ELSZIVÁRGÓ ELNÖKSÉG - DONALD TRUMP NÉGYFRONTOS HÁBORÚJA

ÉLET ÉS IRODALOM - SZABAD POLC
Szerző: Kaló Máté
2017.06.19.

Az Egyesült Államok negyvenötödik elnökének eseménydús volt a hivatalban eltöltött első öt hónapja, mégis csekély az a kormányzati teljesítmény, amellyel választóinak elszámolhat. A tavalyi kampány óta folyamatosan zajlanak a nyomozások és meghallgatások a Trumpot segítő orosz hátszél ügyében. Ezek azonban máig sem eloszlatni, sem megerősíteni nem tudták a felmerült kételyek zömét. Mindeközben az ország külpolitikai kapcsolatai – legfőképp szövetségeseivel – fagyossá változtak, bár az USA geopolitikai vezető pozíciója egyelőre nem veszett el. Trump elnöksége még el sem kezdődött igazán, máris példátlan mértékben fogy a levegő körülötte. Mégis van esély rá, hogy az új kormányzat túléli a négy fronton vívott háborút.

Első front: Oroszok a spájzban és az Ovális Irodában

Megannyi magyarázat van arra, miért veszítette el Hillary Clinton a 2016‑os elnökválasztást. Az összeomláshoz azonban bizonyosan hozzájárultak a személyes és kampányszervereinek meghackelésével megszerzett levelezések gondosan időzített kiszivárogtatásai Az e-maileket a függetlenségét folyamatosan hangsúlyozó WikiLeaks portál hozta nyilvánosságra, mondván: semmi sem lenne rosszabb Amerikának és a világnak, mint egy Clinton-elnökség. A szivárogtatók vezetője, Julian Assange az oroszok szerepét feszegető első sajtóhírek óta következetesen tagadta, hogy együttműködött volna az állítólagos orosz hackerekkel mint információforrásokkal. Az amerikai titkosszolgálatoknak az ügyben mindmáig határozottan képviselt álláspontja azonban az, hogy nem csupán orosz hackerek segítségével, de az orosz politikai vezetéssel összehangolva kerültek nyilvánosság elé az illegálisan megszerzett tartalmak.

Moszkva tehát segített elsüllyeszteni Clintont, de segített-e direkt módon abban, hogy Trump nyerje a választásokat? Esetleg lehet-e Vlagyimir Putyin birtokában valamilyen terhelő információ az új elnökről, amellyel markában tarthatja? Az amerikai titkosszolgálatok tavaly ősszel a Clinton-nyomozásokkal többször is megégették magukat, így hivatalosan igen szűkszavúnak bizonyultak. Az FBI-t igazgató James Comey időközben elvesztette Donald Trump bizalmát, ahogy vizsgálódásainak fókusza Clintonról egyre inkább az új elnökre tevődött át. Trump azért is vált egyre frusztráltabbá, mert szerinte az FBI szivárogtatott olyan információkat a sajtónak, amelyek számos kabinettagot is közvetlenül összefüggésbe hoztak eltitkolt orosz kapcsolatokkal – többnyire helytálló módon. Nemzetbiztonsági tanácsadójának lemondása, saját veje, Jared Kushner és a nyomozásokat felügyelő igazságügy-miniszter orosz kapcsolatainak feltárása után már-már az ördögöt kísértő módon hívta meg Trump az orosz külügyminisztert és az összes ügyben érintett washingtoni orosz nagykövetet a Fehér Házba, ahonnan ráadásul – ki is zárta a találkozó idejére az amerikai sajtót.

Miközben a közvélemény egyik ámulatából a másikba esik, a Putyin–Trump-koordinációra továbbra sincs megrendíthetetlen bizonyíték, ám az eddig nyilvánosságra került információk elegendőek ahhoz, hogy Trump ciklusa végéig napirenden tartsák a vádakat, ezzel tovább erodálva az egyébként is népszerűtlen elnök támogatottságát. Az adminisztrációba és a titkosszolgálatokba vetett hit fájóan csorbul, hiszen jelen állás szerint sem bizonyítani, sem cáfolni nem képesek minden kétséget kizáróan a Fehér Ház és az elnök feletti orosz befolyás gyanúját. Trump tehát sérül, de így nem bukik meg. James Comey megharagítása azonban elsüllyesztheti. A volt FBI-igazgatót ugyanis kongresszusi meghallgatásra idézték be, ahol egyértelmű utalást tett rá, hogy a nyomozással kapcsolatban Trump hazugságokat kommunikált a nyilvánosságnak, őt magát pedig megpróbálta rávenni a vizsgálatok leállítására. Ha ez utóbbit utasításként adta ki Comey számára, azzal elkövette az igazságszolgáltatás szándékos akadályozását, amely hivatalban elkövetett bűncselekménynek minősül, és végső soron Trump elmozdításával is járhatna. Jelenleg heves jogi és politikai vita zajlik arról, hogy Trump valóban megvalósította-e a fent nevezett bűncselekményt, vagy sem. Az elnök szinte azonnal reagált: szerinte Comey eskü alatt hazudott a beszélgetésükről, ez pedig szintén bűncselekmény, és állítása szerint mindezt akár a kongresszus előtt is hajlandó lenne elmondani. Trump egyelőre biztonságban érezheti magát, de a nyomozás még nem zárult le. Az a lehetőség, hogy előkerül ellene bármilyen újabb, még oly apró bizonyíték, Damoklész kardjaként lebeg a feje fölött...

ITT OLVASHATÓ