Szerző: Sebály Bernadett
2017.05.15.
Magyarországon kiépült ugyan a civil szektor, de nincs egyetértés, hogy a szervezeteknek bele kellene-e szólniuk abba, hogy mi zajlik a parlamentben vagy az önkormányzati képviselő-testületekben. A szektor 27 év alatt nem tudta meghatározni a politizáláshoz való viszonyát, és emiatt gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkezik. Ennek a levét isszuk most is, amikor hazaárulónak bélyegzik a külföldi forrásokból is gazdálkodó szervezeteket. De a “külföld” csak ürügy, a cél a megosztás. A kormányzati propaganda végeredményben azokat igyekszik hitelteleníteni, akik alakítóivá akarnak válni a közösségük életét befolyásoló intézkedéseknek.
Egy kulturális és ifjúsági egyesület vezetője a napokban ezt írta nekem: „Nem szeretnék semmi politikai dologban részt venni – mi valóban dolgozunk, civilként”. Ezzel indokolta, hogy nem írna alá egy, a civil törvény módosítását elutasító állásfoglalást. Sokan gondolják úgy, hogy civil az, aki segít, információt ad, szolgáltatást nyújt, viszont nem nyilvánít véleményt semmilyen szakpolitikai döntésről. Eszerint a civil szervezetek tevékenysége a politika (jó) alternatívája.
Emellett vannak azok a civilek, akik a helyi vagy az országos politikai döntések alakítóivá akarnak válni. Feladatuknak érzik, hogy véleményt formáljanak arról, hogy megújul-e a helyi vasútvonal, hogy hova épüljön az új iskola, vagy felveszik-e rendes státuszba azokat a munkavállalókat, akiket most félpénzért alkalmaznak közfoglalkoztatottként. Szerintük lehet a civil szervezetek feladata a politizálás, mivel ez a közügyekbe való beleszólást, és nem a pártpolitizálást jelenti, ami alapvető állampolgári érdekünk.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból azt látjuk, hogy a 62 ezer civil szervezet kevesebb mint 6 százaléka regisztrálta magát érdekképviseleti szervezetként. Igaz, ezekből az adatokból csak hozzávetőleges képet kapunk. Vannak olyan szervezetek, amelyek szakterületük alapján (oktatás, egészségügy, kultúra) kategorizálják magukat, miközben megpróbálnak hatással lenni helyi vagy országos szakpolitikai döntésekre. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy a politikai állásfoglalástól elzárkózó, a politikai kérdésekkel szemben közömbös „apolitikus” civil magatartás a meghatározó minta hazánkban.
De mi ennek az oka?...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.