2017. február 17., péntek

CHARLOTTE MENDELSON A LONDONDAN ÉLŐ MAGYAROKRÓL ÍRT REGÉNYT

KÖNYVESBLOG
Szerző: Forgách Kinga
2017.02.17.


Charlotte Mendelson Man Booker-díjra jelölt regénye, a Törtmagyar ott kezdődik, ahol a hazájukat elhagyók történetei általában véget érnek. Hogyan találhat magára egy helyét kereső, második generációs magyar bevándorló Angliában? A regény arról szól, hogy nemcsak az előítéletekkel, hanem önmagunkkal is meg kell küzdenünk ahhoz, hogy mások elfogadjanak minket. Mendelson részben saját élmények alapján írta meg könyvét, amely a bevándorlás mellett a nők helyzetéről, a kommunikáció nehézségeiről, és a kamaszok identitásválságáról is képet ad. A magyar származású angol írónő nagyszülei 1939-ben hagyták el hazájukat, ő először járt Magyarországon, amikor találkoztunk vele.

Több önéletrajzi elem is szerepel a Törtmagyarban. A történet főszereplője, Marina például éppúgy magyar bevándorlók leszármazottja, akárcsak te. A saját helyzetedet szeretted volna feldolgozni a regényben?

Valóban hasonlít valamelyest a saját életemre Marina sorsa. Az én nagyszüleim is magyar származásúak voltak: Ukrajna területén születtek, oroszul tanultak olvasni, magyarul beszéltek, de cseheknek tartották magukat. Az édesanyám viszont már Angliában született, szóval én már a harmadik generáció vagyok, aki ott él. Marinával ellentétben nem a nagyszüleimmel nőttem fel, legalábbis nem ugyanabban a házban, viszont hozzájuk nagyon közel. Az ételek, az akcentus és a szavak egy része megmaradt az emlékeimben. Ugyanakkor a család, amit megírtam, nem az én családom. Főleg azért szerettem volna magyar nagyszülőkről írni, mert hiányoznak a saját nagyszüleim. Ez egy lehetséges módja volt annak, hogy kicsit életre keltsem őket, és persze azokat az ételeket is, amelyeket egykor készítettek. A nagyszüleim generációja, illetve ők maguk is a második világháború előtt jöttek ki Angliába. Közülük már senki sem él, ezért akartam valahogy megragadni, hogy milyen volt felnőni közöttük.

Kellett kutatásokat végezned a magyar kultúráról ahhoz, hogy hitelesen ábrázold a szokásokat és a gasztronómiát?

Igen, és imádtam! Vettem jó pár magyar szakácskönyvet. Néhány ugyan megmaradt a nagymamámtól is, de azok persze mind magyarul íródtak. Izgalmas volt egy kicsit belekóstolni a magyar ételekbe. Fontos azonban, hogy ez a könyv nem általában a magyarokról, hanem a Londonban élő magyarokról szól, a bevándorlók világát akartam bemutatni. Van például egy jelenet a regényben, amelyben a szereplők elmennek a magyar vásárba. Én is ellátogattam oda, amikor ezt írtam, nagyon izgalmas volt a sok különleges étel, és, hogy mindenki ismer mindenkit, olyan kicsi a közösség...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.