Szerző: Kovács Szilvia
2017.01.18.
Érzelmi intelligenciára szükségünk lehet egy vizsgahelyzetben, állásinterjún, egy családi-, vagy párkapcsolati konfliktus kezelésekor, társas összejöveteleken, de akkor is jól jön, ha egyedül vagyunk és saját érzéseinkkel, problémáinkkal kell szembe néznünk.
Valóban létezik egy ilyen univerzális csodaképesség, ami minden helyzetben segít, ami minden problémára megoldást jelent, vagy az EQ csak egy marketingfogás?
Az EQ nem pusztán marketingfogás és nem is csodaképesség! Az EQ valójában nem egy képesség, hanem képességek és készségek sokasága, gyakorlatilag az összes fontos érzelmi, mentális alapkompetenciát tartalmazza!
AZ EQ, AZ „ÉRZELMI INTELLIGENCIA” DEFINÍCIÓ SZERINT AZT JELENTI, HOGY KÉPESEK VAGYUNK A MAGUNK ÉS MÁSOK ÉRZÉSEIT FELISMERNI, ÖNMAGUNKAT MOTIVÁLNI, AZ ÉRZELMEINKKEL MAGUNKBAN ÉS EMBERI VISZONYLATAINKBAN MEGFELELŐEN BÁNNI.
Az érzelmi intelligencia – ahogy már a definíciójából is látszik – összetett képesség, különbözik az „értelmi képességtől”, vagy intelligenciától; sok szempontból kiegészíti azt. Az értelmi és érzelmi intelligencia az agy különböző területeinek tevékenységét tükrözi. Az intellektus kizárólag a neocortex, az agy legkésőbb kialakult, felszíni részének működésén alapul. Az érzelmi központok az agyban mélyebben, az ősi kéreg alatti tartományokban helyezkednek el. Az érzelmi intelligencia ezen emocionális központok munkájának összhangját igényli. Sokáig az IQ-t tartották a siker szempontjából lényegesnek, manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap az EQ – megérdemelten. De mi is valójában az EQ?
Először E. L. Thorndike használta a „társas intelligencia” kifejezést 1920-ban. A társas intelligenciát olyan képességnek tartotta, ami a szociális kapcsolatok sikerességét határozza meg. Az EQ-t azonban jóval később Daniel Goleman munkássága vezette be a köztudatba. Goleman az EQ-t több tényezőre bontotta, és az egyes tényezők is több - érzelmi és szociális -kompetenciát ölelnek fel. Lássuk hát a golemani modellt:
Az EQ nem pusztán marketingfogás és nem is csodaképesség! Az EQ valójában nem egy képesség, hanem képességek és készségek sokasága, gyakorlatilag az összes fontos érzelmi, mentális alapkompetenciát tartalmazza!
AZ EQ, AZ „ÉRZELMI INTELLIGENCIA” DEFINÍCIÓ SZERINT AZT JELENTI, HOGY KÉPESEK VAGYUNK A MAGUNK ÉS MÁSOK ÉRZÉSEIT FELISMERNI, ÖNMAGUNKAT MOTIVÁLNI, AZ ÉRZELMEINKKEL MAGUNKBAN ÉS EMBERI VISZONYLATAINKBAN MEGFELELŐEN BÁNNI.
Az érzelmi intelligencia – ahogy már a definíciójából is látszik – összetett képesség, különbözik az „értelmi képességtől”, vagy intelligenciától; sok szempontból kiegészíti azt. Az értelmi és érzelmi intelligencia az agy különböző területeinek tevékenységét tükrözi. Az intellektus kizárólag a neocortex, az agy legkésőbb kialakult, felszíni részének működésén alapul. Az érzelmi központok az agyban mélyebben, az ősi kéreg alatti tartományokban helyezkednek el. Az érzelmi intelligencia ezen emocionális központok munkájának összhangját igényli. Sokáig az IQ-t tartották a siker szempontjából lényegesnek, manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap az EQ – megérdemelten. De mi is valójában az EQ?
Először E. L. Thorndike használta a „társas intelligencia” kifejezést 1920-ban. A társas intelligenciát olyan képességnek tartotta, ami a szociális kapcsolatok sikerességét határozza meg. Az EQ-t azonban jóval később Daniel Goleman munkássága vezette be a köztudatba. Goleman az EQ-t több tényezőre bontotta, és az egyes tényezők is több - érzelmi és szociális -kompetenciát ölelnek fel. Lássuk hát a golemani modellt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.