15 menedékkérőt hajlandók csupán beengedni, s csak a sérülékeny csoportokhoz tartozóknak (gyerekeknek, nőknek, időseknek, mozgássérülteknek stb.), családosoknak van esélyük arra, hogy a tranzitból magyar területre jussanak. Az elfogadhatatlansági eljárás során a kérelmezők többségét (fiatal, középkorú férfiakat) azzal utasítják el, hogy mivel az útjuk során olyan országokat érintettek, amelyet a kormány rendelete biztonságosnak tekint, a magyar hatóságoknak nincsen teendője, ezért őket visszairányítják – hatósági szakzsargonnal – „Szerbia felé”, vagyis kipenderítik őket a kerítéssel elrekesztett konténerirodákból...

5. Miért, ezek a balkáni útvonalon érintett országok nem biztonságosak?

Ha egyedül csak a kormány tavaly nyári rendeletéből indulnánk ki, akkor akár mondhatnánk is, hogy de, már biztonságosak. Ez a jogszabály deklarálta ugyanis, hogy az összes balkáni állam biztonságosnak számít a menedékkérőknek. Csakhogy ez köszönő viszonyban sincs a valósággal. A Görögországról, Macedóniáról és Szerbiáról szóló megbízható országinformációk egybehangzóan állítják: rendszerszintű problémákkal küzdenek menekültügyi rendszereik mind az ellátást, mind az eljárásokat tekintve, és nem tekinthetők biztonságos harmadik országoknak...

6. Magyar kormánytagok többször kijelentették, hogy Magyarország nem hajlandó egyetlen a területén korábban áthaladó, majd más, nyugati országban menedékjogért folyamodó külföldit átvenni. Ez hogy áll?

Ennek is – hasonlóan a többi migrációs ügyben tett hangzatos kormányzati fogadkozáshoz – kevés köze van a valósághoz. Tavaly még az volt a nóta, a határzárat már csak azért is meg kell építeni, mert majd a „rajtunk átviharzó népvándorlókat tízezrével fogják visszapostázni a szemforgató nyugati országok”. Kósa Lajos egyenesen bejelentette a migránsokkal telezsúfolt charterjáratokat. Ehhez képest tavaly a dublini eljárásban mindössze 1402 főt kellett visszavennünk. Idén október végén pedig csak 452 főnél tartunk, akiket más EU-tagállam a dublini eljárásban visszaküldött Magyarországra. Vagyis az sem igaz, hogy egyetlen menedékkérőt sem veszünk át, ahogyan az sem, hogy tízezreket kell átvennünk. Ennek a technikai okokon túl az is az oka, hogy számos ország hatósága vagy bírósága – látva az utóbbi két évben módszeresen szétrombolt menekültügyi rendszerünket – nem engedi ide visszaküldeni a külföldieket...

ITT OLVASHATÓ