Szerző: Viszkisdoboz
2017.01.07.
Régóta beszédtéma volt jogász körökben, hogy nincs az valahogy rendjén, hogy az előzetes letartóztatások ellen bejelentett fellebbezéseket olyan bírósági tanács bírálja el, aki később maga is ítélkezik az adott ügyben. A szakma már régóta latolgatta, hogy mikor szűnik meg az az áldatlan gyakorlat, amely ítélő bírói prekoncepcióhoz vezethetett és veszélyeztette az igazságszolgáltatás pártatlan működésébe vetett védői és állampolgári hitünket is.
Most eljött az idő, úgy tűnik, hogy 2017 a bírói pártatlanság éve lesz!
Az Országos Bírósági Hivatalnak és a bíróságoknak azonban fel kell kötniük a gatyát. Az Alkotmánybíróság tavaly év végén hozott határozata alapján a büntetőügyekben ítélkező tanácsok munkájában nem vehet részt az a bíró, aki bármikor, bármilyen törvényi kötelezettségének eleget téve a büntetőeljárás során már bíróként járt el.
A nyomozási bíró személye eddig is evidencia volt, soha nem lehetett ítélő bíró. 2013-tól nem lehetett ítélő bíró az sem, aki az előzetes letartóztatás vagy ideiglenes kényszergyógykezelés egy éven túli meghosszabbításáról végzésben rendelkezett.
2016 decemberétől pedig nem lehet ítélő bíró az sem, aki a nyomozási bíró által elrendelt kényszerintézkedések ellen bejelentett fellebbezéseket másodfokon elbírálta. Vagyis komplett bírósági tanácsok esnek ki a büntető igazságszolgáltatásból!
Ez az alkotmánybírósági döntés felkészülési időt sem hagyott a bíróságoknak, sőt, a döntést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ami igen fájdalmasan érinti a katonai büntetőeljárásra tartozó olyan ügyeket is, amelyben kényszerintézkedések jelen voltak. Ilyen per például a Tábornok-per. Ugyanis a nyomozási bírók által hozott határozatok ellen bejelentett fellebbezésekről kizárólag egy tanács dönthetett, és döntött is! Vagyis ez a tanács nem járhat el másodfokú ügyekben. Más bíróság vagy másik tanács pedig nincs!
De miért nincs?
A katonai ügyekre vonatkozó büntetőeljárási speciális szabályok alapján, első fokon a kijelölt törvényszékek katonai tanácsai járnak el. Az első fokú ítéletek és végzések ellen bejelentett fellebbezéseket pedig az egész országban egy tanács bírálhatja el. A büntetőeljárásról szóló törvény 471. § (2) bekezdése szerint a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon kizárólag a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa járhat el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.