BITÓ LÁSZLÓ: SOROS A SOROS

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: Bitó László
2017.06.10.

Az Eötvös Károly Intézet "Legyen köztársaság!" című közéleti és kulturális fesztiváljainak legutóbbi rendezvényén, március 18-án, "Civilek a célkeresztben" volt az egyik kerekasztal-beszélgetés igencsak aktuális témája. A szervezők egyebek mellett két kérdést vetettek fel: "Hogyan érdemes kezelni a támadásokat?" és "Milyen stratégiák jöhetnek szóba?" Mindenekelőtt szolidaritást kell vállalni azokkal, akiket hamis vádakkal támadnak, hogy ellehetetlenítsék őket - mondtam erre, és hozzátettem: "Manapság Soros György van a kormány évek óta folyó ellenségkereső és gyűlöletszító kampányának célkeresztjében." Ez, sajnos azóta még inkább igaz – tehát vele kell szolidaritást vállalnunk. Majd valahogy így folytattam: ha pedig azt kérdezik, mennyi pénzt kaptatok Soros Györgytől, valljátok be nyíltan, sumákolás nélkül, hogy soha egy fillért sem. De valljátok be büszkén azt is, hogy milyen alapítványoktól nyertetek támogatást pontosan kidolgozott projektekre, gondosan elkészített pályázatokkal, és hogy minden fillérről el kell számolnotok a magyar hatóságok számára is teljesen átláthatóan.

Orbánéknak pedig tudomásul kell venniük, hogy az alapítványoktól kapott pénzeknek semmi közük az alapítóhoz, hiszen éppen ők érveltek azzal, hogy az alapítványba tett pénz még a közpénz jellegét is elveszti. A bíróság ugyan kimondta, hogy a közpénz mindig közpénz marad, de az ítélet nem vonatkozik magánpénzre, vagyis Soros György alapítványokba tett pénze már rég elveszítette Soros-jellegét. A magyar bíróságok által elfogadott alapszabály szerint működő és a magyar hatóságok által ellenőrzött, magyar alapítványokba helyezett külföldi pénzek pedig elveszítik külföldi jellegüket.

Filozófiai háttér

Soros és más filantrópok között az lehet a legnagyobb különbség, hogy talán neki van a legerősebb filozófiai háttere. Személyes élmények is késztethették olyan alapítványok létrehozására, amelyek segíthetnek megakadályozni a múlt nagy katasztrófáinak megismétlődését. Soros ugyanis a saját bőrén tapasztalta meg a XX. század mindkét nagy diktatórikus rendszerének embertelenségét: a nácik elől bujkálnia kellett, a kommunizmus elől Angliába menekült, ahol megragadta a XX. század egyik legnagyobb filozófusának, Karl Poppernek a tanítása az "open society"-ről, a nyitott társadalomról. Ezek után érthető, hogy a fiatal Soros úgy döntött, a zárt társadalmak, a diktatúrák, a dogmatikus, agymosó rendszerek elleni küzdelemnek szenteli az életét. Az is érthető tehát, hogy Soros később a kommunista egyeduralom ellen fellépő fiatal Orbán Viktor támogatója lett.

De az is érthető, hogy Orbán, aki az álnemzeti, Keletre nyitó jobboldaliságot és a putyinista neokommunizmust ötvözve tör egyeduralomra, most a saját önkényuralmi törekvései első számú ellenségének tartja a nyitott gondolkodású és a nyitott társadalmat támogató Sorost. És ez nem most kezdődött: Soros éppen akkor hívta fel a figyelmet a kapitalizmus veszélyeire - lásd például The Capitalist Threat (A kapitalista veszély) című tanulmányát a The Atlantic Monthly 1997. februári számában -, amikor Orbán, feladva liberális múltját, elkezdte metamorfózisát önkényuralmának vadkapitalista korruptokráciája felé.

De lehet egy másik komponense is annak, hogy Orbán Soros ellen fordult. Az ugyanis, hogy be kell látnia: új oligarcha-garnitúrája és strómanjai gátlástalan gazdagítása ellenére sosem fog olyan pénzügyi háttérre szert tenni, amellyel tényezővé válhat nemzetközi szinten. Sőt, talán ennél is jobban frusztrálhatja Orbánt, hogy kénytelen elismerni Soros pénzügyi zsenialitásán is messze túlmutató intellektusát, amellyel a Karl Popper által kidolgozott reflexivitás-elméletet befektetői sikerein túlra is ki tudta terjeszteni. Ez a megközelítés nyitott Soros számára társadalomfilozófiai perspektívát, amely iránt maximálisan elkötelezett maradt, és ez magyarázza, hogy minden földrészen szinte minden ajtó nyitva áll előtte.

Orbán szavaiból és anyagi telhetetlenségből az derül ki, hogy feltételezi, egykori támogatója a szívélyes fogadtatást sok-sok milliárd dolláros vagyonának köszönheti. Pedig tudhatná, hogy számos milliárdos a pénzén túl annyira érdektelen, hogy jobb körökben nem is látják szívesen őket. Orbán még arra sem számíthat, hogy majd a sznobok befogadják, hiszen nem kérkedhet strómanokra bízott vagyonával, és már az intellektusát is rég beárnyékolta politikai álarca.

Orbán frusztráltságainak is szerepe lehet abban, hogy hatalmas energiát fektet egykori mentora diszkreditálásába. Mindig sajnálatraméltó, ha valakit felőrölnek a rögeszméi, de az igazi katasztrófa az, ha ennek egy ország válik áldozatává...

ITT OLVASHATÓ