ÚJRA A HÓVIRÁGOKRÓL

MEGYERI SZABOLCS KERTÉSZ BLOGJA
Szerző: Megyeri Szabolcs
2017.01.21.

Télen, főleg ha az ilyen zord és jeges, mint most, fokozottan vágyunk a tavasz közeledtét jelző nyíló virágokra, a hóvirág pedig hagyományosan az egyik első kikeleti hírnök, így érthető, hogy nagy népszerűségnek örvend. A népszerűség átka azonban, hogy nem csupán lelkes természetjárók csodálják ezeket a növényeket természetes élőhelyükön, hanem mások is közeli kapcsolatba kerülnek velük, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a bájos virágokat sokan felszedik. Az, hogy a turisták leszakítanak pár szálat, még akár bocsánatos bűn is lehet, afelett is hajlamosak vagyunk eltekinteni, hogy hajlott hátú nénikék egészítik ki kevéske nyugdíjukat az aluljárókban árult hóvirág csokrokkal, az azonban már mindenképp súlyos dolog, mikor "élelmes" vállalkozók munkagépekkel termelik ki az értékes virághagymákat. Ismerjük meg hát közelebbről ezt a kedves virágot, hogy nagyobb kedvet kapjunk a megvédéséhez!

Ki vagy, hóvirág?

Botanikai szempontból a hóvirág szó az amarilliszfélék családjába tartozó húsz fajból álló nemzetséget jelenti, melynek négy tagja található meg hazánkban. Ezek a pompás (Galanthus elwesii), a redőslevelű (Galanthus plicatus), a levantei (Galanthus fosteri), és a kikeleti hóvirág. Utóbbi, vagyis a Galanthus nivalis az, amelyik a többiek közül egyedüliként őshonos Magyarországon, és egyben védett fajnak számít. A kikeleti hóvirág eszmei értéke tövenként tízezer forint, szedése, gyűjtése nem megengedett, még akkor sem, ha kertekben nyílik. Ez utóbbi passzus azt jelenti, hogy a saját kertünkben spontán megjelenő hóvirág is védettséget élvez, tehát hiába a mi kertünkben cseperedik, attól még nem szakíthatjuk le, nem áshatjuk ki! A védettség szabályairól az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. szakasza rendelkezik, melyből idézve:

A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;b)egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez; (forrás: Complex Jogtár).

Miért kell megvédeni a hóvirágot?

A hóvirág a télből kilábaló időszak egyik első szép, virágos, és roppant vonzó növénye, melyet a téli, kora tavaszi természetjárók előszeretettel gyűjtenek régóta bájos külalakja, különleges csüngő virágai miatt. Kedvelt ajándéknövény a márciusi nőnap környékén, és rendszerint idős nénikék is gyűjtik, hogy aztán pár százasért árulják utcasarkokon, aluljárókban. A nagyarányú szedés miatt azonban a hóvirágok száma már sok éve csökkenésnek indult, ami még önmagában nem okozott volna veszélyhelyzetet számukra, az igazi bajt a néha már ipari méreteket öltő kitermelés jelenti. A hóvirág hagymái ugyanis keresett árucikknek számítanak, fő felvevőpiacuk Hollandia. A hóvirág bizniszben jó pénzt szimatoló "üzletemberek" ezért gyakran brigádokkal ásatják ki nagyobb területen a hagymákat, de az sem ritka, hogy munkagépekkel tarolják le a termőhely földjének felső rétegét, így egyszerre több mázsányi hagymát tudnak felszedni. A hagymák ezután rendszerint Hollandiába kerülnek, ahol aztán tasakokba csomagolva eladó virághagyma válik belőlük, és az is előfordul, hogy a jókora kanyar után visszatérnek a hazai boltok polcaira, mint drága exportáru. A fő probléma az egésszel, hogy a kitermelők értelemszerűen a legszebb példányok termőhelyeit számolják fel, így a satnyább, kevésbé szép virágok maradnak és szaporodnak. Ez a folyamat a hazai hóvirág-populáció minőségromlásához vezet, a telepek degenerálódnak, genetikai diverzitásuk (sokféleségük) csökken. Ezt felismerve a hóvirág 2005-től védettséget élvez, amit a 13/2001. (V.9.) KÖM rendelet módosításával életbe lépő 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet ír elő számára. A hóvirágok egyébként európaszerte különböző szintű védettséget élveznek, Ausztriában például érdekesen szól a törvény, ott a hóvirág szedhető ugyan, de egy ember csak annyit szakíthat le, amennyit a két ujjával átér...

ITT OLVASHATÓ