2017. március 9., csütörtök

SZIJJÁRTÓ: MAGYARORSZÁG NEM FALÓ ÉS NEM AKADÁLYOZZA MEG A SZANKCIÓK MEGHOSSZABBÍTÁSÁT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey Lajos
2017.03.09.


Bloomberg

A rendkívül szigorú ausztrál bevándorlás-politikának megvan az első európai követője: Orbán Viktor, miután az Országgyűlés nagy többséggel megszavazta, hogy az eljárás egész időtartamára zárják be a menedékkérőket. Magyarország persze sosem volt túl vendégszerető a menekültválság során, de az mégiscsak törvénytelen az EU-ban, hogy minden kérelmezőt automatikusan, meghatározatlan időre rács mögé dugjanak. Van rá lehetőség, de a gyakorlat az, hogy előtte kimerítik az összes többi eszközt. Az alapgondolat az, hogy ne okozzanak további lelki sérüléseket olyanoknak, akik a háború elől menekültek el. Hivatalosan a magyarok a terrorveszélyre és a fokozott kockázatokra hivatkoznak, csak éppen a tények nem támasztják alá az állítást. Viszont Orbánnak (és a Jobbiknak) bőségesen van politikai oka a szigorításhoz, miután felsült a népszavazással.

A politikus, a maga által választott illiberális úttal, évekig kitaszítottnak számított az unióban. Ám a hasonszőrű lengyel párt győzelmével megnyílt számára a lehetőség, hogy a nyugati liberális elittel elégedetlen keleti csoport élére álljon. Ehhez a bevándorlás szolgáltatta a megfelelő alapot. Megvárta, amíg Brüsszel rábólintott Paksra, és csak utána hozakodott elő az új menedéktörvénnyel. Ugyanis az EU fél a kelet-nyugati megosztottság elmélyülésétől, ezért várhatóan nem lép közbe. Viszont a nyugat nem fogja követni Orbán példáját. Arrafelé a migránsellenes érzelmek még nem írták felül az alapvető értékeket. Így azután arra lehet számítani, hogy a magyar provokáció csak tovább erősíti a nyugatiak elszántságát a többsebességes Európa megvalósítására. A keleti, nacionalista kormányok kimaradnak a belső körből, de a módszer elegáns, mert a többiek nem vitatkoznak velük szakpolitikai kérdésekről.

FAZ


Az Európa Tanács és a Bizottság is kétli, hogy a magyar menedéktörvény megszigorítása összhangban áll az emberi jogokkal. Nils Muiznieks, az ET illetékes biztosa kijelentette, hogy egyértelműen megsértené a vonatkozó nemzetközi megállapodást, ha Magyarországon valóban bezárnának minden menedékkérőt. Az unió végrehajtó szerve már megvitatta a magyar jogszabályt és úgy döntött, hogy Budapestre küldi az emberi jogok ügyében illetékes biztost. A testület azonban csak azután kívánja jogi szempontból értékelni a jogszabályt, ha Avramopulosz előbb beszámol, mit hallott a magyar kormánytól. Előzőleg már bírálta a magyar döntést az UNHCR, valamint a német fejlesztési miniszter, továbbá a Merkel-kabinet menekültügyi megbízottja is.

A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy az Orbán-kormány egyelőre elnapolja a civil szervezetek elleni fellépést, tehát hogy az NGO-knak közzé kellene tenniük a külföldről kapott anyagi segítséget, valamint vezetőik fizetésének összegét és vagyonbevallását is. A hatalom állítólag meg akarja várni a nemzeti konzultáció eredményét. Orbán a múlt hónap végén indított támadást a civilek ellen, külön is néven nevezve Soros Györgyöt. Itt lépnek be megint csak a képbe a migránsok, merthogy azokat a miniszterelnök szerint az üzletember által támogatott csoportok bujtogatják, mármint hogy törvénysértő módon jöjjenek Magyarországra. Az érintetteket jelenleg a hangvétel sokkal jobban izgatja, mint az egyelőre nem nyilvános törvényjavaslat. Goran Buldioski, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés európai igazgatója azt mondja, őket igencsak aggasztja, hogy kampány indult a civilek ellen, és hogy a hatalom különbséget tesz jó és rossz civil társadalom között. Mint mondta, bizonyosan túlzás és tartós károkkal jár, hogy őket teszik felelőssé a magyar és az uniós gondokért...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.