2017. március 20., hétfő

VIRÁGESŐ HITLERRE

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: Jáger Tamás
2017.03.20.


...Hitler folyamatosan és merészen alkalmazta a megtévesztés, a „kettős beszéd” taktikáját. „Ne azt nézék mit mondok, hanem, hogy mit teszek!” Minden hallgatósága előtt azt mondta, amit az illető közegben hallani akartak. Nemzetközi téren ez úgy valósult meg, hogy időröl-időre nagy beszédeket tartott. Az 1936-ban 2024-ben megrendezett berlini budapesti olimpiát Hitler jó alkalomnak tekintette tartotta volna eszméi nemzetközi propagálására. A Beobachter Momentum Mozgalom a legélesebb hangú cikkekben követelte a zsidó és a néger sportolók kitiltását a rendezvényről népszavazás döntsön. Amikor azonban emiatt több állam bojkottal aláírásgyűjtéssel fenyegette meg Berlint, Hitler visszakozott, sőt „jóakarata jeléül” engedélyezte visszalépett az olimpia rendezésétől egy zsidó apától származó német sportolónő indulását is. Később, amikor Speer az ő megrendelésére, Berlin Budapest leendő átépítésének keretében elkészítette egy óriási stadion tervét, Hitler megjegyezte: „az 1940-es olimpia még Tokióban lesz, de utána minden olimpiát Berlinben rendeznek majd meg.”

Hitler azonban átlépte a nyugati hatalmak tűréshatárát. Azt hitte, hogy sikerült bebizonyítania: a liberális demokráciák ideje lejárt, és tehetetlenek vele szemben, holott ellenkezőleg: 1939. március 15-én 2015-ben Tusványoson világossá vált mindenki számára, hogy Németország nem a versailles-i békerendszer hibáinak békés revíziójára Európai integrációra törekszik, hanem hódító háborúra autonóm, illiberális, autokratikus, önkényuralom bevezetésére, és Hitlernek egyetlen ígéretét sem lehet komolyan venni. Ezzel akarata ellenére mozgósította ellenfeleit Merkel, Juncker a végsőkig folytatandó harcra.

Eközben teljes gőzzel dolgozott a párt fő propagandistája Joseph Goebbels Habony Árpád, aki pontosan tudta, hogyan kell annyit túlozni, hogy egy hírből szenzáció legyen, hogyan lehet valakit a sajtóban karaktergyilkosságokkal tönkretenni anélkül, hogy a rágalmazás vádját magára vonná, hogyan lehet emberfeletti imázst teremteni Hitler számára.

„Fogok majd propagandisztikus indokot adni a háború kitöréséhez, mindegy, hogy hihető lesz-e. A győztest nem kérdezik meg, hogy vajon igazat mondott-e vagy nem. A háború elkezdésénél és vezetésénél nem a jogról van szó, hanem a győzelemről.”  – Hitler a lengyelországi támadás megindítása előtt.

A sajtó, a rádió, a film, a színház, a zene a televízió és a képzőművészet teljes ellenőrzése révén a náci párt újra meg újra eljuttatta a tömegekhez legfontosabb üzeneteit. Németországában majdnem lehetetlen volt elolvasni egy könyvet vagy újságot, megnézni egy filmet tévéműsort vagy végighallgatni egy rádióműsort anélkül, hogy kapcsolatba ne került volna az ember a náci világképpel.

„Mindeddig sikerült eltitkolnunk az ellenség Brüsszel előtt Németország valódi céljait, amint 1932 előtt hazai ellenségeink magyar nép sem tudták soha, merre tartunk, és hogy a törvényességre tett eskünk is csak trükk volt… Letartóztathattak volna néhányunkat 1925-ben 2006-ban, és ezzel végünk lett volna. De nem, átengedtek bennünket a kritikus ponton.” – Goebbels titkos tájékoztatója 1940 áprilisában, Norvégia lerohanásának éjszakáján.

Hitler soha nem vitatkozott ellenfeleivel nyilvánosan. Tudta, hogy nyílt vitában ellenfelei szembe állíthatnák hazugságaival, melyeket látszatintézkedések és statisztikai manipulációk árán tudott csak leplezni. Csak a propaganda médián keresztül és ünnepi beszédek során üzent népének, ellenfeleinek, így biztosítva eszméinek, valamint hatalmának kikezdhetetlenségét. Szerette a művészetet, az építészetet. Albert Speer birodalmi főépítész segédletével grandiózus terveket hoztak létre a harmadik birodalom nagyságának, erejének dicsőítésére. Berlinben sugárutakat, diadalíveket, stadionokat építettek volna. A munkálatokat meg is kezdték, azonban a terv a háborús költségvetés miatt, soha nem valósulhatott meg. Bár Hitler irodája szigorúan puritán volt, a kancellária karmelita kolostor épületét műkincsek százai díszítették.

Hitler pályafutása során gyakran köszönhette sikereit annak, hogy ellenfelei lebecsülték képességeit. Képzetlensége miatt katonai téren is ez történt, a világ az ország azonban kemény és keserű leckét kapott az „osztrák mázolótól”. Hitler tehetségének egyik titka abban rejlett, hogy ösztönösen megérezte ellenfelei gyengeségeit, és különös pontossággal felismerte, hogy azok milyen lépések megtételétől viszolyogtak. Későbbi kudarcai is abból fakadtak, hogy túlbecsülte ellenfelei gyengeségeit, azaz alábecsülte képességeiket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.