2017. június 17., szombat

ÚGY BIZTOSAN NEM LEHET MEGSZÜNTETNI A GYERMEKÉHEZÉST, AHOGY AZT HEGEDŰS ZSUZSA ELKÉPZELI

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2017.06.16.


2011-ben ismertem meg Hegedűs Zsuzsát. Akkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel találkozni a Dunán nehezebb lesz, mint szívből szurkolni Lázár Jánosnak. Mostanra eljutottunk odáig is.

Éveken át követtem Hegedűs Zsuzsát. Persze, csak a megengedett követési távolsággal. Amikor 2011-ben nagy felbuzdulással kiosztott sokezer rászorulónak egy maréknyi naposcsibét, meg ugyanannyi vetőmagot, még ugyanazon a héten ellátogattam az egyik ilyen településre, hogy megnézzem, mégis mivégre állítja a főtanácsadó, hogy ez lesz a szegénység elleni csudaszer. Talán nem kell mondanom, hogy túl sok csibét, malacot, veteményest nem láttam a helyszínen. Viszont találtam egy olyan közösséget, amelyben a „tisztes szegénységben élők” felháborodottan figyelték, ahogy a szegénysoron küzdenek a rájuk szakadt adománnyal – ki eladta, ki véletlenül kinyírta a csibéket, másoknak fogalmuk se volt róla, mihez kezdjenek a cukkini-magokkal.

Aztán egy évvel később, ugyanott, kis változás a programban: aki az előző évben elherdálta a csirkéket és kacsákat (nem is szólva a disznókról!), az ebben az évben már nem kapott az adományból. A településen ezt a lécet senki sem ugrotta meg, így hiába várták a menetrend szerinti osztást, inkább csak arra világított rá a program, hogy megfelelő tájékoztatás és segítség nélkül akár még egy fokkal rosszabb helyzetbe is lehet hozni az amúgy is mélyszegénységben élőket. Számítottak arra az egyszeri adományra, és talán nem kell mondani, hogy ebben a kiszolgáltatott élethelyzetben minden egyes nap minden egyes étkezését patikamérlegen adagolják. Hát, egy kimaradt.

2015-ben csak a vakszerencse mentett meg attól, hogy jobbikosnak nézzenek, amikor egy olyan településre futottam be, ahol volt adományosztás. Ekkorra ugyanis már elég sokan voltak tisztában azzal, hogy ez a program másra, mint eszetlen pénzköltésre, nem jó, a Jobbik pedig rögvest tőkét akart kovácsolni a „cigányok elherdálják még azt is, amit az államtól kapnak” szüzséből, állításuk alátámasztása érdekében pedig nem voltak restek kamerával benyomulni egyesek udvarába, hogy ellenőrizzék a malacokat. Az adomány mellé így jó adag szorongás is jutott a település lakóinak. Pedig eddigre a program is változtatott a retorikán: Hegedűs szerint az is elég, ha minden gyerek egyszer jóllakik, más kritikát nem hallott meg. S mindeközben országszerte tort ültek a bérbe adott, eladott disznók felett az uzsorások, nagy terhet róva az amúgy is minimálköltségvetésből gazdálkodó szegényekre...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése