2017. június 10., szombat

ÓNODY-MOLNÁR DÓRA: DRÁGÁN, KEVESEKNEK - EZ VOLNA A KORMÁNY MEGOLDÁSA A NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁKRA

168 ÓRA ONLINE - ITTHON
Szerző: Ónody-Molnár Dóra
2017.06.10.


Aki teleszüli a világot, azé a világ – tudtuk meg Németh Szilárdtól nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor a Családok világkongresszusán bejelentette, miképp növelnék a gyermekvállalási kedvet. Szó esett emelkedő családi adókedvezményről, csökkenő jel­­zá­­log­­hitel-tar­­tozásról, átvállalt diákhitelről. Szakértők ugyanakkor egyetértenek abban: mindez kevés. A demográfiai helyzet javítását célzó intézkedések a gyermekvállalásra koncentrálnak, s lényegesen kevesebb figyelem jut a várható élettartam növelésére. A kormány nem foglalkozik eleget az egészségüggyel és az oktatással, s bár ezek is összefüggésben állnak a demográfiai trendekkel, a két ágazatból rengeteg pénzt szivattyúztak ki az elmúlt években. Persze a gyermekek számának alakulását jelentősen befolyásolja az is, hogy a szülőkorban lévő nők milyen jövőképet látnak maguk előtt. Nem mindegy, hogy a nők vissza tudnak-e térni a munkaerőpiacra, vagy szociális támogatásra szorulnak. Sokkoló adat, hogy a gyermeket nevelő családok 51 százaléka a létminimum alatt él.

Ha a kormány csak a termékenység javítására összpontosít, az önmagában nem változtat a trendeken – így összegezhető a mértékadó szakértők véleménye. Szerintük nehezen képzelhető el, hogy sikerül a jelenlegi 1,5 százalékról 2030-ig 2,1 százalékra emelni a termékenységi rátát.

Orbán Viktor a Családok világkongresszusán jelentette be azokat az intézkedéseket, amelyek reményei szerint megalapoznák a nagy növekedést, a társadalom természetes reprodukcióját. A tervek szerint megemelik a kétgyermekes családok adókedvezményét, a három- vagy többgyerekes családok a jelzáloghitel-tartozásukból egy-egymillió forintot leírhatnak. Emellett a kormány átvállalja azoknak a fiatal nőknek a diákhitel-tartozását, akik felsőfokú tanulmányaik alatt vállalnak gyereket, és bölcsődefejlesztési programot is indít...

...Gyerekmatek


Ami a Családok világtalálkozóján bejelentett családpolitikai intézkedéseket illeti: ezek egy 130 milliárdos csomagban szerepeltek, a paksi térség fejlesztésével együtt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy interjúban elismerte, hogy nincsenek betervezve a 2018-as büdzsébe, mert azt már korábban benyújtották. De persze – mondta a miniszter – az újonnan jelentkező családpolitikai kiadásokra meglesz a fedezet. Az alap a jobban teljesítő gazdaság, de ha valami közbejönne, hozzá lehet nyúlni a tartalékhoz is.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője szerint erre semmi szükség nincs, mert szó sincs százmilliárdos nagyságrendű tételről.

– Ez varázslat. Ha akarom, benne van a költségvetésben, ha akarom, nincs. A bölcsődei fejlesztéseket például uniós forrásból oldják meg, oda tehát Brüsszeltől érkezik a pénz. Ezek akkor válnak költségvetési tétellé, ha el is készülnek, és fent kell majd tartani őket.

Az emelkedő családi adókedvezményeket egyszer már bejelentették, a parlament előtt lévő adócsomagban már benne van – vagyis ez sem igényel többletköltséget. A gyed kiterjesztése a felsőoktatásban tanulókra pedig legfeljebb néhány száz nőt érinthet, ez sem lesz tehát nagy tétel. A határon túli magyarok anyasági támogatása sem jelentős összeg, miként a babakötvény határon túli kiterjesztése is fiktív tétel, annak kifizetése ugyanis csak a megszületett gyerek 18. életévénél lesz érdekes a költségvetés számára. Kiss Ambrus szerint tízmilliárd forintnyi kiadást jelenthet a jelzáloghitel átvállalása bizonyos összegig, de ennek részletszabályairól nem tudni semmit, ahogy arról sem, hogy miként vállalja át a diákhitel törlesztését az állam gyerekvállalás esetén. Ezt is tízmilliárd forintnyira becsüli a kormány.

– Tehát a csomag összessége nagyságrendileg 25 mil­­liárd forint – összegez az elemző. – Ehhez képest a családi pótlékra a jövő évi költségvetésben 312 milliárdot különítettek el, míg a családi adókedvezményre 270 milliárdot. Ez azt is mutatja, hogy a kormány a középosztály megerősítésében hisz, így az magával húzza az alsóbb rétegeket. Ez korántsem számít unortodox nézetnek. Csakhogy nem megy a felfelé húzás: a legalsó jövedelmi kategóriában csaknem egymillió ember él. Ezekben a szegény háztartásokban az összes jövedelem 35 százalékát teszik ki a családtámogatások, míg mindössze 45 százalék a munkabér. A családi pótlék összege 2008 óta változatlan, 2017-ben pedig a támogatás elveszítette 2008-as értékének csaknem a harmadát...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése