2017. június 14., szerda

JELENTÉS HAZÁNK EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TABUNYITOGATÓ BLOG
Szerző: Tabunyitogató
2017.06.14.


Az egészségi állapot mutatói javuló tendenciájúak, de az eredmények nemzetközi összehasonlításban jelentős lemaradásról tanúskodnak, és lényeges országon belüli különbségeket takarnak. Korai, azaz a 65 éves kor előtti halálozás tekintetében 10 000 lakosra 37 halálozás jutott. Mindkét nem esetében kiemelkedően magas a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás gyakorisága (nőknél 11/10 000 lakos, férfiaknál 18/10 000 lakos).

A férfiak születéskor várható élettartama jelentősen elmarad a nőkétől, és az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele tekintetében is több olyan mutató található, ahol kedvezőtlen helyzetük érzékelhető. A Magyarországon 2014-ben bekövetkezett halálozások 14 százaléka minősült optimális orvosi beavatkozások időben történő igénybevételével elkerülhetőnek, ami közelítőleg megmutatja azt az arányt, amelyért az ellátórendszer közvetlenül felelős. Emellett hatásosabb népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék lett volna megelőzhető.

A lakosság egészségügyi kiadásokkal szembeni pénzügyi védelmét a kiterjedt társadalombiztosítási rendszer hivatott szavatolni. Hazánkban ugyanakkor az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt, és 2014-re elérte a 28,3 százalékot a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásainak összes egészségügyi kiadáson belüli aránya. Emiatt magas és növekvő (2014-ben 21,6 százalék) a katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadásokat elszenvedő háztartások aránya, különösen az alsó két jövedelmi ötödben.

A kielégítetlen egészségügyi szükségletek indikátora arról tanúskodik, hogy a szükségesnek vélt, de elmaradt ellátás viszonylag ritka (2014-ben a lakosság hét százalékánál fordult elő), a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok relatív kockázata azonban ebből a szempontból többszörös. Vizsgálandó a várólistákról ellátottak átlagos várakozási idejében megmutatkozó jelentős területi különbség is (a szélsőértékeket képviselő régiók között több mint háromszoros az eltérés).

A jelentésben vizsgált minőségi indikátorok eredményei között először is kiemelt figyelmet érdemel az alacsony kockázatú szüléseknél végzett császármetszések magas aránya (35,6 százalék). A kórházi fertőzések tekintetében aláhúzandó, hogy a mikrobiológiai kivizsgáltság arányának további növekedése a célzott, hatékonyabb terápia alkalmazását és az antibiotikumrezisztencia-viszonyok nyomon követhetőségét biztosítaná.

Általánosságban kielégítő, de egyes szakmákban további vizsgálatot igényelhet a sürgősségi kórházi újrafelvételi arány. A finanszírozási adatbázisból számított, iszkémiás stroke-ot és az akut miokardiális infarktust (AMI) követő egy éven belüli halálozási arány egységesen 26,2 százalék. A rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján a stroke halálozás közepesnek számít. Az AMI-halálozás folyamatosan csökkenő tendenciájú, de még mindig magasabb, mint a fejlettebb európai országok értéke. Szintén csökkenő viszont a rákbetegek öt éves túlélési aránya (a 2010-ben megbetegedettek esetében 61 százalék). A csípőtáji törést követő halálozás (egy éven belül 34,9 százalék) jelentős országon belüli különbségeket mutat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése