Vasárnap este egy nagyon szép filmet láttam az egyik tv. csatornán, amelynek a címe „A felolvasó” volt. Ez végeredményben egy különös szerelmi történetet vázolt fel, ami a végén drámába torkollott. Michael Berg egy 15 éves középiskolás diák volt, aki egy nálánál kétszer idősebb nővel kezdett szexuális kapcsolatot. Feltűnt a fiúnak, hogy a hölgy, Hanna Schmitz szerette azt, ha felolvasnak neki. Ennek a kapcsolatnak az vetett véget, hogy Hanna egyik alkalommal eltűnik a fiú szeme elől, és a szerelmes diák később sem találja meg. Csupán 8 évvel később, amikor már Michael joghallgatóként a tanárával együtt tárgyalásokra jár, akkor kerül ismét a látókörébe. Hanna azonban vádlottként van ott és mint háborús bűnöst vonják felelősségre. A fiatalembert ez mélyen megdöbbenti és a továbbiakban nyomon követi a nő életútját.
Hannát, akit Kate Winslet alakított, és amiért Oscar díjat is kapott, azzal vádoltak meg, hogy amikor a nácik őreként 300 fogolyra vigyázott további 5 társával együtt, nem menekítette ki őket egy égő templomból, holott a bíró szerint azt kellett volna tennie. Hanna erre azt a választ adta, hogy azért nem tette meg, mert az volt a kötelessége, hogy 5 társával együtt vigyázzanak azokra. Egy állítólag az általa írt jelentést mutattak fel bizonyítékként, és ezt a vádat az ott lévő és vádlottként megjelent volt társai is reá kenték. A valóság azonban az volt, hogy Hanna nem is tudott írni, sem olvasni, éppen ezért kellett a fiatal Michaelnek felolvasnia számára. De a joghallgatóként ott lévő volt szerelme ezt nem hozta a bíróság tudomására, mert szerinte Hanna ezt nem akarta volna, mert szégyellte a tudatlanságát. Ezért is vállalta magára azt a bűnt, amit nem is ő követett el. A korábbi őrök közül így Hanna kapta a legnagyobb büntetést, reája életfogytiglanig tartó szabadságvesztést szabtak ki. Ez volt az ára annak, hogy Hanna megmaradjon önmaga és Michael számára erényesnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.