"EZ AZ ÍTÉLET A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZÉGYENE, AZ ELJÁRÁS A JOGÁLLAM SÁRBA TIPRÁSA" - CSÁSZY ZSOLT REAGÁLT AZ ŐT A SUKORÓ-ÜGYBEN LETÖLTENDŐ BÖRTÖNRE ÍTÉLŐ KÚRIAI DÖNTÉSRE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2017.06.08.

Az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés, és az ország politikai vezetői ellen. Ez az első olyan eset, amikor a bíróság magát tartotta alkalmasnak arra, hogy az állam (gazdaságpolitikai) érdekét megállapítsa, a Kormány álláspontját évekkel később felülbírálja, és ez alapján bűnösséget állapítson meg.



Ez rendkívül veszélyes, a jogállam kereteit szétfeszítő precedens.
Ez a per pontosan ugyanígy folyt volna le a Rákosi-rendszerben vagy a Kádár-éra hajnalán is. Mondvacsinált okokból, jogszabályoktól és iratoktól függetlenül, az ügyész által kijelölt bíró előtt, kizárólag a vádirat alapján.

A Kúria csütörtökön hozta meg a döntését, amely szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetői három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetést kaptak. Az ügyben még Schiffer András tett feljelentést 2009-ben.

A másodrendű vádlott ugyanakkor azt állítja: az egész eljárás során lábbal tiporták a védekezéshez fűződő jogukat, mind az ügyészség, mind a bíróság pártosan járt el.

Emlékeztet arra, hogy az elsőfok éppen ellenkezőleg döntött, mint másodfok, a Kúria pedig lesöpörte a másodfok érvelését, amely bűncselekmény - és nem bizonyítottság - hiányában felmentette a vádlottakat, és kimondta: senki nem követett el bűncselekményt, nem volt hamis értékbecslés, nem okoztak kárt és nem is állt szándékukban okozni.

Császy szerint a kúriai döntés a Szolnoki Törvényszék álláspontját tette magáévá. Annak ellenére, hogy annak első fokú eljárása színlelt volt; a bíróság célja nem az igazság kiderítése, hanem a vádnak megfelelő ítélet meghozatala volt.

Fölsorolja, hogy ennek érdekében a bíróság

• a védelem indítványait vagy el sem bírálta, vagy indoklás nélkül utasította el,
• a bíróság a védelem által felkért igazságügyi szakértőt meg sem hallgatta,
• a bíróság tucatnyi olyan tanú vallomását vette figyelembe, akiket csak az ügyészség kérdezhetett, a védelem nem,
• az első fokú ítéletben a bíróság a tanúk vallomásait több esetben meghamisította, a tárgyaláson történteket megmásította,
• olyan „tanúk” „vallomására” hivatkozik, akiket ki sem hallgatott,
• úgy hallgatott ki tanút, hogy sem a vádlottak, sem védőik nem voltak jelen,
• mivel pedig ez sem volt elég a bűnösségünk kimondásához, egyszerűen kitalált történeteket, és ezek alapján döntött...

ITT OLVASHATÓ