2017. február 26., vasárnap

A KRÍZISHELYZETEK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. Ritók Nóra
2017.02.26.


Mindig kommunikáljuk a családok felé is, hogy krízishelyzetekben számíthatnak az alapítvány segítségére. Mástól nem nagyon várhatnak effélét, a rendszer nem alkalmas rá, maximum a közmunkák kikért fizetési előleg az, amit gyorsan megkaphatnak, a többi nehézkes, testületi, vagy bizottsági döntést igényel, minél nagyobb a település, annál hosszabb az idő, ami a kérelem beadása és az elbírálás között van. És persze települése válogatja, hol, milyen mértékben nyitottak az ilyen segítségnyújtásra. Mióta az önkormányzatok kevesebb állami támogatást kapnak a szociális problémák kezelésére, jobban meggondolják a segítséget, ráadásul erősen polgármester függő a történet, az ő szociális érzékenysége és előítéletessége fontos fokmérő ebben.

Pedig a krízishelyzetek legfontosabb sajátossága, hogy azonnali megoldást igényelnek. Ahogy megyünk felfele, egyre nehézkesebb a dolog, jó példa erre a szociális tűzifa esete, olvashattunk önkormányzatokról, ahol nem volt elég az államtól kapott ( a kértnek töredékét képező) mennyiség, a kormányzati reakció pedig az volt, hogy majd felülvizsgálják, ha befut a kérelem, és kezelik majd. Közben túlélték valahogy a mínuszokat, úgy tűnik, eljött a tavasz, és a kérdés lezárása még mindig nem történt meg, most meg már okafogyottá is vált a dolog.

A héten a szokásos heti megbeszélésen a roma kollégáinkkal a krízishelyzet is szóba került. Ők, a közösségen belül nagyon fontos szerepet töltenek be, a megbeszélések mindig tanulságosak nekem is. Kérdezték, hogy szerintünk mi minősül krízishelyzetnek. A beszélgetésen aztán kiderült, korántsem olyan egyszerű ennek a meghatározása sem. Vagy az még talán igen, de amikor a szavak mögött konkrét családok jelennek meg, már nem olyan egyszerűen értelmezhető a történet.

Mi, az alapítványnál alapvetően azt tekintjük krízishelyzetnek, mikor az alapszükségletek minimális kielégítésének a lehetősége megszakad, valami váratlan helyzet miatt. Ami leggyakrabban betegség, de lehet a házban történő hirtelen állapotváltozás, valami nélkülözhetetlen utazás, haláleset, és a tartalék nélküli családokban ez megoldhatatlan helyzetet teremt. Ami olyan, hogy látja az ember, ha nem lesz megoldás, az még mélyebbre sodorja őket, és annak következményei lesznek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.