2017. június 16., péntek

PÁRIZS


JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: Benedikty Béla
2017.06.16.


Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében,
S gyászos koporsóba döntő vas-igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri!
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!


Ezt egy 26 éves ember írta 1789-ben. Batsányi János a neve. Valamikor tanították az iskolában, nem tudom, most ez hogyan van, úgy vélem, a napi testnevelés, a hazafias célba lövés meg a hittan mellett Batsányi már nem fontos. De ha különben az volna is, egy ilyen vers nem kerülhet a szépreményű magyar tanulóifjúság elé. Mi hív jobbágyok még a végén észrevennénk, kik a mi felszentelt hóhérink. Habár nagy baj abból sem lenne, ezek a nyavalyás tömeggyilkosok meg arra végképp képtelenek, hogy sorsukat előre nézzék.
Nem is azért tettem ide ezt a verset, hogy megint egyszer vigaszt nyújtsak, el fognak ezek takarodni, mint a történelem során minden ezekhez hasonló nyavalyás, hanem azért, hogy szóljak, megint Párizsra kellene figyelni. Még nem az történt, ami majd (talán nem is olyan sokára) be fog következni, hogy az emberiség egyik legkártékonyabb képződménye, a politika kimúljon torzszülötteivel, a politikusokkal együtt, de a franciák közelítenek az ideális állapothoz: buktak a "hagyományos pártok"...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése