2017. július 31., hétfő

A FOCIVAL ROHAD AZ ORSZÁGUNK IS

KÖNYVESBLOG
Szerző: valuska
2017.07.30.


A miniszterelnök elképzeléseinek megfelelően focinemzet vagyunk, ami örömét, szomorúságát kizárólag a focisikerekben tudja mérni, minden sarkon stadionok épülnek, a futsalos külügyminiszter kizárólag focimezt tud ajándékozni külföldi politikustársainak. Talán ezért nem túlzás azt állítani, hogy Pető Péter első regénye, a Leshatár egy futballbíró tapasztalatait az előtérbe helyezve Magyarország elmúlt évtizedeinek történetét meséli el, nagyszerűen. 

A Leshatár sok novellaszerű történetből okosan építkező regény, aminek három alig láthatóan elkülöníthető rétege van: a könyv első blikkre egy hátrányos helyzetű, hazánkban talán a migránsoknál is üldözöttebb kisebbség, a futballbírók történetét meséli el anekdotikusan, egyes szám első személyben. A bíró a játék része, csak az nem mindegy, mekkora szeletet hasít ki magának, miközben neki ez munka, a játékosoknak és szurkolóknak meg maga az élet, ahogy erről később szó lesz.

Kóbor Tamás az elbeszélő bíró, aki elmeséli a megyei pályákon töltött éveit, mintha Julien Sorel tök véletlenül Tolcsváron, Salgótarjánban vagy a “Szikszó-Onga derbin” keresné az érvényesülést. Kóbor helyzete nem könnyű, egy frusztrált macsó világban leegyszerűsített, partjelzőről partjelzőre áthagyományozott történetek során, valamint gyűlölettől és frusztrációtól hangos pályákon tudja meg, milyen az élet (beleértve a csajozást, a hatalmi játszmákat át és az előítéleteket). Hogy van olyan helyzet, amikor senkit nem érdekel, hogy jól fújtad le a meccset, mert csak helyi igazságok vannak, az UEFA nem tudja, milyen az, amikor a sötét országúton eléd vágnak és beverik a fejed a motorháztetőbe.

A Leshatár műfaját tekintve futballapokrif, hiszen kit érdekel, hogy mit gondol egy bíró a játékról, amit ő nem játszik, csak tönkretesz? Kóbor tehát egy túlélő, egy olyan tanú, aki elmondja, hogy a bíróknak is van történetük, nem csak kurvaanyjuk és rossz látásuk. Pető Péter tizenöt évesen kezdett el fújni Heves megyében, NB II-esként fejezte be, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese volt mindaddig, amíg egy ismert vidéki futballklub polgármester-tulajdonosa felvásárolta, majd megszüntette a lapot...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése