2017. április 28., péntek

HULLÁMVASÚT ÉS HITEGETÉS

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő/Mick
2017.04.28.


Folytatjuk Mick kalandjait Angliában, aki ugye olyannyira 50 fölött kezdte építeni az angol jövőt, hogy konkrétan ma 52 éves, szóval mindenekelőtt boldog születésnapot! (Ha már az első posztja ezzel ért véget, egyébként itt olvashatja, aki kihagyta)...

Az első önálló lépések


Tehát szűk 2 hónapnyi napelem farm „építési” tapasztalatot szerezve kikristályosodott számomra, hogy én bizony Site Manager leszek, legalábbis akkor így gondoltam. Március elején elvégzem az SMSTS tanfolyamot, és Határátkelős posztokból erőt merítve küldöm a jelentkezéseket az összes szembejövő álláshirdetésre.

Akkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni. (Elnézést kérek, ez még mindig A tanú című filmből volt.) Akkor még nem sejtettem, hogy mondjuk a Thames Water-hez, a Scottish and Southern Energy-hez vagy autópálya építésre nem nagyon kellene jelentkeznem, mert ezeknél egészen mást jelent a Site Manager munkakör. Persze ilyen alapon sehova nem kellett volna jelentkeznem, mert annyi közöm volt az egészhez, mint a harangöntéshez.

Utólag az is világos, hogy a tanfolyam elején miért volt tapintható a csend rövid bemutatkozásomat követően (a többiek nagyrészt évek óta az építőiparban dolgozó festők, tetőfedők, épületasztalosok, kőművesek voltak, akiket a cégük iskolázott be a tanfolyamra).

Én elmondtam, hogy hol dolgoztam január óta, most itt vagyok, és Site Manager leszek. A legendás angol hidegvér és udvariasság számlájára írható, hogy nem röhögtek fel hangosan.

Természetesen becsülettel kivettem a részem a közösen kidolgozandó feladatok megoldásánál, a tesztet pedig majdnem hibátlanra írtam, mert „csak” meg kellett jegyezni a dolgokat.

Segítségemre volt, hogy a CSCS (Construction Skills Certificate Scheme) kártya megszerzéséhez vettem egy könyvet, amely tartalmazta az összes kérdést, amely előfordulhat a teszten, és voltak átfedések a teszt és a tanfolyam tudásanyagában.

Elég sok változás volt a szabályozásban mostanában, de úgy érzem még képben vagyok, ha valakinek segítségre van szüksége ezzel kapcsolatban, akkor írjon privátban, nem akarom a posztot elvinni ebbe az irányba.

A kiindulási helyzet ekkor: kifizettem a tanfolyam díját, még nálam volt a cég által bérelt autó, amit le kellett adnom Southamptonban, a felszereléseket el kellett juttatnom Tiborhoz (azt se tudom már, hogy hova, csak kaptam egy címet és mentem), és hétfőn reggel meg kellett jelennem a szállodában, ahol a tanfolyamot tartották.

Szállás még nincs. Az összes csomag nálam. Pénz, aminek elégnek kell lennie szállásra, kajára, és ki kell tartania addig, amíg megkapom az első fizetést. Persze az első 5 napon egész nap oktatás, tehát az kiesik.

Ha akkor valamilyen csoda folytán felvettek volna olyan helyre, ahol havi bért fizetnek, garantáltan elfogyott volna a pénzem jóval az első fizetés előtt. Feleségem otthon a három gyerekkel óvónőként, szóval nem ő lesz az, aki nagyobb összeggel kisegít. Azóta sem tudom hogyan csinálta, de küldött mégis majd 100 GBP-t zsebpénznek.

Számlát még Isle of Wight-on nyitottam oly módon, hogy akkori munkáltatóm, a magyar cég igazolta céges levélben, amit ők küldtek közvetlenül a banknak, hogy márpedig nekem ez és ez a magyar lakcímem.

Erre a megoldásra úgy nyílt mód, hogy az ügyintéző két héttel korábban érkezett vissza egy budapesti hétvégéről és valóban segíteni akart. Megkérdezte: a magyar munkáltató egy jól ismert cég Magyarországon?, én pókerarccal: egyike a legismertebbeknek a maga kategóriájában. Emellé még National Insurance számot kellett szereznem, ami már gyerekjáték volt..
. 

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.