2017. február 26., vasárnap

HORRORISZTIKUS SORBANÁLLÁS A JÖVŐÉRT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.02.26.


Ha Magyarországon történne az, amiről a mai ajánló egyik posztjában szó lesz, akkor alighanem ettől zengene a sajtó, és mindenki vadul sopánkodna (nem is ok nélkül, teszem hozzá). De nem Magyarországon történik, hanem egész meglepő módon abban a Kanadában, amiről általában csak a szép és jó jut az emberek eszébe. Mindjárt kiderül, miről van szó, elöljáróban annyit, hogy ma a szokásos három helyett négy posztot ajánlok nektek, melyek mind egy téma: a gyerekek, illetve az oktatás körül mozognak.

Kezdjük hát Kanadával, annál is inkább, mert amikor először elolvastam az Élet Montrealban blog posztját, nem hittem el, hogy ilyen van. Aztán elolvastam még egyszer, és még így is elég durva a sztori.

„Február elején kell az iskolák kindergarten osztályába beiratkozni, és mivel akkora a túljelentkezés ebbe az iskolába, a szülők már vasárnap elkezdenek sorban állni, hogy a hétfői irodanyitásnál bekerüljenek a kb. első 30 beiratkozó közé és biztosítsák a gyerekük jó iskoláztatását a következő cirka 11 évre…

Valamint hozzáfűzte, hogy igaz, neki nincs gyereke, de tavaly ilyenkor is ott töltötte a hétvégét – mert sorban állt – bérbe…

Na, ezek azok az infók, amikre hirtelenjében nem is szoktam tudni, hogyan reagáljak! Igyekszem én elrejteni a teljes rácsodálkozás, kissé hitetlenkedés arckifejezését… több kevesebb sikerrel, …mert azért valljuk be, hogy még ha enyhébb is a tél, azért kinn a mínuszokban tölteni 24 órát, azért szerintem emberpróbáló feladat!

A történet minap folytatódott, mikor egy kedves baráti családdal épp korcsolyáztunk kinn a szabadban. Mesélték, hogy szeretnék, ha a lassan 5 éves kislányuk ebben az iskolában kezdhetné el a tanulmányait, ezért beadták a jelentkezési lapokat.

Az általános iskolák nagy része kerületekre van osztva: az a tanuló jelentkezhet az adott iskolába, aki az iskola vonzáskörzetén belül lakik. Vannak viszont olyan iskolák is, ahova szabad bárhonnan jelentkezni (open-district).

Az ilyen helyeken, és a legtöbb jó nevű iskolában lottóhúzás-szerűen döntik el, hogy kik kerülhetnek be az újonnan induló osztályokba túljelentkezés esetén. A magániskolákban – ahol a tandíj nagyon magas – pedig elbeszélgetés során döntik el, hogy kik a szimpatikus családok, akikkel a későbbiekben az iskola együtt szeretne dolgozni.

Viszont ebben a suliban tényleg ez a „hagyomány”, hogy sorban állnak az utcán a szülők, várva a beiratkozás pillanatát. Elsőre talán elmosolyodunk ezen a felvételi rendszeren… de talán így olyan gyerekek is részesülhetnek nagyon jó oktatásban, akiknek a szülei céltudatosak, de sajnos anyagilag nincsenek annyira szerencsés helyzetben, hogy menő magániskolába írassák a gyereküket.

Így ez a család is megtervezte ennek megfelelően a vasárnapját, beleértve a vasárnap éjszakát is, hogy melyik szülő mikor áll őrt és örültek, hogy van még egy szabad napjuk.

Javában korcsolyáztunk, mikor 11 óra után felkiáltott apuka, hogy: Elkezdődött!! Az első szülők megérkeztek!!

Ugyanis sms-ben kapott értesítést egy kedves baráttól, aki szemben lakik az iskolával és figyelte az iskola körül folyó eseményeket. Volt olyan rendes, hogy egyből kapta a kabátját és szaladt, hogy helyet foglaljon nekik, beálljon a sorba: kilencedik helyen!!

Így sebtében hagyták el a koripályát, és már szombaton 11 órakor megkezdték a sorban állást a hétfői regisztrációhoz.

Felkészülve jelentek meg: szék, plédek, forró tea termoszban, az éjszakázáshoz pedig sátor, kegyetlen mínuszokat is kiálló hálózsákkal… És hogy az éjszaka kényelmesebben teljen, az iskola bérelt „konténert” is, mert azért nem tenne jót a hírnevüknek gondolom, ha hétfő reggel összefagyott szülőkön keresztülmászva kellene megkezdeni a tanítási hetet."

Ha ennyi nem volt elég, akkor kattints ide, és olvasd el az egész történetet. Durva...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.