2017. július 17., hétfő

A KÖNYV, AMELYNEK FEL KELLENE ROBBANTANIA A HAZAI IRODALMI KÖZÉLETET

HVG ONLINE - KULT
Szerző: Ligeti Nagy Tamás
2016.07.31.


A budapesti XII. kerületben parkoló van a főváros ostroma alatti véres megtorlások helyszíne, az egykori nyilasház helyén. Egy új regény, az Orgia megkísérli rekonstruálni az ott történteket. Interjú a szerzővel, Zoltán Gáborral.

A regény munkacíme Véresmajor volt. Mi inspirálta a megírásra?

A Városmajorban nőttem fel, és azokról a meghatározó élményekről akartam írni, amelyek itt rám ragadtak. Rátaláltam egy keresztény gyáros történetére, akit a nyilasok zsidóbújtatás miatt elfogtak, a városmajori nyilasházban megkínoztak, majd rákényszerítették, hogy tartson velük véres útjaikon. Története foglyul ejtett, és egy idő után beláttam, hogy meg kell írnom. Ebből lett az Orgia.

Mit csináltak 1944 októbere és 1945 februárja között a városmajori nyilasok?

Miután sokáig ugrásra készen várták a hatalomátvételt, közreműködtek a kivitelezésében. A soraikból került ki az új főpolgármester és a nemzeti bank elnöke is. Aztán hozzáláttak az ellenállók, a bujkáló katonaszökevények, a csillagos házakba be nem vonult zsidók begyűjtéséhez. Razziáztak utcán, lakóházakban és kórházakban, az elfogott embereket kirabolták és kínozták, sokakat megöltek. Keresztény férfiak ezreit kényszerítették arra, hogy harcoljanak a szovjetek ellen.

A tényekhez vagy a legendához áll közelebb, hogy a nemzetiszocialista mozgalom jelszórendszerében akkor történt változás, amikor Szálasi Ferenc a Városmajor utcai otthonában felkereste Szabó Dezső írót?

1936. május 19-én este történt. Erről Sombor-Schweinitzer József, a budapesti rendőrfőkapitány-helyettes jelentése tudósít. Korábban, német és olasz mintára, többen is alakítottak Magyarországon nemzetiszocialista mozgalmakat, de nem értek el tömegbefolyást. Az egymással rivalizáló nemzetiszocialista pártvezérek, gróf Pálffy és gróf Festetics, a Horthy-korszak maintstream politikájának frázisait használva, öregurasan szólaltak meg. A hadsereget elhagyó, politikai pályára lépő Szálasi, sok más korabeli szélsőségeshez hasonlóan, felfigyelt Szabó Dezső írásaira, akinek írói nyelve ősi ízeket idézett meg, ugyanakkor expresszíven modern volt. Szálasira hatott ez a beszédmód, ő másképpen szólt a tömegekhez, mint elődei. A polgárok kinevették, de célcsoportjára, az elégedetlen kispolgárokra, munkásokra és parasztokra nagy hatást gyakorolt. Más kérdés, hogy Szabó utóbb elhatárolódott tanítványától.

Kikből kerültek ki, ahogy a regényében írja, a „Tizenkétker” nyilasai a Városmajor utca 37.-ben? Mégiscsak egy olyan városrészről van szó, amelyet megállapodott, jólétben élő polgárok laktak.

Rengeteg kis keresetű vagy munkanélküli, napszámos, hivatalnok is tengődött a kerületben. Sokan vidékről jöttek fel, és kitaszítottnak érezték magukat Budapesten. Amikor színre lépett a tehetséges szervező, Gál Csaba, vezetése alatt felduzzadt a nyilaskeresztesek tábora, és a Tizenkétker lett az egyik leginkább szervezett, legfélelmetesebb csoport, a Városmajor pedig a budai nyilasok szívcsakrája. Bővelkedtek rátermett hangadókban és lelkes pártszolgálatosokban. Színre lépésüket kevés ellenszenv, több helyeslés fogadta. A bosszú a zsidókkal szemben, akikről úgy vélték, hogy elvették tőlük az érvényesülés lehetőségeit, nem egy szűk csoport magánügye volt. A város szovjet körülzárása előtt sok nyilas lelépett, de a XII. kerületiek tovább harcoltak. Átmenetileg Pestre költöztek, ők kapták meg a Hűség Házát, az Andrássy út 60.-at. Budapest ostroma alatt tovább nőtt a számuk, mert az utolsó hetekben csepeli és kőbányai munkások csapódtak a XII. kerületiekhez.

A városmajori nyilasok lelki vezetője páter Kun volt, a Tizenkétker sámánja. Hogy került a kerülethez?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése