2017. január 28., szombat

A SZERELEM ÉS A PÁRKAPCSOLAT FEJLŐDÉSE

OFOE BLOG
Szerző: Gyarmathy Éva
2017.01.28.


A szerelem különös és csodás érzés. A művészettől a biokémiáig minden oldalról leírt és elemzett jelenség. Ugyanakkor olyan rendkívüli érzésről beszélünk, amit igazán csak az ismer, aki megélte. A kapcsolódás egészen mély formája, ami nem is maradhat fenn hosszasan, mert felemészti a lelket. Ezért jó esetben mély szerető kapcsolattá alakul, amely viszont rendkívül tartós lehet.

Ahhoz, hogy egy kapcsolat tartóssá váljon, igen sok feltételt kell teljesíteni, és sok akadályt leküzdeni. A párkapcsolat is természetes kríziseken keresztül fejlődik, és ha sikerül a hétfejű sárkány mindegyik fejét levágni, igazi királyfi/királylány a jutalom. Az éltető kapcsolatokért azonban meg kell dolgozni.

Szerelmes lélek és szerelmes agy

A szerelem annak adatik meg, akiben megvan az önfeladásra, a feltétel nélküli elfogadásra való képesség, a teljes odaadásra képessé tevő mély bizalom. Olyan észlelés ez, amely nem a felszínt, a gyarlóságokat láttatja, hanem a másik ember lényegét.

Akarat által nem irányítható a folyamat, de például az intenzív együttlét, akár testi, akár szellemi összhang elősegíti a kialakulását. Emiatt lesz gyakran szerelem az együttélésből, az intenzív szexuális kapcsolatból vagy a közös munkából.

A szerelmet, ezt a teljes lelket elöntő érzést első lépésben a dopamin nevű idegi átvivő anyag termelés támogatja, ami által rózsaszínben látjuk a világot, és így a szerelmünk tárgyát is. A dopamin felerősíti az érzelmeket, így a vonzódást is.

Ha a rózsaszín ködöt nem stabilizálja a feltétlen elfogadás, akkor azonban minden a visszájára fordulhat. Ha a bizalom helyett a bizalmatlanság, az odaadás helyett a birtoklás vezérli az érzéseket, akkor a szerelem helyét felválthatja a gyűlölet is, amelyet ugyanaz a dopamin erősít fel, amely a szerelem felé nyitott utat. Ezért válhat a nagy szerelem érzés gyűlöletté, és nem múló fájdalommá. Aki nem kapta meg sem gyermekkorában sem később az odaadó szeretetet, annak számára ez az állapot nem elérhető, és csupán a heves érzelmek megéléséig jut el. Ez biztosan nem szerelem.

A szerelem azért tud gyógyító hatású lenni, mert a feltétlen elfogadás által a lélek megnyílhat a bizalom irányába. A feltétlen elfogadás terjeszthető, és megváltoztatja az embert.

A bizalom csodálatos érzését a biokémia az oxitocin nevű agyi hormonhoz köti. Ez a hormon növeli a bizalmat, csökkenti a fájdalomérzetet. A szerelméért mindent el tud viselni az ember, ha valóban szerelemről van szó.

A szerelem nem a birtoklásról szól, és nem szorítható szabályok közé. Mindent elöntő érzés, egyszerűen eluralja a létezést. A dopamin mindenki számára adott, az oxitocin csak annak, aki képes a feltétlen elfogadásra.

A „kamasz szerelmek” a kapcsolatnak a kezdeti szakaszát próbálgatják, ritkán jutnak el a stabilitásig, de rendkívül mélyek lehetnek a mindent elsöprő szeretet, a teljes odaadás érzése miatt, nem is beszélve a hormonok tombolásáról.

A szerelem vak. Legalább is egy ideig. Ahogy már tisztul a kép, a szerelemből kialakulhat a tartósabb párkapcsolat, amihez azonban nem elegendő a feltétlen elfogadás...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.