- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.06.13.
„A statisztikák szerint a magyar háztartások GDP-arányos pénzügyi megtakarításai jelentősen növekedtek a 2008-as gazdasági válság óta és nemzetközi összehasonlításban is magasnak mondhatók. A magyar háztartások bruttó vagyona 2015 végén 90 ezer milliárd forint volt, ami átlagosan személyenként 9, háztartásonként 22 millió forintnak felel meg, amelynek csaknem felét a pénzügyi eszközök adták – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól kedden kiadott elemzésében.” (MTI)
Addig is, ameddig megtalálom a gatyásfiókban a 9 milliót, vagy a konyhapolcon a 22 milliót (pontosabban ennek a felét, mert nagyjából ennyi a pénzügyi eszköz a háznál Matolcsy szerint), nézzünk néhány egyéb adatot, nehogy hülyén haljunk meg. És – miután a közlemény végén még megjegyzi az MNB -, hogy 2014 végén az egy háztartásra jutó nettó vagyon Magyarországon magasabb volt, mint Szlovákiában, vagy Lengyelországban (fogalmam sincs, miért kell egy 2017-es statisztikában visszamenni három évet, ha csak azért nem, mert azóta változott a helyzet és már rosszabbul állunk), hasonlítsuk magunkat össze más országokkal, mert a fejlődés így látható igazán. Az adatok az Eurostat adatbázisában bárki számára hozzáférhetőek.
Nézzük például a szegénységnek és társadalmi kirekesztettségnek kitettek arányát – ez talán többet mond, mint az, hogy mennyi virtuális vagyonom van átlagban nekem és Mészáros Lőrincnek, mert az csak zsonglőrködés a számokkal – néhány országban, többféle nézőpontból.
Magyarország: 2009 – 29,6%, 2010 – 29,9 %, 2011 – 31,5%, 2012 – 33,5%, 2013 – 34,8%, 2014 – 31,8%, 2015 – 28,2% (2016-ról nincsenek még teljes adatsorok).
Ez azt jelenti, hogy ahhoz képest, amikor a Fidesz átvette az ország vezetését, az egész világot megrázó gazdasági válságot követően és nyolcadik éve folyamatos száguldva dübörgés után öt év alatt mindösszesen 1,4 százalékkal csökkent a szegények aránya az országban. A statisztika sajnos azt nem mutatja ki, hogy mennyivel járult hozzá ehhez a csökkenéshez a két időpont között külföldre távozott, ott munkát vállalt magyar, pontosabban az általuk hazautalt rengeteg pénz.
Ugyanez az adat Románia esetében – és ne felejtsük el, hogy Románia 3 évvel később csatlakozott az Unióhoz – 43 százalékról 37,4 százalékra, tehát 5,6 százalékkal csökkent. És folyamatosan csökkent, emelkedés nélkül.
Lengyelországban 27,8 százalékról 23,4 százalékra (4,4%) – folyamatos csökkenés mellett.
Csak úgy érdekességként jegyzem meg: Magyarországnak sikerült egyedüliként növelnie az 55 éves kor felettiek szegénységi arányát a társadalmon belül. Igaz, csak 0,2 százalékkal, de nőtt ez a mutató, miközben Romániában 10,6 százalékkel, Lengyelországban 10,2 százalékkal, Szlovákiában 7,6 százalékkal mérséklődött ez az arány...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.