Szerző: CSak Együtt Van Esély csoport
2017.05.24.
Tisztelt Címzettek!
Néhány napja Önöknek küldött levelünkben leírtuk, hogy a Cseve csoport is tudja, hogy változás szükséges az SNI / BTMN területén. Leírtuk, hogy a javasolt törvénymódosítás nem jó irányba vezet, mert egyrészt nem a komplex helyzetre, hanem csak egy részterületére keres megoldást, másrészt a javasolt változtatás gyermekek tízezreit érintheti majd hátrányosan.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az alábbiakban bemutatott szülői/tanári történetekkel senkit nem szeretnénk vádolni! Nem célunk, hogy az érintett feleket (gyógypedagógusokat, pedagógusokat, szakértői bizottságok tagjait, minisztérium illetékeseit) egymásnak ugrasszuk.
Most arra teszünk kísérletet, hogy a szülők és gyermekek sokszor kilátástalan helyzetét bemutatva segítsünk. Mert muszáj tudniuk, hogy a helyzet nagyon rossz. És itt azokról a gyerekekről van szó, akik eleve rosszabb eséllyel, hátrányosabb helyzetből indulnak az életben. Akiknek több figyelemre lenne szükségük, hogy felnőttként teljes vagy legalábbis önálló (esetleg részben támogatott) életet tudjanak élni.
Tudjuk, hogy a helyzet nem kínál gyors megoldást, azt nem is várjuk el senkitől. De azt igen, hogy a megoldás felé azonnal induljunk el. Hisszük, ez csak úgy sikerülhet, ha minden érintett ösztönözve érzi magát. Ezért lehetőséget kell adni, hogy a nehézségeit és a megoldási javaslatait is mindenki elmondja.
A problémák alátámasztására azokból az üzenetekből, történetekből idézünk, amelyeket érintett szülők illetve pedagógusok írtak nekünk:
"Ma túlestünk a vizsgálaton. IQ normális. Matekból sok, olvasásból kevés fejlesztés javasolt. Erős a gyanú matekból diszre. CSAKHOGY!! A bizottság leállította a vizsgálati kérelmek fogadását, így a nevelési nem tud SNI bizottság elé küldeni!! Fél év múlva kérjek itt felülvizsgálatot, akkor már küldhetnek talán. CSAKHOGY!! Az fél év +2-3 hónap az időpont +bizottság még 2-3 hónap. Most harmadikos. Addigra a negyediknek is vége!!!!!! Robbanok!!! Na most mit tegyek???"
Mi, szülők ilyenkor tehetetlennek vagyunk. Mi segítségért fordulunk a szakemberekhez, ahol számtalan esetben egy felettes szervre "mutogatva" nem juthatunk el a megfelelő helyre.
„Már a felvételkor megmondták, hogy melyik az a terület, amit szakemberhiány miatt nem tudnak megadni (logopédia).”
„Gyermekem probahétre hívták, de ez már a második iskola ahol elmondták sok a problémás gyerek igy a fiam már nem igazán fér bele az osztályba”
A szakértők által kiadott előzetes vélemény sokszor csak a bno kódot és azt tartalmazza, hogy sni/btmn-es a gyermek. Ez jellemzően a szülőnek és az iskola igazgatónak sem mond sokat. Így egyik szereplő sem tudja, hány óra és milyen jellegű fejlesztésre van szüksége a gyermeknek, mindaddig, amíg a részletes vizsgálati eredmény el nem készül. Mégis elvárják, hogy ezzel az előzetes papírral a szülő induljon el iskolát keresni. De hogy? Amikor sem a szülő, sem az igazgató nem tudja, hogy például hány óra és milyen speciális fejlesztés kellene a gyermeknek. Ilyenkor, egy idő után, elkeseredett kuncsorgás kezdődik a befogadó nyilatkozatért. Már azt is elfogadja a szülő kényszerből, hogy az adott intézményben nincs fejlesztés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.